Kereső toggle

Fertőzések tizedelik az emberiséget

Túl az ebolán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A 2015-ös év végére legyőzzük az Ebolát” – állítja Anthony Banbury, az ENSZ Ebola-ellenes csoportjának leköszönő vezetője. Bár tavaly a média szinte kizárólag a vérzéses láz vírusa okozta járványra koncentrált, amely mára több mint 8200 ember halálát okozta, nem mellékes tény, hogy globálisan évente több mint 12 millióan halnak meg fertőző betegségekben. Szakemberek szerint a járványok mellett az egyik legnagyobb  egészségügyi kihívást a kórokozók gyógyszerekkel szemben kifejlődő ellenálló képessége jelenti a jövőben.

Továbbra is nagy erőkkel folyik az eddig több mint 20 ezer ember megbetegedését okozó vírus elleni küzdelem. A tervek szerint Libéria június végére Ebola-mentes lehet, miközben Sierra Leonéban a vérzéses láz vírusával fertőzött terhes anyák számára új egészségügyi centrum megnyitására került sor.
A Nyugat-Afrikából hazatérő önkéntes ápolónő, Pauline Cafferkey esete azonban arra utal, hogy továbbra is sebezhetőek az Afrikán kívüli területek. A karácsony után Nagy-Britanniába érkező nő testhőmérsékletét hatszor mérték meg a londoni Heathrow repülőtéren, mielőtt, láztalan lévén, továbbengedték Skóciába. Egy nappal később mégis Ebolával került kórházba.
A csaknem kéthetes kritikus időszakon túljutva mára a javulás jeleit mutatja.
Ősz óta számos világhírű gyógyszercég fáradozik hatékony Ebola-ellenes oltóanyag előállításán.
A vakcina sikeres kifejlesztése esetén további kérdés, hogy sikerül-e majd rövid idő alatt a megfelelő mennyiséget biztosítani. Szakértők szerint ugyanis jelenleg akár 12 millió dózisra is szükség lehet.
Mindeközben a Föld népességének több mint a fele különböző szúnyogok, legyek és más apró állatok által terjesztett fertőző betegségek (például malária vagy sárgaláz) közvetlen veszélyében él. Évente több mint egymilliárd ember betegszik meg, és egymilliónál is magasabb az ilyen módon terjesztett fertőzés okozta halálesetek száma. Emellett egyre inkább jellemző, hogy egyes fertőzéseket terjesztő szúnyogok eredeti lakhelyük, Afrika és Ázsia mellett mára a nyugati területeken is megjelennek. Ebben az évben a Karib-térségben és Dél-Amerikában százezrek szenvedtek a Chikungunya vírus által okozott 40 fokos láztól és ízületi fájdalomtól, míg az Ebolához hasonló tünetekkel, de enyhébb vérzéssel járó, évente 25 ezer halálos áldozatot követelő Dengue-láz vírusának terjesztője már Dél-Európát is elérte.
A legnagyobb számban még ma is a malária szedi áldozatait, bár az Afrikában bevezetett szúnyogirtó szereknek és az ágyakat körülvevő szúnyoghálóknak köszönhetően a betegek száma jelentősen csökkent. Nyugat-Afrikában azonban az eddig elért eredmények is komoly veszélybe kerülhetnek, mivel az Ebola elleni küzdelem teljesen lekötötte a figyelmet és a pénzügyi forrásokat, ezért a maláriaellenes egészségügyi programokat felfüggesztették. A veszélyt növeli a szúnyogok rovarirtó szerekkel szembeni, egyre növekvő mértékben tapasztalható ellenálló képessége is.
Komoly globális egészségügyi problémát jelent továbbra is a HIV vírus, amely miatt az elmúlt évben mintegy másfél millióan vesztették életüket.
A Földön közel 40 millió a fertőzött, akiknek több mint a fele a szubszaharai Afrikában él. Az elmúlt évtizedben jelentős változás figyelhető meg Európában, ahol mintegy 80 százalékkal nőtt a HIV-fertőzöttek száma. Az új esetek háromnegyedét Kelet-Európából jelentették. Általános trend, hogy míg a HIV-fertőzöttek aránya nem nőtt a heteroszexuális személyek és az intravénás kábítószert használók körében, egyharmadával több homoszexuális férfit érint az AIDS ma, mint korábban.
A HIV és a malária mellett harmadik leggyakoribb halálokként ütötte fel ismét fejét a korábban már antibiotikumokkal hatékonyan kezelt tuberkulózis. Különösen leromlott immunrendszerű betegek fogékonyak a TBC-re, amelynek kezelésénél a gyógyszerrel szemben kifejlődött rezisztencia okoz nehézséget. Évről évre százezrével halnak meg szakszerű kezelésben részesülő, ám gyógyszerrel szemben ellenálló kórokozóval fertőzött AIDS-es, TBC-s és egyéb fertőzésben szenvedő betegek.
Jeremy Farrar brit orvos, aki hosszú éveken át a WHO alkalmazásában a trópusi fertőző betegségekkel foglalkozott, a Spiegelnek adott interjújában új jelenségre hívta fel a figyelmet: olyan kórokozók, melyek egykor csak állatokban voltak jelen, mint például az Ebola vagy a madárinfluenza vírusa, mára az emberekben is képesek szaporodni. Néhány éve például Ázsiában egy, a denevérekben élő vírus okozott halálos tüdőgyulladással járó járványt. Ma egy hasonló, a betegek harmadában halálos kimenetelű fertőzést okozó MERS-vírus kelt riadalmat.
A 2012-ben felfedezett, valószínűleg tevékben honos kórokozó eleinte csak a Közel-Keleten okozott járványokat. 2014-ben azonban Hollandiában is megjelent, egy európai muszlim férfi Mekkába tett zarándokútján fertőződött meg. Farrar szerint a legnagyobb aggodalomra az a lehetőség ad okot, hogy a gyorsan terjedő kórokozók, mint az Ebola-vírus is, nemcsak a vadon, hanem a városi környezetben élő állatokban, például patkányokban is megjelenhetnek, ami az urbanizált régiókban óriási járványokhoz vezethet.

Olvasson tovább: