Kereső toggle

Verni vagy nem verni

A franciák még hisznek a testi fenyítésben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elmarasztalta Franciaországot az Európa Tanács március elején, mivel a francia jog „nem ír elő elég egyértelmű, visszatartó és pontos tiltást a gyermekek testi fenyítését illetően”. Egy friss statisztika alapján azonban kiderül, hogy a franciák többsége nem ért egyet a túlzott szankcionálással.

Az Ifop (francia közvélemény-kutató intézet) felmérése alapján tízből hét francia nem akarja, hogy a gyerekek elfenekelését törvény tiltsa – írja a Le Figaro című francia napilap. Az eredmény hátterében két fő ok állhat. „A franciák kétségkívül egyfajta pedagógiai erőt tulajdonítanak az elfenekelésnek, és úgy gondolják, hogy ez az európai felszólítás nem helyénvaló, amikor a kiskorú bűnözés kérdésében például bőven van még mit tenni” – fejti ki Jérőme Fourquet, az Ifop közvélemény-kutatási osztályának vezetője. Míg a törvényt teljes mértékben támogatók száma mindössze 7 százalékra rúg, addig a totális elutasítók száma eléri a 27 százalékot – tette hozzá.
Az adatok arra is fényt derítenek, hogy a nők szívesebben folyamodnak a gyerekek elnáspángolá-sához, mint a férfiak, és a párizsi agglomeráció lakói sokkal inkább ellenzik a gyerekverést, mint a vidéki közösségek. Emellett egyfajta generációs szakadék figyelhető meg a kérdést illetően, hiszen míg a 35 év fölöttiek mintegy negyede ellenzi, a 18-24 éves korosztály csaknem fele támogatná a törvényt. Nyilván azért, mert nekik még nincs gyerekük, és még emlékeznek az elfenekelésekre, amiket kaptak – teszi hozzá Fourquet.
Ami a kérdés politikai színezetét illeti, úgy tűnik, hogy mind bal-, mind jobboldalon – kivételesen – egyhangú véleményt képviselnek a pártok. Jóllehet, a franciaországi zöld párt, az EELV támogatóinak több mint fele szíves örömest venné a tiltást. A szakértő szerint ez az attitűd abból fakadhat, hogy ezek a választók kényelmetlenül érzik magukat a hagyományos tekintélyi formákban, azokban is, amelyek például a családi közegen belül állnak fenn. Ezzel szemben a Nemzeti Front szimpatizánsai közül csaknem 80 százalék protestál egy lehetséges törvénnyel szemben, ami egyfajta tekintélyi formához való ragaszkodást fejez ki
– teszi hozzá az elemző.
A helyhatósági választások küszöbén természetesen a politikusok sem maradtak szó nélkül az üggyel kapcsolatban. Az ironikus megjegyzések mind arról tanúskodnak: vannak ennél sokkal égetőbb kérdések is. Az UMP-s Luc Chatel például „a nukleáris elrettentéshez” hasonlította az elfenekelést: az a fegyver, amely elrettent, de amelyet sosem használnak. Akadt olyan is, aki „fenékre esett” a vita hallatán, és olyan is, aki azon siránkozott, hogy egy ilyen törvény „ellehetetlenítené azt, hogy jól hátsón rúgjuk a kormányt”.
A francia családügyi államtitkár, Laurance Rossignol látszólag megnyugtatta a kedélyeket, amikor az Európa Tanács (negyedik) felszólítására azt nyilatkozta, hogy Franciaországban bár „közös gondolkodás kellene arról, hogy a gyermekek nevelésében hatékony-e a testi fenyítés”, ez a kérdés „nem törvény által fog eldőlni”.

Olvasson tovább: