Kereső toggle

Eltévedt rakéták

Háború van?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szombaton reggel, amikor az emberek az első kávéjukat szürcsölgették, Mariupol egyik negyedében egy rakéta becsapódását követően elment az áram, kis idő múlva a fűtés és a víz. „Háború van, a mintegy négyszáz méterre lévő támaszpontról majd válaszolnak a támadásra” – gondolhatták a keleti lakótelep lakói, amikor egy egész sorozat csapódott be az egyik kilenc emeletesbe. Körülbelül harminc ember, közöttük több gyermek halt bele az eltévedt tüzérségi támadásba, amit a házaktól nem messze lévő ukrán támaszpontnak szántak.

Jaroszláv a becsapódások helyszínétől körülbelül 250 méterre lakik. Lapunknak elmondta, hogy a rakétatámadás minden bizonnyal Novoazovszk, azaz a szakadárok által kontrollált terület felől érkezett. Az ukrán biztonsági szolgálat már másnap őrizetbe is vett egy helyi lakost, aki a vád szerint sms-ben adta meg a szeparatistáknak az ukrán támaszpont koordinátáit, amit azonban a támadók elvétettek. Ennek eredménye lett a tragédia.
Jaroszláv elmondása szerint a lakótelep egy harmincezres alvó városrész, ahol a lakók többsége az oroszbarát szeparatistákat okolja a támadásért. A helyi lakosok egy része azóta is retteg, ugyanakkor a város hangyabolyként bolydult fel: a benne működő egyházi szervezetek azonnal ételt és ideiglenes szállást készítettek a támadás áldozatainak, a véradó állomásokon olyan sorok alakultak ki, hogy már elküldeni kellett az embereket, nem hívni, és a statikailag épen maradt lakások közül több ezernek a lakhatóvá tételében segédkeznek. Jaroszláv önkéntesként a sok ezer kitört ablak beüvegezésében vagy legalább fóliázásában vesz részt. Arra a kérdésre, hogy a májusban még az Ukrajnától való elszakadásra szavazó város lakossága milyen arányban ukrán vagy orosz-párti, azt válaszolta, hogy véleménye szerint elkötelezett ukrán patrióta körülbelül 30 százalék, nagyjából ugyanennyi orosz-párti, a maradékot pedig az érdekli, hogy legyen munka és kenyér, mással nem foglalkozik.
Két nappal a mariupoli támadást követően, hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülést tartott, ahol a szervezet egyik tagja háborús bűncselekménynek nevezte a történteket. Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ nagykövete egyértelműen Oroszországot tette felelőssé a tragédiáért: „Oroszország és a szeparatisták ismét semmibe vették kötelezettségeiket. Ezúttal új célpontokat találtak, de Oroszországnak továbbra is ugyanaz a célja: minél több területet szeretnének, és egyre beljebb nyomulnának Ukrajnában.” Vitalij Csurkin, a Kreml delegáltja szerint azonban Kijevnek közvetlen párbeszédet kell kezdenie Donyeckkel és Luhanszkkal.
Mivel a mariupoli tragédiát megelőzően két komoly tüzérségi támadás is történt (az egyik Volnovahában egy buszt ért, a másik Donyeckben egy zsúfolt trolit, és összesen mintegy harminc civil halálos áldozatot követelt), az ukrán erőket mozgósították. A csapatösszevonások hírére a szakadárok vezetője, Alekszandr Zaharcsenko bejelentette, hogy a Donyecki Népköztársaság teljes területén támadásba lendülnek, és foglyokat nem ejtenek (azaz a genfi konvenciót megszegve azt is megölik, aki megadja magát). Céljuk egész Donyeck megye „felszabadítása” az ukrán hadseregtől, amely területnek ma a szeparatisták csak mintegy harmadát tartják kontroll alatt. Első lépésként a donyecki repülőteret nyár óta tartó ukrán erőket verték ki, gyakorlatilag betontörmelékké lőve a terepet. Pénteken, a Donyecket ért gránáttámadás után Zaharcsenko még azt közölte, hogy indulnak Mariupol ellen, és a lapunknak nyilatkozó Jaroszláv elmondása szerint valóban el is kezdődtek a gránáttámadások. A másnapi tragédiáért azonban senki nem vállalta a felelősséget. Az ukrán parlament Moszkvát ítélte el, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot terrorszervezetnek, Oroszországot agresszornak nyilvánította. Putyin elnök szentpétervári egyetemisták előtt hétfőn kijelentette, hogy az ukrán hadsereg helyett a NATO légiója harcol Kelet-Ukrajnában, amely nem Ukrajna nemzeti érdekeiért küzd, hanem az orosz geopolitikai érdekekkel szemben harcol. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár válaszában Putyin állítását nonszensznek ítélte, elmondva, hogy a gond éppen az, hogy az Ukrajnában jelen lévő orosz erők nyújtanak támogatást a szeparatistáknak. A kiújult heves harcok jelenleg Debalcevót, Popasznaját érintik legnagyobb mértékben, valamint azokra a tengerparti városokra irányulnak, amelyek egy szárazföldi folyosó létrehozását tennék lehetővé Oroszországtól Krím felé. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) további szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, és felszólították, hogy hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával az illegális fegyveres alakulatok finanszírozása és felfegyverzése révén, valamint tegyen erőfeszítéseket arra vonatkozóan, hogy a minszki megállapodásokat mindkét fél betartsa.

Olvasson tovább: