Kereső toggle

Bevándorlásügyben nincs egység az EU-ban

Falemelés vagy kerítésbontás?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közel 300 menekülő lelte halálát, miután az őket szállító hajók elsüllyedtek a Földközi-tengerben. Az Észak-Afrika partjaitól induló hajóutat csak kilencen élték túl. A túlélőket kimentő parti őrség feltételezése szerint az áldozatok Nyugat-Afrikából érkeztek. Korábbi jelentések 29 afrikai fiatal haláláról szóltak, akik a viharos Földközi-tengeren Líbia partjaitól az olasz Lampedusa felé tartottak, és az út során megfagytak. Feltételezések szerint eredetileg négy hajó indult útnak a hétvégén, melyek közül csak hármat találtak meg.

A z eset hűen illusztrálja az Európai Unió egyik legnagyobb kihívását, az illegális bevándorlást, aminek megoldására egyelőre nincs egységes álláspont. Míg Magyarország lezárná határait, Görögország a török határon néhány éve húzott szögesdrótot készül elbontani, Svédország pedig a bevándorlók arányos elosztása mellett érvel.
A tavalyi évben több mint 270 ezer illegális bevándorló érkezett az EU országaiba, ami 138 százalékos emelkedés 2013-hoz képest. Az Európai Unió területére jórészt két irányból: a Földközi-tengeren Afrikából, Törökország felől pedig a Közel-Keletről érkeznek illegális bevándorlók. Emiatt a menekültek áradatának leginkább kitett két ország Olasz- és Görögország. Nem véletlen, hogy éppen olasz kezdeményezésre tűzte napirendre az EU a menekültügyi kérdés megoldását, és január végén az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága megszervezte az első Európai Migrációs Fórumot. A rendezvényen nemzetközi szakértők mellett egykori menekültek is szót kaptak, hogy kálváriájukat ismertessék, ami némiképp arra utal, hogy a szakemberek is csak ismerkednek még a témával.
Vincent Cochetel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága európai irodájának felszólaló vezetője szerint jelenleg gyakorlatilag egyedül a tengeren vannak szabadon átjárható határok, ezért sokan a Földközi-tengeren érkeznek a háborúk és zavargások sújtotta területekről. Tavaly az illegális bevándorlók háromnegyede vízen érkezett, közülük is 160 ezren az olasz partoknál kötöttek ki, miközben több mint 3 ezren vesztették életüket a tengeren való átkelés közben.
2013-ban, amikor közel 360 ember fulladt vízbe Lampedusa partjainál, létrehozták a Mare Nostrum (A mi tengerünk) elnevezésű, havi 9 millió eurós költségvetéssel működő alakulatot. A szervezetet a költségekre való hivatkozással a múlt év novemberében Matteo Renzi miniszterelnök felfüggesztette. Helyét az EU által létrehozott, az unió külső határait ellenőrző Frontex vette át, amelyet máris számos kritika ért. Míg ugyanis a Mare Nostrum elsődleges szerepe a bajba jutottak kimentése volt, a Frontex Triton névre keresztelt missziójának fő célja a határőrzés, illetve az illegális vándorlás, az embercsempészet és a terroristák beszivárgásának megakadályozása. Ez az oka annak, hogy hajóik alkalmatlanok a vízből kimentett emberek megfelelő szállítására, ami miatt hétfőn a 29 már átfázott férfi kihűléses halált szenvedett.
A kontinensünkre érkező legtöbb menekültet Németország és Svédország fogadja be, így nem csoda, hogy a svéd külügyminiszter, Margot Wallström a február elején Münchenben rendezett nemzetközi biztonságpolitikai konferencián az arányos elosztás elvét képviselte a bevándorlással kapcsolatban. Svédország kvótarendszert vezetne be az unióban, ami alapján a tagállamok részére bizonyos mértékű kötelező befogadást írnának elő. Mindennek megvalósítása még kérdéses, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Svájc lakossága az egy éve megrendezett népszavazáson kifejezésre juttatta: még az EU-ból legálisan érkező bevándorlókat sem látják szívesen.
A január végi görög választások győztese, a populista Sziriza párt egyik prominens politikusa, Jeorjiosz Hondrosz szerint Görögországnak szabad utat kell adnia a Törökország felől érkező menekülteknek. Javaslata szerint le kell bontani azt a 12 km hosszú szögesdrót kerítést, amelyet néhány éve húztak fel a görög–török határon. A kerítés egyébként az EU nyomására készült, ugyanis három éve Nagy-Britannia kezdeményezésére hét nyugat-európai ország aggodalmát fejezte ki a Törökország felől, főként Szíriából nagy tömegben érkező menekültek miatt. A szögesdrót okán Athént folyamatos bírálat érte különböző jogvédő szervezetek részéről, ugyanis a Közel-Keletről Európába igyekvő bevándorlók emiatt választották a szárazföldinél sokkal veszélyesebb tengeri utat.
Hondrosz szerint a kerítés szégyen egy demokratikus országra nézve, és a bevándorlóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy abban az országban telepedjenek le, ahol akarnak. Az ötlet fogadtatása annak a fényében is kérdéses, hogy a Juncker által tavaly novemberben menekültügyi biztosnak kinevezett Dimitrisz Avramopulosz a jelenlegi görög ellenzék, az Új Demokrácia egyik prominens személyisége, aki annak idején a szögesdróttal megerősített határellenőrzés gyakorlata mellett kardoskodott. Nem mellesleg, az Európába a Közel-Kelet felől érkező kábítószer és fegyverkereskedelem egyik útvonala is Törökországon vezet keresztül.

Olvasson tovább: