Kereső toggle

Szalman király és az iszlamisták

Szóvirágok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miután tüdőgyulladásban meghalt Szaúd-Arábia kilencvenéves uralkodója, Abdallah bin Abdel-Aziz, a világvezetők egymásnak adták a kilincset Rijádban, hogy dicsérjék az elhunytat mint „a vallások közötti megértés erősítőjét”, a „nők erős, bár diszkrét szószólóját” vagy éppen „ügyes modernizálót”. Ugyanezek a hangok Abdallah méltó utódját vélték felfedezni Szalman ibn Abdul-Aziz al-Szaúd személyében, aki 79 évesen ülhet féltestvére helyére a trónon. A mértékadó nyugati média azonban arra figyelmeztet, hogy a szóvirágoknak kevés közük van a valósághoz.

Sem társadalmi reformok, sem a szabadságjogok bővülése nem várható a közeljövőben Szaúd-Arábiában – állítják egyhangúlag külpolitikai szakértők. Az 1900-as évek elején alapított Szaúd királyi ház nagyon népes: jelenleg mintegy 7000 herceg él az országban, ami több, mint elég ahhoz, hogy minden fontos vezetői állást elfoglaljanak. Ennek a népes családnak és az olajban gazdag öbölparti országnak az első számú vezetőjévé lépett most elő Szalman, aki a dinasztiaalapító Ibn Szaúd huszonötödik fia. Anyja, Hassza al-Szudairi a vahabita Nedzsd tartomány egyik erős klánjából származott. A házasságból született fivérek egész életükben összetartottak, és a „Szudairi hetek” néven hamar a királyi család legerősebb érdekérvényesítő képességgel bíró koalíciójaként híresültek el. Elsőként Fahd nyerte el a testvérek közül a királyi címet, aki 1982 és 2005 között uralkodott. Halála után került a hatalom Abdallah kezébe, majd most Szalmanhoz.
Szalman már 18 évesen Rijád kormányzóhelyettese volt, majd kilenc év múlva kormányzóvá lépett elő. 2011-ig volt kormányzó, amikor is miniszterelnök-helyettesi és védelmi miniszteri pozíciója miatt lemondott a tisztségről. Pályafutását a kezdetektől fogva végigkísérte az úgynevezett karitatív munka. Ez Bruce Riedel volt CIA-tiszt szerint annyit jelent, hogy a külföldi iszlamisták finanszírozása Szalman kezében futott össze. Az 1980-as években az afganisztáni, az 1990-es években pedig a balkáni mudzsahideket is ő szponzorálta. Rachel Bronson Szaúd-Arábiáról írott könyvében kifejti, hogy Szalman Oszama bin Laden mentorának is toborzott harcosokat. Szeptember 11. után az áldozatok jogi képviselői pert indítottak ellene a támadást kitervelő terroristák támogatása miatt. Szalman természetesen tagadta a vádakat, és kijelentette, hogy az általa vezetett intézmények mindig csak jótékony célokra adtak pénzt, és amennyiben azt valahol terrorizmusra használták fel, az „nem a királyság felelőssége”. A Szalman Herceg Ifjúsági Központ keretein belül a király a szervezet vezetőjeként együttműködik Szaleh Abdullah Kamel milliárdossal is, akit az al-Kaida egyik fő támogatójaként ismernek.
A szélsőséges iszlám támogatása akkor kezdett visszaütni, amikor a külföldi harcosok elkezdtek visszaszivárogni, és 2003-ban már a szaúdi klán hatalmát veszélyeztették. Szalman azonban megmagyarázta a bizonyítványt, állítása szerint a Szaúd-Arábia elleni támadásokat „az extrém cionizmus képviselői pénzelték, hogy így korlátozzák az iszlám terjedését”.
Ami Szalman nézeteit illeti, a király egész pályafutása során szorosan együttműködött a radikális klérussal. Az Abdul Aziz bin Baz alapítvány működtetőjeként egy olyan mufti szellemi örökségét ápolja, aki a férfiakkal együtt tanuló nőket prostituáltaknak tekintette. Ebben az alapítványban Szalman terrorizmus támogatásáért körözött üzletemberekkel és gyűlöletprédikátorral is együtt dolgozott. Ezek egyike Aidh Abdullah al-Qarni, aki az arab–izraeli konfliktusról a következőképpen nyilatkozott: „Torkokat kell elvágni és koponyákat kell betörni. Ez a győzelemhez vezető út.” Szalman lelkes támogatója az iszlám fasiszta prédikátornak, Szaleh al-Maghamsinak is, aki szerint Oszama bin Laden nagyobb szentséggel és becsülettel bír Isten előtt, mint a keresztények, zsidók és más hitetlenek. Miután Szalman finanszírozta a prédikátor által szervezett kulturális fesztivált, fiai vidáman szelfizgettek Maghamsival.
Az új király hamar elkezdte elődje fiainak eltávolítását a kulcspozíciókból. Második miniszterhelyettesnek az egykori al-Kaida-harcos Mohamed bin Nayef herceget nevezte ki. Kedvenc fiát, a 34 éves Mohamed bin Szalmant pedig megtette védelmi miniszternek és a királyi bíróság vezetőjének. Mohamedet egyébként régóta a fiatal generáció vezetőjeként sztárolja az apja által birtokolt médiabirodalom. Az agresszivitásig ambíciózusnak tartott fiatalember egyben egyike annak a három hercegnek, akik az ország biztonsági kérdéseiben teljhatalmat gyakorolnak. A média szerint annál is inkább oda kell figyelni rá, mivel apja egészségi állapota ingatag. Szalman két fia fiatalon meghalt szívproblémák miatt, és legalább egy szívrohama már neki is volt.

Olvasson tovább: