Kereső toggle

Az al-Kaidát erősíti a jemeni káosz

Széthulló állam

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A teljes összeomlás előtt áll Jemen, miután síita húszi lázadók a múlt héten elfoglalták az elnöki palotát Szanaában. Abed Rabbo Manszúr Hádi államfő és miniszterelnöke lemondott. A fejlemények egyértelműen negatívan érintik az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia regionális politikáját, a húszi lázadókat támogató Iránnak viszont kapóra jön a helyzet. A káosz legnagyobb nyertese ugyanakkor az al-Kaida helyi szárnya, amely kihasználja a többségében szunnita jemeniek félelmeit. Sokan ugyanis tartanak a síita felkelők nyomulásától, amely állítólag a zaidi imamátus helyreállítását tűzte ki céljául.

Négy hónappal ezelőtt Barack Obama a terrorizmus elleni küzdelem sikertörténeteként emlegette Jement, amikor felvázolta az Iszlám Állam nevű dzsihádista csoport elleni stratégiáját. Az amerikai elnök akkor azt mondta, hogy Jemenben és Szomáliában éveken át eredményesnek bizonyult, hogy az Egyesült Államok a helyi szárazföldi erőkkel együttműködve célzott légicsapásokat hajtott végre a milicisták ellen. Az igazság azonban az, hogy sem Jemen, sem pedig Szomália nem lett biztonságosabb. Sőt, az Arab-félsziget déli részén fekvő országban olyannyira eldurvult a helyzet, hogy szakértők úgy vélik, a mostani jemeni állam napjai meg vannak számlálva.
A modern Jemeni Köztársaság az északi és déli terület egyesülésével 1990-ben alakult meg. Elnöke Ali Abdallah Száleh lett, aki az északi Jemeni Arab Köztársaság vezetője volt. A déliek azonban igazából soha nem fogadták el az egyesülési megállapodást, mert szerintük az északiak befolyása alatt álló kormány mindig is hátrányosan kezelte őket. Az ellentétek többször is súlyos fegyveres konfliktusokba torkollottak. Polgárháború dúlt az országban 1994 májusa és júliusa között, amelyben a déliek maradtak alul. 2011-ben pedig az úgynevezett „arab tavasz” érte el az országot, és forradalom tört ki. Ennek eredménye az lett, hogy a több mint 33 éven át hatalmon lévő Száleh nagy nehezen lemondott. A helyzeten azonban ez sem sokat segített, sőt, azóta még inkább eluralkodott a káosz az országban.
A jelenlegi politikai válság főszereplője a húszi felkelő csoport, amely a síita iszlám zaidita irányzatához tartozik. Ez a szekta szinte csak Jemenben létezik.
A húszi lázadók Huszein Badr al-Din al-Húsziról kapták a nevüket – ő vezette a csoport első felkelését 2004-ben. Azóta rendszeresen lázonganak Jemenben. A fővárosban tavaly augusztusban kezdtek tüntetéssorozatba, ősszel már Szanaa nagy részét ellenőrzésük alá vonták. Az események idén gyorsultak fel még inkább. Január 17-én elrabolták az elnök vezérkari főnökét, aki azzal bőszítette fel őket, hogy olyan új alkotmányt javasolt, amely hat szövetségi térségre osztotta volna fel Jement. Ennek alapján a húszik irányítása alá tartozó terület nem rendelkezett volna olaj- és gázlelőhelyekkel. Január 19-én a húszi milicisták megtámadták az elnöki palotát és azt a helyet, ahova a miniszterelnök is menekült. Megszerezték az állami televíziót és a hírügynökséget is. 33 éves vezetőjük, Abdel-Malek al-Húszi egy nappal később diadalittas beszédében közölte, hogy véget vetnek a korrupciónak és az elnyomásnak, hozzátéve, hogy forradalma nem ismer határokat.
Hogy az ostromállapotnak véget vessen, Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök megállapodást kötött a húszikkal, hogy teljesíti az alkotmányt illető követeléseiket, és nagyobb szerepet biztosít számukra a kormányban, és az állami intézményekben. A felkelők azonban nem tartották magukat a békemegállapodás feltételeihez: nem engedték el a vezérkari főnököt, és a főváros utcáiról sem vonultak vissza. Hádi és a kormányfő ezért lemondott tisztségéről. A bizonytalanságot jól tükrözi az is, hogy a parlament eddig kétszer halasztotta el a rendkívüli ülését, amelyet az elnök lemondása miatt kellett volna összehívni.
Az egyelőre nem teljesen világos, hogy a húsziknak mi a konkrét célkitűzésük. Sokan azt gyanítják, hogy a zaidi imamátust akarják helyreállítani, amely az 1962-es forradalomig közel 1000 éven át létezett Jemen északi részén. Ennek élén az imám állt, aki egy személyben volt állami és vallási vezető. Bár sok iráni vallási vezető szerint a zaidi hit a szunnita iszlám eltorzult formája, a húszik, úgy tűnik, szövetségesre leltek Iránban. Elemzők szerint Teherán legalább 2011 óta fegyvereket, pénzt és képzést biztosít a számukra. Szintén közös nevező a lázadó csoport és a perzsa állam között az Amerika- és Izrael-ellenesség. A húszik „halál Amerikára, halál Izraelre, átkok a zsidókra és győzelem az iszlámnak” jelszavakkal ünnepeltek a múlt héten.
Még aggasztóbb, hogy a polgárháború felé sodródó Jemen leginkább az al-Kaida malmára hajtja a vizet. Az ország területén tevékenykedő Az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) már egy ideje a nemzetközi terrorhálózat legveszélyesebb és legaktívabb ágazata. Az AQAP 2009-ben jött létre, az al-Kaida szaúd-arábiai és jemeni szárnyának egyesülésével, miután a szaúdi hatóságok ellehetetlenítették a terroristák tevékenységét országukban. A csoport egyből felhívta magára a figyelmet: 2009 karácsonyán egyik terroristájuk egy Detroitba tartó repülőjáratot akart felrobbantani. Az alsóneműjébe rejtette a robbanóanyagot, ami végül nem robbant fel. Egy évvel később pedig nyomtatópatronokba rejtett robbanóanyagokat akartak feljuttatni Amerikába tartó repülőkre. A terrorszervezet legutóbb a párizsi merényleteket is magára vállalta. Az AQAP a jelenlegi helyzetet kihasználva a szunnita jemeniek félelmeire játszik rá, akik elutasítják a síita húszikat. A terrorszervezet arról igyekszik meggyőzni a helyieket, hogy ők jelentik a megbízható szövetségest a lázadókkal szemben. Úgy tűnik, „kampányuk” eredményes: az utóbbi időben Az Arab-félsziget al-Kaidája kiterjesztette hadműveleteit, hatékonyabban toboroz, és nagyobb lett a jelenléte az egész ország területén.
Az Egyesült Államok ezzel szemben sokkal hátrányosabb helyzetbe került az al-Kaida elleni küzdelemben azzal, hogy a támogató helyi kormányt megdöntötték. Bár a héten folytatódtak a célzott dróntámadások, az amerikai nagykövetséget egyelőre bezárták Szanaában. Amerika tavaly egyébként 23 dróntámadást hajtott végre az országban, valamint a jemeni hadsereg elit terrorelhárító alakulatainak kiképzésében vett részt. Katonai szakértők szerint ki kell várni, milyen irányba haladnak az események, hogy jobban átlássák a helyzetet. Talán ezzel áll összefüggésben, hogy Washington nem igazán fogalmazott meg kritikát a húszikkal szemben. A jemeni káosz miatt a szomszédos Szaúd-Arábia új királya sem aludhat nyugodtan, hiszen Rijádnak cseppet sem lenne ínyére egy húszik irányítása alatt álló Jemen, amely szoros kapcsolatban áll legnagyobb regionális riválisával, Teheránnal.

Olvasson tovább: