Pszkov mellett sebtében megrendezett temetésen, zárt körben vettek végső búcsút azoktól a deszantosoktól, akik a hivatalos magyarázat szerint hadgyakorlaton szenvedtek halálos sérülést. Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig a városba érkezett, hogy kitüntesse a 76-os deszantos egységet hősiességéért – egy olyan kitüntetéssel, amelyet kizárólag harci cselekmények során tanúsított hőstettekért adományoznak.
Noha az orosz állami média továbbra is hangsúlyozza, hogy Kelet-Ukrajnában a szeparatista felkelők és az ukrán hadsereg vívja polgárháborús csatáit, egyre nyilvánvalóbb, hogy hadüzenet nélküli háború zajlik Oroszország és nyugati szomszédja között. Azok a hozzátartozók, akiknek férje, fia, apja vagy fivére Rosztovba utazott hadgyakorlatra, és régóta nem lehet elérni telefonon, joggal szoronghatnak: valószínűleg tudtukon kívül Ukrajnába küldték – nem hadgyakorlatra, hanem éles háborúba. Az ukránok által foglyul ejtett deszantosok közül sokan nem is tudták, hogy ukrán területen vannak: így jártak azok a pszkovi katonák is, akiknek sírjait az orosz humanitárius konvoj hazafelé tartó járműveinek megérkezése után frissen hantolták.
Valentyina Melnyikova, a katonák szüleiből álló bizottság szóvivője szerint ha a halálos áldozatok valóban hadgyakorlat során estek volna el, akkor a katonai ügyészségnek hangos ügyet kellett volna ebből az esetből csinálnia, azonban úgy tűnik, hogy minden fű alatt zajlik, mint a szovjet idők afgán háborújában. Melnyikova felszólította azokat a szülőket, akiknek fiai akár sorkatonaként, akár szerződésesként azt az információt kapták, hogy Ukrajnába kell menniük, vigyék el fiaikat a szolgálati helyükről. Az asszony szerint már a Krím megszállásakor – a „referendum” előtt – is illegálisan küldték a légvédelmi elhárító technikával felszerelt deszantosokat egy másik állam területére, így most sincs Oroszországnak joga behatolni Ukrajnába. A parancsot megtagadó, illetve szakaszukat engedély nélkül elhagyó katonáknak pedig védelmet nyújtanak a katonai ügyészség eljárásával szemben.
Eközben lezajlott az első hivatalos találkozó Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko között Minszkben, ahonnan a megbeszélés után az ukrán elnök azonnal távozott, Putyin viszont további tárgyalásokon vett részt belorusz és kazah kollégájával. Az ukrán államfővel történt egyeztetésen Putyin elnök elismerte, hogy a Rosztovba hadgyakorlatra vezényelt és a határ mentén járőröző alakulat „áttévedt” Ukrajna területére, azonban a fogságba esett katonák az ukránokkal szemben nem tanúsítottak ellenállást, ami bizonyítja, hogy jóhiszeműen voltak idegen területen. A fogságba esett szerződéses katonák vallomásait az ukránok a YouTube videomegosztón is elérhetővé tették; ezek szerint a katonák egy része nem tudta, hogy ukrán területen van, és csak akkor lett számukra nyilvánvaló, hogy nem hadgyakorlaton vesznek részt, amikor elkezdték őket bombázni. A tisztek viszont tudták, hova vezénylik őket, és a zöldhatáron keresztül érkező katonai kontingenssel szemben jogosnak ítélték az ukrán katonai csapást.
A Dozsgy elnevezésű orosz internetes csatorna összeállítása szerint Kasztromából, Rosztovból, Pszkovból, Szaratovból, Voronyezsből és Krasznodarból vezényeltek eddig csapatokat ukrán területre. Az ügyet felderíteni kívánó újságírókat a pszkovi deszantosok sírhelyéül szolgáló Vibuti falu mellett megtámadták, filmezni nem engedték. Az eltűnt, elesett vagy fogságba került katonák szülei többnyire hallgatnak, egyedül az érdekeiket védő szervezet szóvivőjét tudták szóra bírni, aki szerint a szovjet időkhöz hasonló titkolózást folytatnak az állam vezetői.
Ukrajna mindeközben újabb és újabb orosz egységek behatolásáról számol be: a Rosztov felől érkező csapatokon kívül Taganrog felől is áttört egy harminc tankból álló egység, és nyolc kilométer mélyen ukrán területre hatoltak. Hat települést vontak ellenőrzésük alá, és Novoazovszk felé, az Azovi-tenger irányába tartanak. Ezzel az ukrán hadseregnek második frontot nyitottak, aminek a tétje Mariupol tengeri kikötője. Az ukrán belpolitikában eközben éppen az októberre kiírt választások kampánya indul, mivel Porosenko feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választást írt ki. Mindemellett pedig közeledik a tél, és a Kijev és Moszkva közötti rendezetlen gázvita mellett még a gazdasági krízis megoldása is az újonnan megalakuló parlamentre vár – ellopni való közvagyon pedig nagyon kevés maradt. Valószínűleg nem lesz nagy tülekedés a parlamenti mandátumokért.
2014. 08. 29. (XVIII/35)
