Kereső toggle

Csatát nyerhetnek a szlovák családvédők

Erős üzenet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Négyből három kérdést nem talált alkotmányellenesnek az alkotmánybíróság, így Szlovákiában elhárult az utolsó akadály is a Szövetség a Családért szervezet által kezdeményezett, a házasság és család védelméről szóló népszavazás kiírása elől. A szervezet, amely pár hónap alatt több mint négyszázezer, azaz a szükségesnél jóval több támogató aláírást gyűjtött, négy kérdést szeretett volna referendumra bocsátani, ezért az alkotmánybíróság döntésével nem ért egyet.

A lakosság várhatóan közvetlenül dönthet a következő kérdésekben: Egyetért-e Ön azzal, hogy házasságnak semmilyen más együttélési forma ne legyen nevezhető, kizárólag egy nő és egy férfi közötti kötelék? Egyetért-e Ön azzal, hogy azonos nemű párok vagy csoportok ne fogadhassanak örökbe, és ne nevelhessenek fel gyermeket? Egyetért-e Ön azzal, hogy az iskolák ne kötelezhessék a gyerekeket a szexuális viselkedés vagy eutanázia tárgykörében tartott tanórákon való megjelenésre, ha a gyerekek vagy szüleik nem értenek egyet ezen tanórák tartalmával?
A negyedik kérdés, amelyben az alkotmánybíróság szerint nem lehet népszavazáson dönteni: Egyetért-e Ön azzal, hogy egyetlen együtt-élési forma se kapja meg azt a törvényben megszabott különleges védelmet, jogokat és kötelességeket, amelyek a házasságra és a házastársakra vonatkoznak?
A Szövetség a Családért szervezet 2013 végén alakult a házasság és család hagyományos értékeinek védelme érdekében mint pártoktól és ideológiáktól független polgári kezdeményezés. Jelenleg 107 szervezet a tagja, amelyek összesen mintegy 200 ezer embert képviselnek. Érvelésük szerint azért szükséges a népszavazás ezekben a kérdésekben, mert nyugatról egyre nagyobb nyomás nehezedik a jogalkotókra a homoszexuálisok regisztrált együttélésének, „házasságának” és örökbefogadási jogának az elfogadtatása érdekében. Szlovákiában ebben az évben emelték az alkotmányba, hogy a házasság egy nő és egy férfi közötti kötelék, amely különleges jogokat és védelmet élvez. A családvédők szerint ez az alkotmánymódosítás nem elégséges, mivel például Horvátországban az alkotmányos definíció elfogadása után elfogadták az azonos neműek regisztrált együttélését is, amely pedig kapu ahhoz, hogy gyerekeket is örökbe fogadhassanak. (Csehországban is elfogadásra vár egy, a melegek számára az örökbefogadást lehetővé tevő törvény, ott a regisztrált partnerség már törvényileg elfogadott).
A másik oldalon a melegjogi szervezetek éles kritikát fogalmaznak meg az alkotmánybírósági döntés és maga a referendum ellen. A szlovák liberális média is inkább negatív állásponton van, homofóbnak nyilvánítva a kezdeményezést. A szlovák társadalom viszont sokkal támogatóbb. A négy kérdésről – még az alkotmánybírósági döntés előtt – készült reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a polgárok nagy többségben a család védelme mellett tennék le a voksukat. Függetlenül attól, hogy részt venne-e a referendumon (a részvételét szinte biztosra mintegy 45 százalék, valószínűnek 28 százalék mondta), a megkérdezettek 70-90 százaléka a kérdésekre igennel válaszolna.
Előreláthatólag tehát újra a részvétel lesz a döntő. Szlovákia történetében eddig hét népszavazás volt, ebből csak egy volt sikeres, a többin a résztvevők aránya nem érte el a szükséges ötven százalékot. Jogászok azon is vitatkoznak, hogy az esetleges érvényes referendum mire kötelezné a törvényhozókat. A szlovák törvényhozásban jelenleg többségben vannak a családügyben inkább konzervatív álláspontot képviselő pártok. Az említett alkotmánymódosítást az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom és a kormányzó Smer párt mellett más pártok képviselői is támogatták. Így magának a referendumnak a megvalósulása, még inkább esetleges sikeres kimenetele erős üzenet lenne, amely valószínűleg hosszú ideig parkolópályára tenné a melegek jogainak bővítését Szlovákiában.

Modern élet

Új, a melegjogokat is támogató rendelkezéssel vette fel a harcot a brit kormány az iskolák iszlamizációja ellen. Amint arról korábban beszámoltunk, keményvonalas muszlim csoportok tanárok, iskolaigazgatók és felügyelőbizottsági tagok eltávolításával igyekeztek átvenni az irányítást több birminghami iskola felett. Az úgynevezett Trójai faló-jelenségre (A muszlim faló. Hetek, 2014. március 28.) válaszul a brit oktatásügy a hagyományos brit értékek oktatásának megerősítését tűzte ki célul az iskolákban. Nicky Morgan oktatási miniszter (képünkön) kijelentette: ezek híján azoknak az embereknek az ideológiája fog érvényesülni, akik „nem a mi értékeinket vallják magukénak”.
Morgan, aki egyben egyenlőségügyi miniszter is, erről az után beszélt, hogy a brit kormány elkülönített kétmillió fontot arra a célra, hogy felvegyék a harcot az oktatási intézményekben a homofóbiával szemben. A miniszter egyébként 2013 májusában még a homoszexuális házasság ellen szavazott, most már azonban „valószínűleg” az ügy mellett tenné le a voksát – e véleményváltozását az elmúlt napokban tette közzé a brit sajtóban. Nézeteinek megváltozásával kapcsolatban elmondta: a választópolgárok akarata szerint szavazott tavaly, most már azonban „bárkit elfogad”, aki elkötelezi magát, így ő is azon dolgozik, hogy élettársi kapcsolatban élő homoszexuálisokat is házassá lehessen nyilvánítani.
A Morgan vezette Oktatási Minisztérium pedig olyannyira elkötelezett a „brit értékek” és az egyenlőség népszerűsítése mellett, hogy – az új törvény értelmében – kész akár iskolákat is bezáratni, ha úgy találja, hogy azokban „homoszexualitás-ellenes tanítás zajlik”. Ugyanakkor a miniszter tagadta, hogy kötelezővé tennék a melegek jogairól szóló órákat.
A lehetséges iskolabezárásokkal kapcsolatban Morgan elmondta: az oktatási intézményeknek kiegyensúlyozott tanterv szerint kell tanítaniuk, hiszen az a feladatuk, hogy „felkészítsék a gyerekeket az életre a modern Nagy-Britanniában”. Az új törvény szerint egyébként a magán- és állami iskolákban egyaránt „aktívan népszerűsíteni” kell az alapvető brit értékeket, aminek a betartását az Ofsted nevű állami szerv ellenőrzi. Eddig negyven iskolát vizsgáltak, és több panasz is érkezett a törvény ellen, ugyanis némely oktatási intézményeket elmarasztaltak, mert más vallásoknak az ünnepeivel nem foglalkoztak eleget, nem hívtak meg más vallási vezetőket, hogy előadásokat tartsanak, illetve nem a homoszexuálisok iránti toleranciára tanították a gyerekeket.
Annak ellenére tehát, hogy a brit kormány az iskolák iszlamizálása elleni harc részeként hozta a törvényt, úgy tűnik, a zsidó és keresztény oktatási intézmények is elmarasztalásra számíthatnak a jövőben, ahhoz a zsidó lányiskolához hasonlóan, amelyet azért minősítettek le, mert „a diákoknak nem biztosítanak elég lehetőséget, hogy más vallásokról vagy kultúrákról tanuljanak vagy megértsék őket.” (Nagy Boglárka)

Olvasson tovább: