Kereső toggle

Dán modell - Rehabilitáció vagy naivitás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Továbbra sem találják a terror ellenszerét Európában. A múlt hétvégi koppenhágai támadások is azt bizonyítják, hogy a fenyegetést egyáltalán nem sikerült visszaszorítani. Még Dániának is megvannak a sebezhető pontjai, pedig a skandináv ország büszke egyedülálló radikalizálódásellenes programjára, amelynek során a hazatérő dzsihádistákat rehabilitációval akarják „lefegyverezni”. Sokan azonban úgy vélik, hogy a dán kezdeményezés rendkívül naiv hozzáállást tükröz.

A 2005-ös Mohamed-karikatúrák megjelenését követő zavargások után sokan úgy vélték, hogy csak idő kérdése, és nemcsak a dán nagykövetségekre, hanem magára az anyaországra is lecsapnak az iszlamista terroristák. Félelmük beigazolódott a hétvégén, amikor egy terrorista két embert ölt meg: először Koppenhága központjában egy kávézó ellen intézett támadást, majd pedig az egyik fővárosi zsinagógánál lövöldözött. A 22 éves Omar el-Husseint láthatóan a párizsi vérengzés inspirálta: a kávézóban a „Művészet, blaszfémia vagy véleményszabadság” című rendezvény díszvendége, Lars Vilks svéd karikaturista lehetett a célpontja, akire az al-Kaida 150 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki, mert többek között Mohamed prófétát egy kutya testével ábrázolta. A másik támadás pedig egyértelműen zsidók ellen irányult.
A palesztin származású terrorista büntetett előéletű volt: erőszakos támadás és fegyvertartás miatt is elítélték. Két hete szabadult a börtönből, miután lejárt kétéves börtönbüntetése, amelyet súlyos testi sértésért szabtak ki rá. Beszámolók szerint már a börtönben azt hangoztatta, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozik, a Facebookon pedig hűséget is esküdött Abu Bakr al-Bagdadinak. A börtön vezetősége ezt jelezte is a dán titkosszolgálatoknak, de állítólag nem tartották veszélyesnek a férfit.
A véres események újra a muszlim bevándorlás problémájára világítottak rá, amely már évek óta vita tárgyát képezi Dániában. Rendszeresen előfordulnak ugyanis olyan incidensek, amelyek miatt egyre több dán érzi úgy, hogy a muszlim kisebbség rá akarja kényszeríteni a kultúráját. Dánia legnagyobb szigetének egyik városában például az egyik évben nem finanszírozták meg a szokásos karácsonyfát. Heves viták alakultak ki annak kapcsán is, hogy közintézményekben legyen lehetőség az iszlám előírásainak megfelelő, úgynevezett halal ételeket is kapni.
Tavaly nyáron az ország legjelentősebb jobbközép pártja, a Venstre politikai szóvivője egy országos újságban írt arról, hogy Dániában a legtöbb problémát a nem nyugati országokból érkező bevándorlók okozzák. Inger Støjberg szerint többnyire a muszlim bevándorlók azok, akik nem értékelik, sőt egyes esetekben ellenzik a demokráciát és a szabadságot. A politikusnő példaként az aarhusi Grimhøj- mecsetet hozza fel, ahol harcosokat toboroztak a Közel-Keletre. Støjberg úgy véli, a Dániában élő muszlimok közül túl sokan fogadják el a Korán középkori értelmezését, amely tiltja, hogy a dán életformát átvegyék. Ezért azt javasolja, hogy alkalmazzanak kettős mércét a bevándorlókkal szemben: a muszlimok számára határozzanak meg előfeltételeket, például, hogy képzésben kell részesülniük, vagy már munkahellyel kell rendelkezniük a letelepedéshez.
Støjberg véleménye nagy felzúdulást váltott ki. Ugyanakkor egy, a párizsi merényletek után készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy egyre népesebb azoknak a tábora, akik hasonlóan vélekednek. A YouGov felmérés szerint minden második dán maximalizálná azoknak a muszlimoknak a számát, akik számára engedélyeznék a letelepedést. A kutatás arra is rávilágított, hogy a dánok egynegyede nem szeretné, ha a muszlim lakosság aránya meghaladná az 5 százalékot.
A dánok aggodalma érhető, hiszen Belgium után a második helyen áll az egy főre jutó dzsihádistákat illetően. A skandináv országban ugyanakkor unortodox módszerrel kísérleteznek a radikalizálódás ellen. Európa többi részétől eltérően a dánok egy rehabilitációs programot indítottak el, amely inkább „lázadó tinédzserekként” kezeli a hazatérő dzsihádistákat, mintsem ellenséges fegyveresekként.
A kezdeményezés Aarhusból indult, ahol még 2007-ben dolgozták ki a módszert a helyi neonáci futballhuligánok kezelésére.
Dánia második legnépesebb városa nemcsak a huligánok kezelésében elért sikerek miatt lett a radikalizálódás elleni küzdelem központja. Aarhus, úgy tűnik, az iszlamisták melegágya: az egyetemváros fentebb említett Grimhøj mecsetébe járt azoknak a többsége, akik Szíriába mentek harcolni. Több jobboldali politikus követelte a szalafista mecset bezáratását, főleg az után, hogy hitszónoka, Abu Bilal Ismail tavaly nyáron Berlinben kirohanást intézett a „cionista zsidók” ellen, és arra kérte Istent, hogy „számolja meg, és az utolsóig ölje meg őket.”
A rehabilitációs program részét többek között tanácsadás, az iskolai tanulmányok folytatásában való segítségnyújtás, valamint a szülőkkel való találkozások képezik. A cél az, hogy a fiatalok oktatásban részesüljenek, munkát találjanak, és beépüljenek a társadalomba. A modell kigondolója, Preben Bertelsen professzor azzal indokolja a szokatlan módszert, hogy vannak olyanok, akik romantikus indíttatásból mentek a Közel-Keletre, de kiábrándultak attól, amit ott láttak. Az Aarhus Egyetem pszichológusának véleménye szerint ezek a szélsőségesek, a többi átlagos fiatalhoz hasonlóan, tisztességes életet akarnak.
Sokan azonban rendkívül naivnak tartják a kezdeményezést. Az ellenérvek hitelesnek hangzanak Morten Storm szájából, aki egykor az al-Kaida tagja is volt. A dán férfi iszlám hitre tért, radikalizálódott, és hamarosan a terrorhálózat legfelsőbb vezetői körében találhatta magát. De új hitéből kiábrándult, és amikor nyugati titkosszolgálatok megkeresték, hogy dolgozzon nekik, igent mondott.
A kettős ügynök segített a CIA-nak, hogy Anvar al-Avlaki gyűlöletprédikátor nyomára bukkanjon Jemenben. Storm a „dán modellt” nevetségesnek tartja, mert véleménye szerint „ezzel semmibe veszik azoknak az embereknek az életét és méltóságát, akiket a dzsihádisták terrorizálnak, csak azért, mert az iszlamisták dánok”. Az egykori szélsőséges úgy véli, a radikalizálódás elleni program nem fog működni, mert ezeket a fiatalokat a vallás motiválja, és a hatóságok alábecsülik ennek jelentőségét.

Olvasson tovább: