Kereső toggle

Elszakadni nem könnyű

Ragadós-e a skót példa?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a skótok többsége végül nemet mondott az Egyesült Királyságtól való elszakadásra, a kampányt élénk figyelemmel kísérték Európa más, függetlenedni vágyó kisebbségei is. A legnagyobb felbolydulás jelenleg a katalánok függetlenné válása körül alakult ki, a kitűzött népszavazást ugyanis egyszerűen felfüggesztették – de úgy tűnik, hogy ez nem tántorítja el a spanyolországi kisebbséget.

A katalóniai helyi kormányzat és a spanyol kormány az alkotmánybíróság döntésére vár a november 9-ére kitűzött függetlenségi népszavazás ügyében. Miután Artur Mas katalán elnök a múlt héten bejelentette a népszavazást, a spanyol kormány két nappal később törvényességi kifogást nyújtott be ellene az alkotmánybíróságon, azt kifogásolva, hogy a népszavazáson csak a katalánok vehetnének részt, ami ellenkezik Spanyolország 1978-as alkotmányával. Emiatt a népszavazást és előkészületeit a döntés megszületéséig felfüggesztették. Az egyelőre bizonytalan helyzetben viszont tovább ketyeg az a hatalmas stopperóra, amelyet Barcelona főterén állítottak fel, hogy visszaszámláljon a referendumig.
Bár szeptember 11-én, Katalónia nemzeti ünnepén a nacionalista pártok hívására százezrek tüntettek a függetlenségért, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az utcai demonstrációk aligha tekinthetők többnek szándéknyilatkozatnál. Az El País legfrissebb felmérése szerint a katalánok többsége egyetért a népszavazás felfüggesztésével, amennyiben a spanyol alkotmánybíróság azt illegálisnak ítéli.
A játék pedig nem babra megy, Katalónia Spanyolország egyik legjobban teljesítő régiója, amely a helyiek szerint túlságosan nagy árat fizet azért, hogy Spanyolország része. A helyi lakosság mindössze 16 százalékát teszi ki a spanyol lakosságnak, és az általuk termelt GDP a teljes spanyol bruttó hazai termék 20 százaléka. Az export és a turizmus kimagaslóan teljesítő iparágak, ám összességében kérdéses – ahogy a skótoknál is az volt –, hogy képesek lennének-e a saját lábukra állni az Európai Unió ölelő karjain kívül. A bíróság döntéséig azonban a kérdésről nem tartható népszavazás.
A spanyol sajtóban felmerül az a kérdés is, mi történhet, ha a katalánok egy esetleges tiltó döntés ellenére tovább folytatják a népszavazásra való felkészülést – ez akár Artur Mas katalán elnök letartóztatásához és a katalán autonómia felfüggesztéséhez is vezethet.
A skót elszakadáshoz hasonlóan időről időre felmerül – bár talán még kevesebb realitással bír – Texas állam függetlenedésének kérdése az Egyesült Államoktól. Egyes vélemények szerint ugyanakkor még a skót függetlenségnél is több értelme volna Texas leválásának, hiszen igen sokrétű a gazdasága, a területe is óriási, és ha függetlenné válna, a világ 13. legnagyobb gazdasága lenne, amivel a skótok sem tudnának versenyezni. Texas akár olyan nagyvállalatokat is átvonzhatna más államokból, amelyeket jelenleg gúzsba kötnek az amerikai szabályozások. Nem lenne kötve a FED (a szövetségi jegybank) ellentmondásos politikájához sem, amelyet Rick Perry texasi republikánus szenátor rendre kritizál is.
Úgy tűnik azonban, hogy Texas egyelőre nem szeretne függetlenné válni. Az időnként fellángoló függetlenedési mozgalmak rendre kifulladnak. A Fehér Ház We the people (Mi, a nép) weboldalán indított petíciót mindössze 125 ezren írták alá, és a Texasi Nacionalista Mozgalom, amely ugyanezt tűzte zászlajára, összesen 190 ezer lájkkal rendelkezik a Facebookon.
Volnának azért hátulütői is az elszakadásnak: hirtelen megszűnne a jelenleg 43 százaléknyi központi költségvetési támogatás, amelyet amerikai államként kap Texas. Mivel 1980 óta minden elnökválasztáson republikánus győzelem született az államban, ezért a konzervatívok minden erejükkel akadályoznák a függetlenné válást, ugyanis 38 majdnem biztos elektori szavazat elvesztése biztosítaná a demokraták könnyű győzelmét az ország irányításáért zajló küzdelemben.
A Deutsche Welle nemrég megjelent írása szerint a bajorok is árgus szemekkel figyelték a skótok függetlenségi népszavazását. Persze nem az összes bajor, ugyanis függetlenedni csak a Bajorország Párt (BP) hatezer tagja szeretne, de még az ő számukra sem opció a népszavazás, ugyanis ahhoz a tartományi parlamentben el kellene érniük az 5 százalékos küszöböt a jelenlegi 2,1 helyett – ekkor lenne lehetőségük arra, hogy népszavazást indítványozzanak.
Észak-Írország függetlensége is lekerült a napirendről egy friss közvélemény-kutatás szerint. A Belfast Telegraph felmérése alapján az északírek szívesen vennének egy népszavazást a határok kérdésében, viszont egyelőre nem szeretnének szavazni az Egyesült Írországról; erre 59,8 százalék mondott nemet, míg a határkérdésben 56,2 százalék fejezné ki szívesen népszavazáson a véleményét.
Belgiumban a flamandok függetlenségi mozgalma is új erőre kaphat, és nagy valószínűséggel újra megpróbálnak majd népszavazást kezdeményezni a vallonoktól való elkülönülés kérdésében. A két kisebbség szétválása anyagilag a flamandoknak kedvezne, akik jelenleg a gazdaság 80 százalékát adják be a közösbe. Tom van Grieken flamand parlamenti képviselő véleménye szerint annak ellenére, hogy valószínűleg ez a törekvés is kifullad majd, nagyon is fontos a köztudatban tartani a függetlenség kérdését – ebben a skótok is győzelmet arattak.

Olvasson tovább: