Kereső toggle

Puha célpontok - Fantázia vagy valós veszély?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Máris a nemzetközi koalíció sikerét emlegetik annak kapcsán, hogy a múlt héten a kurd harcosoknak sikerült Kobaniból kiszorítaniuk az Iszlám Állam dzsihádistáit. A győzelmi mámor azonban korainak tűnik, a fanatikus terroristák ezt követően is bizonyították, hogy mindenre elszántak, és nem csak Szíriában és Irakban vannak jelen. A terrorcsoport újabb túszokat végzett ki: a decemberben foglyul ejtett jordán pilótát brutális módon élve égették el. Jordánia válaszul szerdán hajnalban kivégzett két al-Kaida terroristát.

„Fontos, hogy annak lássuk az Iszlám Államot, ami, és ne túlozzuk el a csoport erejét” – ezt mondta Barack Obama múlt hétvégén a CNN hírtelevíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy az Iszlám Államnak nincs kormányzási stratégiája, és hogy hiába állít fel kalifátust, nem rendelkezik fenntartható rendszerrel ahhoz, hogy ellássa vagy oktassa az embereket, illetve hogy egy jól működő társadalmat szervezzen. Obama szerint a dzsihádista csoport halálkultuszként vagy egy teljesen visszafelé tekintő fantáziaként jellemezhető, ami nem megvalósítható a mai világban. Az elnök úgy véli, hogy az Iszlám Állam és a többi terrorszervezet képes ártani, de nem fenyegetik létében az Egyesült Államokat vagy a fennálló világrendet.
Obama nyilván a Kobaninál elért sikerek után mert ilyen kijelentéseket tenni az Irakban és Szíriában nagy területeket ellenőrzésük alatt tartó dzsihádistákról. A szíriai–török határnál fekvő városért hónapokon át ádáz küzdelem zajlott az Iszlám Állam és a kurd harcosok között. A kurdok hősies kitartásának meglett az eredménye: a terroristákat sikerült kiszorítani Kobaniból. Tagadhatatlan, hogy ebben szerepe volt a húsz országból álló nemzetközi szövetség légicsapásainak is. Ugyanakkor a koalíció korántsem dőlhet hátra. A kurdok nagy árat fizettek: több száz harcosukat vesztették el a küzdelem során. Kobani romokban áll, és egyáltalán nincsenek meg a megfelelő körülmények a menekültek hazatérésére. A város biztonságát nem lehet garantálni, az Iszlám Állam fegyvereseit ugyanis mindössze nyolc kilométerre sikerült visszaszorítani. A heves harcok tehát folytatódnak Kobani környékén.
Nyugaton nem csak Kobani miatt vonnak le optimista következtetéseket. Némely hírszerző ügynökség például a dzsihádisták meggyengülését látta abban, hogy először úgy tűnt, az Iszlám Állam hajlandó a tavaly decemberben elfogott jordániai pilóta elengedéséről tárgyalni. Az iszlamisták Szajjida ar-Risávi iraki terroristanő szabadon bocsátását követelték a pilótáért cserébe, akit a 2005-ös ammáni terrotámadásokban való részvételéért halálra ítéltek Jordániában. Ammán kész lett volna kiadni a terroristanőt, ha bebizonyosodik, hogy a pilóta még él. Mivel azonban Maáz al-Kasszaszbe életben létéről nem kaptak megfelelő bizonyítékot, a fogolycseréről szóló tárgyalásokat leállították. A pilóta halálát tanúsító felvétel nyilvánosságra kerülését követően Jordánia szerdán hajnalban kivégezte Szajjida ar-Risávit és egy másik bebörtönzött terroristát, Zijád al-Karbulit, akit 2008-ban ítéltek halálra terrotámadások szervezésében való részvételért.
Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy az Iszlám Állam utóbbi videófelvételei nem hozták azt a professzionális minőséget, mint a korábbiak, ezért arra lehet következtetni, hogy az Iszlám Állam vezetőségében zavar lehet.  
A tények azonban nem igazán támasztják alá ezeket a vélekedéseket. A dzsihádisták a közzétett videó tanúsága szerint kegyetlenül végeztek a jordániai pilótával. A felvételen egy ketrecbe zárva látható a férfi, akit gyúlékony anyaggal öntenek le, majd lángra lobbantják. Ezt követően törmelékeket dobálnak a ketrecre, amit később agyonlapít egy buldózer. A brutális kivégzés értesülések szerint még az év elején történt. Az iszlamisták a januárt egy japán túsz lefejezésével zárták, így a legvisszafogottabb becslések szerint is legalább hetven emberrel végeztek az év első hónapjában.
A Debkafile független internetes portál értesülései szerint a terrorcselekményeket a rettegett vezér, Abu Bakr al-Baghdadi mellett Szaddám Huszein Baath hadseregének egykori magas rangú tisztjei irányítják. Baghdadi helyettese például Abu Ali al-Anbari volt vezérőrnagy. Úgy tudni, ő dolgozta ki az Iszlám Állam jelenlegi stratégiáját, amely három alapra épül: Európában az alvósejteket igyekeznek aktivizálni összehangolt terrorcselekmények végrehajtására, a Közel-Keleten a líbiai Tripolitól kezdve az egyiptomi Szuezi-csatornán át a Sínai-félszigetig rendszeres támadásokat próbálnak végrehajtani, az iraki–szíriai fronton pedig újabb területeket akarnak elfoglalni.
Hogy stratégiájukat mennyire a gyakorlatba akarják ültetni, azt jól példázzák a múlt heti események. Január 27-én a líbiai Tripoliban a Corinthia luxusszállodát támadták meg, aminek során külföldieket – köztük egy amerikai és egy brit férfit – is kivégeztek. Két nappal később az Iszlám Állammal szövetséges terroristák a Sínai-félszigeten hajtottak végre ámokfutást, amelynek célpontjai az egyiptomi biztonsági erők voltak. Egyszerre öt városra csaptak le: a Gázai övezettel határos Rafahra, El-Arishra, Sejk-Zuveidre északon, nyugaton pedig Port Szaídra és Szuezre. A terror-cselekményeknek mintegy ötven áldozata volt. Közben Irakban az ország fontos olajvárosa, Kirkuk ellen indítottak offenzívát.
Az Iszlám Államhoz köthető az a franciaországi incidens is, amelynek során három katonát késeltek meg Nizzában a helyi zsidó közösségi épületnél. A harmincéves támadót a múlt héten Törökországból toloncolták vissza, mert a gyanú szerint a dzsihádista csoporthoz akart csatlakozni.
Walid Phares amerikai terrorizmus-szakértő szerint az Iszlám Állam számára nagyon fontosak az úgynevezett „puha célpontok” – például Líbia, Kanada, Ausztrália – elleni támadások, mert ezzel tudja demonstrálni, hogy nem törte meg a lendületüket a Kobaniból való kiszorítás. Emellett arra is játszanak, hogy a megfélemlítés és az állandó veszély miatt a gazdasági érdekek, a cégek és a közvélemény egyre nagyobb nyomást fog helyezni a dzsihádisták elleni koalícióban résztvevő országok kormányaira, hogy hagyjanak fel a légicsapásokkal. Phares úgy véli, hogy a támadások megelőzéséhez az is lényeges lenne, hogy az Obama-kormányzat nevén nevezze azt a hajtóerőt, ami a nemzetközi terrorizmus jelenlegi hulláma mögött áll. Szerinte a „szélsőséges” kifejezés használata helyett ideológiailag és politikailag is meg kell határozni a veszélyt ahhoz, hogy kiderüljön, kik az Egyesült Államok partnerei a muszlim világban.

Olvasson tovább: