Kereső toggle

Ki fizeti az imámot?

Elégedetlenek az új törvénnyel az ausztriai muszlimok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy port kavart az osztrák parlamentben február végén elfogadott, az iszlám közösségek működésének alapjait lefektető új törvény. A muzulmán kisebbségnek az eddiginél jóval több jogot biztosító szabályozás egyik sarkalatos pontja, hogy korlátozza az országban működő muszlim szervezetek külföldről érkező támogatását. Emiatt Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök egyenesen iszlamofóbnak nevezte a jogszabályt.

A több hónapos jogalkotási vita után elfogadott törvény célja nem más, mint olyan átlátható, jogszabályokban meghatározott kereteket biztosítani az országban működő muzulmán szervezeteknek, amelyek lehetővé teszik a muszlimok társadalmi integrációját. Ennek köszönhetően az iszlám vallási közösségeket államilag elismertként határozza meg, és emiatt az Ausztria lakosságának 7 százalékát kitevő, közel 570 ezer muszlimot számos törvény adta jog illeti meg. Ezek közé tartozik, hogy a hadseregben, börtönben, a közgyógyászati és közoktatási intézményekben biztosítják az iszlám törvényeknek megfelelő étkezési lehetőséget és a klerikális személyek szolgálatát. A törvény ezen túlmenően engedélyezi az iszlám temetők létesítését, figyelembe veszi a vallási ünnepnapokat, valamint lehetővé teszi iszlám teológia oktatását a Bécsi Tudományegyetemen, amihez az állam hat egyetemi oktatónak biztosít állást.
Az új törvény biztosította jogok ellenére, valamint dacára annak, hogy a jogalkotó a szabályok előkészítése során egyeztetett az ausztriai muszlimok hivatalos képviselőivel, egyes ausztriai muszlim szervezetek bejelentették: panasszal fordulnak az alkotmánybírósághoz. A törvény ugyanis a fent említett jogok mellett korlátozásokat is bevezet. Eszerint azokat a vallási vezetőket, akiket törvénysértő viselkedés miatt egy évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélnek, meg kell fosztani megbízatásuktól. Emellett a külföldi befolyás és a radikalizálódás veszélyének csökkentésére a törvény azt is előírja, hogy a szervezeteket, mecseteket és az ott prédikáló imámokat csak osztrák forrásból lehet finanszírozni.
Minden bizonnyal ez verte ki a biztosítékot Ankarában, ahol Mehmet Görmez, a török vallásügyi hivatal vezetője kijelentette, hogy Ausztria a szabadság tekintetében visszalépett száz évet, utalva ezzel a korábbi, 1912-ben Ferenc József által hozott iszlámtörvényre. Volkan Bozkir, Törökország EU-minisztere megígérte, hogy mindent bevetnek az Ausztriában élő muszlimok megvédésének érdekében. Az inkább szekuláris, mintsem vallásos török napilap, a Hürriyet az újonnan bevezetett jogok említése nélkül kritizálta a törvényt, nem kevesebbet állítva, mint hogy a jogszabály kötelezi az imámokat a Korán német hitelesített változatának elkészítésére. Ezzel szemben a törvényben csak annyi áll, hogy be kell mutatni a vallási szervezet hitelveinek alapvető forrását, jelen esetben a Korán német nyelvű változatát.
Sebastian Kurz osztrák külügyminisztert nem lepte meg a török reakció, hiszen a nyugati szomszédunkban tevékenykedő mintegy 300 imám közül 65 a török kormánytól kapja a fizetését. Arra a vádra, miszerint a jogalkotás a többi vallási felekezetet nem érintő speciális korlátozásokat vezet be a muszlim közösségekkel szemben, Kurz a Guardiannek kifejtette: Ausztriában minden egyes vallási közösség működése külön törvényi szabályozás alá esik, hiszen mind más-más igényekkel lép fel és más problémákat jelent – a külföldi befolyás kérdése például kizárólag a muszlim közösségeknél vetődik fel.
A Németországban élő muszlimok tanácsának elnöke, Aiman Mazyek szerint az osztrák törvény mindenképpen pozitív, és jó alapot szolgáltat egy németországi diszkusszióhoz. Mazyek azt is helyesli, hogy a rendelkezés korlátozza a vallási közösségek külföldről történő finanszírozását. A münsteri iszlám teológus professzor, Mouhanad Khorchide vele egyetértve kiemeli, hogy a külföldi támogatás a szélsőséges szervezetek befolyását erősítheti.

Olvasson tovább: