Kereső toggle

Az 1 százalék rémálmai

Feszültségektől tart a davosi elit

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ politikai, pénzügyi, nagyvállalati, tudományos és médiaelitjének 3500 képviselője idén is elzarándokolt a svájci Alpokba. Persze a davosi zarándoklat alatt nem holmi mezítlábas aszkéta utazást kell érteni: idén rekordszámú, 1700-nál is több magánrepülőgép érkezett a konferencia helyszíne melletti katonai leszállópályára. A repülés élményét tovább növelhette, hogy a kerozinköltségek 2012-höz képest közel a felére csökkentek.

A brit Oxfam jótékonysági szervezet a davosi konferencia alatt tette közzé legújabb jelentését a világ jövedelmi egyenlőtlenségeiről. Eszerint a világ népességének leggazdagabb 1 százaléka a Föld összes vagyonának 48 százaléka fölött rendelkezik. A tendenciák alapján ez a 47 millió ember (köztük 18 millió amerikai és közel 11 millió európai) két éven belül a globális vagyon abszolút többségét fogja birtokolni – többet, mint a maradék 99 százalék. Az adatok megerősítik, hogy a gazdasági válságból a leggazdagabbak jól jöttek ki, mindenki más azonban veszített az elmúlt évtizedben.   
Nem csoda tehát, ha a világelit legnagyobb dilemmája az, hogyan tudják megúszni világméretű társadalmi felfordulások nélkül ezt az egyre kirívóbb aránytalanságot. A davosi konferencia egyik előadója, Robert Johnson professzor felhívta a figyelmet arra, hogy gyorsan nő azoknak a bankvezetőknek és topbrókereknek a száma, akik a Föld távoli pontjain vásárolnak ingatlanokat repülőgép-leszállópályákkal együtt. „Attól tartanak, hogy a közeljövőben egyre több olyan zavargásra kerül sor a fejlett társadalmakban, mint amilyet tavaly ősszel az Egyesült Államokban, Ferguson városban láthattunk. Ezért népszerűek például az új-zélandi farmok, ahová szükség esetén az elit félre tud vonulni, amíg nem rendeződik a helyzet” – mondta Johnson a CNBC televízióban, hozzátéve: „Ha tehetnék, sokan közülük legszívesebben egy másik bolygón vásárolnának birtokot, annyira nyugtalanok”.
Ez a pesszimizmus ellentétben áll a kifelé sugárzott képpel, ami a válság végét és egy új gazdasági prosperitás korszakát ígéri – ahogyan azt az Európai Központi Bank szintén Davoshoz időzített több mint 1000 milliárd eurós pénzesője is sugallta. (lásd cikkünket a 32. oldalon) „A rendszerben nincs elég tartalék, és erre az emberek előbb-utóbb rá fognak döbbenni, de már nem tehetnek ellene semmit. Ez lázadásokhoz vezethet” – állítja Robert Johnson.
A társadalmi feszültségek kezelésére az egyik mód az ellenőrzés fokozása, amire a terrorveszély kézenfekvő indokkal szolgál. A Harvard Egyetem tudósainak egy csoportja Davosban egy olyan közeljövőt vázolt fel, amelyben „szúnyogméretű nanorobotok vesznek mintát észrevétlenül az emberek DNS-éből, hogy összevessék azokat a kormányzat vagy például egy biztosítótársaság adatbankjaiban tárolt információkkal”. A professzorok szerint ez a közeli jövőben megvalósulhat, „azt viszont már ma is tényként kell kezelni, hogy a személyes szféra a hagyományos értelemben halott”. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a „Google-generáció” nem feltétlenül látja orwelli világnak azt a jövőt, ahol az újszülöttekbe már a kórházban elektronikus azonosítót ültetnek be. „Egyre többen gondolják úgy, hogy az előnyök messze meghaladják a privátszféra elvesztésének árát, illetve vélik úgy, hogy jót is tesz az emberek viselkedésének, ha tudják, hogy szemmel tartják őket” – állítja a kutatócsoport egyik tagja, Anthony Goldbloom.
A feszültségoldás más formája is népszerű volt Davosban. A The New York Times beszámolója szerint minden reggel több mint százan vettek részt azokon a stresszcsökkentő meditációs tréningeken, amelyeket Jon Kabat-Zinn, a Massachusettsi Műszaki Egyetem professzora, a Cambridge Zen Centrum alapítója tartott. „Kabat-Zinn-nek a modern pszichológia, a buddhizmus és a jóga kombinációján alapuló módszere egyre népszerűbb a csúcsvezetők körében, a neves Goldman Sachs bankház például valamennyi vezető brókere számára kötelezővé tette” – írja a The New York Times.

Optimista lózungok Davosból

A Világgazdasági Fórum mindig is híres volt arról, hogy a résztvevők hajlamosak optimistább képet festeni nyilvánosan a világról, mint ahogyan talán ők maguk is gondolják. Idén sem volt ez másként, mint ahogy az a rendezvény hivatalos honlapján „inspiráló gondolatok” cím alatt összegyűjtött alábbi mondatokból is kitűnik.
— A demokrácia kell, hogy a válaszunk legyen a terrorizmusra – Angela Merkel
— Prosperitás nem lehetséges biztonság nélkül – François Hollande
— A demokrácia nem csupán az egyenlőséghez, hanem a másféleséghez való jog is – Simon Peresz
— A segélyek helyett befektetésre kell váltani. Ez segíti hozzá az országokat, hogy a saját lábukra álljanak – Jacob Zuma, dél-afrikai elnök
— Szándékosan vakok azok, akik nem látják, hogyan gyorsul egyre inkább az innováció. Csodálatos sebességgel haladunk afelé, hogy mindenki megkapja az alapvetően szükséges javakat – Bill Gates
— A védőoltások csodaszerek. Ma azonban 10 gyerekből csak 8 kap oltást – Melinda Gates
— Nem engedjük, hogy eltérítsenek bennünket olyan bűnöző anarchisták, akik jogtalanul állítják magukról, hogy vallási ügyet képviselnek – John Kerry
— A történelemben most először olyan világot képzelhetünk magunk elé, amelyben nem lesz többé szegénység és éhség – Johan Rockström professzor (Stockholm Egyetem)
— A közösségi média történelmi fordulatot hozott: ma mindenki hallathatja a hangját, nem csak a hatalmasok – Sheryl Sandberg, a Facebook vezérigazgatója
— Nem hiszem, hogy valaha is hallunk majd igazán jó viccet egy robottól – Ken Goldberg professzor (Kalifornia Egyetem)
— A felsőoktatás a legbiztosabb és legteherbíróbb létra a nagyobb társadalmi-gazdasági mobilitás számára – Drew Faust (a Harvard Egyetem elnöke)
— A nemi egyenlőség eléréséhez nemcsak a parlamenteket, hanem az egész lakosságot és nemcsak a civil társadalmat, hanem az egész társadalmat mozgósítanunk kell – Phumzile Mlambo-Ngcuka (az ENSZ nőügyi programigazgatója) 
— A comingout után jobb vezetővé váltam – Beth Brooke-Marciniak
(a Public Policy alelnöke)

Olvasson tovább: