Kereső toggle

 Vona keletről előzné Orbánt

Ki lehet Putyin legfontosabb európai szövetségese?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sokat elmond a magyar belpolitikai helyzetről, hogy a legtámogatottabb ellenzéki párt azért kritizálja a kormányt, mert nem nyit elég határozottan Oroszország felé, miközben a többi ellenzéki erő a jelenlegi kapcsolatokat is már-már árulásnak tartja. A Jobbik készséges felajánlkozása Putyinnak nyugati újságíróknak is feltűnt. A Newsweek az orosz elnök budapesti látogatására időzítve jelentette meg elemzését a Kreml európai „barátkereső kampányáról”.

A Jobbik szóvivője szerint „felemás” eredménnyel zárult a Putyin-látogatás. Pozitívumnak tartják az energetikai megállapodást, ugyanakkor hiteltelennek, cinikusnak és hazugnak tartják Orbán Viktor azon szavait, amelyekkel „kártékonynak” nevezte az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióit. „Magyarország beáll abba a sorba, ami hermetikusan szeretné a világtól elzárni Oroszországot” – mondta Mirkóczki Ádám, aki szerint így nem lehet „kelet felé nyitni”. Emellett felháborítónak minősítette a miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatát is. A Jobbik szerint egyetlen kárpátaljai embert sem sikerült megmenteni attól, hogy besorozzák az ukrán hadseregbe, és nem lehetett hallani arról sem, hogy milyen diplomáciai, gazdasági vagy egyéb politikai lépéseket kíván tenni a magyar kormány, ha a helyzet eszkalálódik.
Mi a célja a Jobbiknak ezzel az önkéntes oroszbarát lelkendezéssel? A legrészletesebb választ eddig Vona Gábor Moszkvában adta erre a kérdésre, amikor interjút adott a magát semleges üzleti lapként definiáló, de a címoldalán vörös csillaggal megjelenő  vzgliad.ru hírportálnak. A Jobbik elnöke elvi és praktikus szempontokat egyaránt megnevezett. „Eurázsiai vagyok” – ez az interjú címe, és az orosz olvasó máris érti, hogy Vona nagyra tartja az „eurázsia eszme” atyját, a Putyin házi filozófusának tartott Alekszandr Dugint, aki a misztikus „eurázsiai szellemiséget” ultranacionalizmussal és az ortodox vallással kombinálja. A lap a „magyar antiglobalisták és nacionalisták vezéreként” mutatja be a pártelnököt, akinek érvelése szinte szóról szóra Dugin álláspontját tükrözi.
A bevezető szerint Európában a politikusok új generációja jelenik meg, de ez sok esetben nem jelent paradigmaváltást. Magyarország esetében viszont az „új erők” másként tekintenek az európai integrációra és a globalizációra.
„Nyugat-Európában a Jobbikot ultrajobboldalinak, újfasisztának nevezik, azonban a valóságban nacionalistákról, antiglobalistákról, konzervatívokról van szó, akik fellépnek az Egyesült Államok és az Európai Unió ellen, és stratégiai kapcsolatokra törekszenek Oroszországgal” – állítja Vona, aki itthon a magyar–orosz parlamenti bizottság elnöke is, és ebben a minőségében járt tavaly nyáron Moszkvában.
A pártelnök az interjúban elmondta: a legfontosabb feladatok, amiket szerinte meg kell oldani, „Magyarország felszabadítása az euroatlanti rabságból, a magyar ipar újjáélesztése, a magyar–cigány együttélés problémáinak megoldása, a liberális kultúrpolitika kiszorítása az állami szférából”.
Európában, de Magyarországon is euroatlanti politikai érdekek dominálnak, melyek a liberalizmusra épülnek. Mindez erkölcstelenséget, a tradicionális értékek háttérbe szorulását jelenti. Azokat a politikai erőket, akik fellépnek ez ellen, radikálisnak és fasisztának bélyegzik – jelentette ki Vona.
A Jobbik elutasítja az Egyesült Európai Államok tervét, és a nemzetállamok Európájában hisz. „Nekünk, magyaroknak, harmonikus együttműködésre kell törekednünk a Kelettel.”
Magyarországnak jelenleg „nincs semmilyen szuverenitása” Vona szerint. A Nyugatról ránk özönlő cégek tönkretették iparunkat.
A magyar kultúra is inkább tekinthető a „nyugati pszeudokultúra” ránk erőltetett másának. A globalizációt Vona „teljes mértékben” elutasítja, miután az az USA és a „nemzetközi tőke” találmánya.
A pártelnök elmondta: a Jobbik újjáélesztette az elfeledett turanizmus ideológiáját, mely a „sztyeppei, turáni népek közeledését kezdeményezi kulturális, gazdasági, politikai téren”. Ez közeledést jelent Törökországgal, Kazahsztánnal, de Oroszországban is élnek „turáni” népek. „Meg vagyok győződve, hogy itt sokkal több lehetőség kínálkozik Magyarország számára, mint az EU oldaláról.”
Vona elmondta, hogy maximálisan egyetért Putyin orosz elnöknek „a tradicionális családi értékek, a keresztény morál és az eurázsiai civilizáció kulturális örökségének” érdekében folytatott politikájával. Vona szerint Oroszország Európa része, és „aki Putyint bírálja, az általában a Jobbikot is támadja”.
Az ukrajnai válságról – ami akkoriban kezdett polgárháborúvá szélesedni – azt állította, hogy „etnikai tisztogatás folyik az orosz ajkú lakosság között”, aminek oka „egyértelműen az, hogy az USA nem képes elfogadni azt a tényt, hogy véget ért az egypólusú világrend”.
A Newsweek kitért arra is, hogy milyen szerepe van a Jobbiknak az Európa felé meghirdetett új orosz politikában. A hetilap szerint bár Vona nincs olyan közel a hatalom megszerzéséhez, mint Putyin első számú európai partnere, a radikális jobboldali Marine Le Pen vagy újabban Alexisz Ciprasz – radikális baloldali – görög miniszterelnök, Moszkva számára Magyarország ígéretes terep. Az oroszbarát Orbán-kormány lehetséges váltótársa ugyanis a Jobbik, ami még elkötelezettebben nyitna Moszkva felé.   
Ezért nem véletlen, hogy Putyin épp Magyarországon indított ellenoffenzívát az Oroszország elleni európai szankciókkal szemben. „Moszkva a következő hónapokban mindent megtesz azért, hogy magához csalogasson minden olyan nyugati szövetségest, akit csak talál – vagy akit meg tud vásárolni –, annak érdekében, hogy a jelenlegi meglehetősen egységes európai állásponttal szemben visszaálljon a korábbi megosztottság” – állítja a Newsweek tudósítója.

Olvasson tovább: