Kereső toggle

Dzsihádisták Svájcban, Belgiumban

Európa őrségben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elrettentő példának szánják a belga hatóságok azt a pert, amely a héten kezdődött Antwerpenben, a Sharia4Belgium nevezetű terrorszervezet tagjai ellen. Belgium fenyegetettségét jól tükrözik a statisztikák is: egyesek szerint Nyugat-Európában itt a legmagasabb az egy főre jutó dzsihádisták száma. Ennek ellenére úgy tűnik, Brüsszel meglehetősen naivan áll hozzá az iszlamisták jelentette veszélyhez. A terrorfenyegetettség olyan országokat is érint Európában, mint Svájc. Az alpesi országban a dzsihádisták malmára hajtja a vizet, hogy a törvények értelmében nem tudják nyomon követni a tevékenységüket és kommunikációjukat.

Összesen 46 személy elleni vádemeléssel kezdődött meg Belgium eddigi első terrorista pere Antwerpenben. A vádlottak közül csak kilencen jelentek meg a bíróság előtt,
a többiek már Szíriában tartózkodnak. Úgy tudni, kilencen már meghaltak a harcokban. Részt vett a tárgyaláson ugyanakkor az elsőrendű vádlott, Fuad Belkasszem is, aki jelenleg kétéves büntetését tölti nem muszlimok elleni gyűlöletkeltésért. A volt autókereskedő állítólag sosem járt Szíriában, de mintegy 30-40 férfit szervezett be a harcosok közé. Ha bűnösnek találják, 15 év szabadságvesztést szabhatnak ki rá. A Sharia4Belgium 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy az iszlám törvénykezést bevezesse Belgiumban. Szoros kapcsolatban állt az al-Kaidával és az al-Nuszra Fronttal. Két évvel később már fel is oszlatták, de a szalafista sejt ezután is folytatta toborzását Szíriában.
Becslések szerint mintegy 400 belga állampolgár utazott a Közel-Keletre, hogy kivegye részét a dzsihádból. 10 százalékuk köthető a Sharia4Belgiumhoz. A nyugat-európai arányokat tekintve a Nemzetközi Központ a Radikalizálódás és a Politikai Erőszak Tanulmányozására (ICSR) szerint Belgiumban jut a legtöbb dzsihádista egy főre. Hogy a visszatérő dzsihádisták mekkora veszélyt jelentenek, azt az ország testközelből is megtapasztalhatta: május végén a francia állampolgárságú Mehdi Nemmouche négy embert gyilkolt meg a brüsszeli zsidó múzeumnál. A radikalizálódás azonban nem új keletű probléma Belgiumban. Brüsszelben, ahol a muszlimok 40 százaléka él, évek óta szabadon terjedhet az iszlám minden irányzata, beleértve a legradikálisabb nézeteket is. Anderlecht egyik fiatal muszlim hitszónokának például 20 ezer követője volt a Facebookon, mielőtt Szíriában eltűnt volna, és onnan Belgium elpusztítására szólított fel.  
Alain Destexhe belga szenátor arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikai élet szereplői nem hajlandóak, vagy nem merik tudomásul venni, milyen méreteket ölt az iszlamizáció az országban. Az sem hatott eddig kijózanítóan, hogy egyértelművé vált: belgák is harcolnak Szíriában. A hatóságok arra a téves megállapításra jutottak, hogy azért választják fiatalok a szélsőségességet, mert nincs perspektívájuk és elkeseredettek. Ezért a megoldást abban látják, hogy több lehetőséget kell nekik adni a tanulásra és a munkára. A belügyminiszter például „emberségessége” jeléül megszervezte, hogy az egyik dzsihádista terhes felesége hazatérhessen, és jó körülmények között szülhesse meg a gyermekét – mindez természetesen az adófizetők pénzéből történt.
Destexhe szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy Belgium már jó ideje nagyvonalúan osztogatja az állampolgárságot: elég három évig az országban élni az állampolgárság elnyeréséhez, politikai menekültek esetében pedig csak két év az elvárás. Ennek az a reálisnak nem mondható magyarázata, hogy a honosítás megkönnyíti a társadalomba való integrációt. Pedig a muszlimok egy részének egyáltalán nem áll szándékában integrálódni, hanem a szigorú iszlamista törvénykezést akarják bevezetni Belgiumban, ahogyan az egész világon.
Meglepő módon a dzsihádista veszély a semlegességéről híres Svájcot sem kíméli. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB) idei jelentése szerint körülbelül 40 svájci iszlamista hagyta el az országot, hogy a világ más pontjain úgynevezett szent háborúkban harcoljon, közülük tizenöten Szíriába utaztak. Ezek az adatok jóval magasabbak, mint korábban gondolták, főleg a Svájcban élő muszlim lakossághoz viszonyítva. Az alpesi országban 350-400 ezer közöttire teszik a muszlimok számát, ami a 8 milliós lakosság 5 százalékát jelenti. Ha az NDB becslései helyesek, akkor a százalékokat tekintve Svájcban több dzsihádista található, mint az Európa legnagyobb muszlim közösségével rendelkező Franciaországban.
A Neue Zürcher Zeitung nevű svájci lap beszámolója szerint a dzsihádista sejtek elsősorban pénzügyi, logisztikai és propagandatámogatást nyújtanak az Iszlám Államnak. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Svájcon belül is támadásokat szervezhetnek. Törvényhozók ezért javaslatot nyújtottak be a parlamentben az Iszlám Állam betiltására.  Ezt azonban nem olyan könnyű elérni, mivel a svájci törvények értelmében egy szervezetet csak akkor lehet betiltani, ha „azonnali, súlyos zavart jelent a belső és a külső biztonságra nézve”. Ez a kritérium a Szövetségi Tanács szerint még nem teljesült. Megnehezíti a tilalmat a bürokrácia is. Svájc modern történelmében csak két szervezetet tiltottak be azért, mert veszélyeztette az ország biztonságát: 1936-ban Adolf Hitler Nemzeti Szocialista Pártját, és 2001-ben az al-Kaidát. Az al-Kaidára vonatkozó rendeletet háromévente meghosszabbították, 2015-ben azonban lejár a mostani tilalom, és a törvény értelmében már nem hosszabbítható meg. Ez azt jelenti, hogy az al-Kaida újra legális lehet Svájcban.
Problémát jelent továbbá, hogy beszámolók szerint a svájci hatóságok nem követik nyomon a Szíriából visszatérőket. Ennek pontos oka nem ismert, de feltételezhetően a szigorú svájci törvények is szerepet játszanak ebben. Az alpesi ország hírszerzése jelenleg nem hallgathatja le, illetve nem követheti nyomon a telefonos, valamint internetes kommunikációt.
Természetesen más európai országokban sem csökkent a fenyegetettség. Nagy-Britanniában a napokban egy újabb fiatal lány szökése borzolta a kedélyeket. A 15 éves bristoli lány nagyon vallásos, és az iskolában kitűnő tanuló volt, arra készült, hogy fogorvos lesz, mielőtt eltűnt. Az Iszlám Állam oldalán bukkant fel a britek egyik réme, a Fehér Özvegy is. Samantha Lewthwaite, aki 17 évesen tért át az iszlámra, és az egyik londoni merénylő felesége volt, két és fél éve bujkál a hatóságok elől Afrikában, ahol több terrorcselekményben is részt vett. A négygyerekes anya most állítólag női öngyilkos merénylő osztagokat képez ki Szíriában. Emellett tanácsokat ad a milicistáknak abban, hogyan manipulálják a nyugati médiát.
A dzsihádisták toborzása Franciaországban is előszeretettel veszi célba a nőket és a fiatal lányokat. Biztonsági tisztviselők szerint közel 100 francia nő lehet Szíriában vagy tart a közel-keleti országba, 175-öt pedig otthon tartanak megfigyelés alatt. A francia hatóságok ébersége azonban hagy némi kívánnivalót maga után. A múlt héten paródiába illő módon hagyták, hogy „fontos” dzsihádisták kis híján kicsússzanak a kezeik közül. Törökországban három francia férfit fogtak el, akiket Párizsba akartak küldeni. A francia fővárosba tartó repülőre azonban nem engedték fel őket arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a megfelelő papírjaik. A törökök ezután feltették őket a következő, Franciaországba tartó gépre, figyelmen kívül hagyva, hogy az nem Párizsba repül. Miközben a francia hatóságok az Orly reptéren vártak a dzsihádistákra, ők Marseille-ben szálltak le, és az útlevél- illetve vámvizsgálaton könnyedén átjutva megléptek. A kínos incidens végül „szerencsésen” ért véget a hatóságok számára, mert az iszlamisták később feladták magukat.

Olvasson tovább: