Kereső toggle

Hull a pelyhes fehér drón

Játékszer vagy életmentő eszköz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a világ egyik felén távirányítású repülőgépek veszik fel a harcot a terroristákkal, a másik fél a drónok hétköznapibb felhasználását kezdi megismerni. Mára nemcsak a hadsereg használja őket gyorsan bevethető gyilkológépekként, a drónok kereskedelmi használata is egyre jobban előtérbe kerül. A kisebb szerkezetek már akár karácsonyi ajándékként is népszerűek a vállalkozó szelleműek körében: sokan magáncélra, légi fotózásra vagy csupán szórakozásból vesznek drónt, és ez utóbbi az, amiből gyakran problémák adódnak – nem is kicsik: tulajdonosaik ugyanis csupán játékszerként tekintenek kis eszközükre.

Nagy riadalmat keltett december elején egy kóbor drón, ami a londoni Heathrow reptér légterében repülve veszélyesen megközelített egy Airbus utasszállító gépet. A repülő éppen leszálláshoz készülődött, amikor a személyzet észlelte a kétszáz méteres magasságban manőverező távirányított járművet. Ütközésre szerencsére nem került sor, azonban az incidens nagy megdöbbenést váltott ki. A CAA (az angol Polgári Légiközlekedési Hatóság) ,,A” típusúnak, azaz magas kockázattal járó incidensnek minősítette a történteket. A légitársaság nem nevezte meg a majdnem ütköző járatot, a drón pedig a történtek után azonnal eltűnt a helyszínről, így a hatóságok nem tudták azonosítani.

Felmerül a kérdés, hogyan kerülhetett egy drón egy utasszállító útjába, amikor mind a gépről, mind az irányítótoronyból is pásztázzák az eget? A válasz egyszerű, és egyben rémisztő: ezek a drónok láthatatlanok a radar számára – méretük túl apró ahhoz, hogy a menetrend szerinti járatokat figyelő szerkezetek észleljék őket, digitális jeladóval pedig nem rendelkeznek –, elég nagyok azonban ahhoz, hogy egy repülőgép hajtóművébe kerülve akár katasztrófát is okozzanak.

Hasonló eseményekről számolt be egy magánrepülő pilótája, aki még májusban találkozott egy drónnal, amely tőle nem több mint 25 méterre repült.

Ezek az esetek a légügyi hatóságok figyelmét erre a sürgősen megoldásra váró problémára terelték: hogyan lehetne korlátozni olyan drónok felhasználását, amelyekhez bárki hozzájuthat bármiféle engedély nélkül? A válasz nem egyszerű, korlátozások ugyanis léteznek. Nagy-Britanniában például tilos drónokat reptetni repülőterek mellett, illetve felett. További korlátozások írják elő, hogy a tulajdonostól maximum mekkora távolságra mehet egy drón, illetve hol megengedett a használatuk – ezeket azonban nagyon gyakran áthágják, a rendeleteket megsértő tulajdonosokat elkapni pedig szinte lehetetlen. Amennyiben valakit szabálysértésen kapnak, az akár ötezer fontos (vagyis kétmillió forint feletti) bírságot is kaphat. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem elég elrettentő. Az interneten London és más nagyvárosok utcáin „garázdálkodó” amatőr drónozók videóinak tucatjait nézhetjük meg. A probléma megoldása sürgető, hiszen nagyobb áruházláncok beszámolói szerint havonta kétezer drónt adnak el, és ez a szám a karácsonyi időszakban megháromszorozódhat.

Nem csak a pilótáknak gyűlhet meg a bajuk a drónokkal. Emlékezetes marad az a szerb–albán Európa-bajnoki labdarúgó meccs, ahol egy – valószínűleg a nézőtérről irányított – drón egy albán zászlót maga mögött húzva megjelent a stadionban. A szerb drukkerek petárdákkal szó szerint megpróbálták lelőni az eszközt, amit végül egy szerb játékos kapott el. A közjáték úgy összezavart mindenkit, hogy a bíró kénytelen volt lefújni a találkozót. (Eleven parázs. Hetek, 2014. október 22.)

Balul sült el az egyik legnagyobb amerikai reggelizőlánc kampánya is, melynek keretében drónokkal reptettek fagyöngyöt a brooklyni étteremben reggeliző párok fölé, és a felvett videóanyagból karácsonyi klip készült volna (angolszász szokás szerint az ajtó fölé lógatott fagyöngy alatt találkozóknak csókot kell váltania). Az egyik gép kezelője azonban elvesztette az irányítást a drón fölött, ami egyenesen egy fotóriporter arcának csapódott, úgy, hogy a drón rotorja lecsippentett egy kisebb darabot az orrából. A hölgynek szerencsére nem esett komolyabb baja, az étteremlánc pedig szigorúan felhívta a vendégek figyelmét, hogy véletlenül se érintsék meg a drónokat.

Természetesen nem kell minden távirányítású repülőben csak a veszélyt látni, számos projekt használja ki a drónok fürge és akadálymentes mozgását. Jó példa erre egy belga egyetemista tanulmánya, aki orvosi eszközt faragna a drónokból. A 23 éves Alec Momont már egy működő prototípust is elkészített, amelyre helyzetektől függően defibrillátort vagy egyéb olyan eszközöket lehetne felszerelni, melyek gyors helyszínre juttatása elengedhetetlen a beteg életben tartásához, így a mentők megérkezéséig egy civil is nagyobb eséllyel segíthet bajba került embertársán.

Bár a legmodernebb dróntechnológia egyelőre csak a hadsereg számára elérhető, egyre több cég foglalkozik kereskedelmi, polgári felhasználásukkal. Ahhoz azonban, hogy postánkat az égből kézbesítsék, a mentők szerepét gyorsan érkező robotok vegyék át, vagy épp egy általunk a kanapéról irányított drónnal túrázhassunk a Grand Canyonban, sokat kell még dolgoznia mérnököknek és jogászoknak egyaránt.

Olvasson tovább: