Kereső toggle

Megborotválkozott és visszatért a francia exelnök

Visszavágó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ellentámadásba lendült a múlt héten letartóztatott, majd szabadon engedett Nicolas Sarkozy, aki a legnagyobb francia kereskedelmi tévé, a TF1 számára adott interjút, ismertetve letartóztatásának körülményeit. A volt elnök szerint az eljárás politikai indíttatású, aminek egyetlen célja volt, hogy őt megszégyenítsék.

„Sarkozy megborotválkozott, ami azt jelenti, hogy visszatért” – írta a Twitterre Nadine Morano EP-képviselő, aki Sarkozy alatt több államtitkári és miniszteri pozíciót is betöltött, amikor meglátta a képernyőn a volt elnököt. Morano megjegyzése helytállónak tűnik, Sarkozy ugyanis ezúttal nem a mostanában megszokott sportos, két-három napos borostával jelent meg, hanem frissen borotválva, öltönyben fogadta a TF1 televízió és az Europe 1 rádió riportereit. Az interjú teljes időtartama alatt eltökéltnek, támadónak látszott, és egy kicsit sem tűnt megtörtnek, ami egybevág a korábban megismert Sarkozy-képpel.
A volt elnök krízishelyzetekben érzi magát elemében; ez már akkor kiderült, amikor huszonnyolc évesen Neuilly polgármestereként túsztárgyaló volt egy óvodai túszejtés során. Később ezt maga is bevallotta, amikor kalózok által elrabolt francia állampolgárok hozzátartozói kértek segítséget tőle. „Bízzák rám, ez az én asztalom” – mondta a kétségbeesett családtagoknak Sarkozy. Ez a krízishelyzet szemmel láthatólag energizálta a volt elnököt, aki úgy beszélt saját szerepéről az őt kérdező riportereknek, mint akinek kötelessége van Franciaországgal szemben, és akinek, ha úgy adódik, fel kell vállalnia a feladatot, hogy az országot újra vezesse. A letartóztatás körülményeire kitérve Sarkozy elmondta: „A két hölgy (a két bíró – a szerk.), akik erre az éjszakai találkozóra meghívtak, meg akart alázni. Cahuzac, aki Francois Hollande költségvetési minisztere volt, és aki a pénzügyi csalásokkal szembeni harccal volt megbízva, és akiről kiderült, hogy titkos számlái vannak Svájcban, egy percet nem töltött előzetes letartóztatásban. Nem kívánom neki, de felmerül a kérdés: vajon normális dolog, hogy engem, aki makulátlan előélettel rendelkezem, így kezelnek? Miért volt szükség arra, hogy öt rendőr kísérjen egy rendőrautóban hajnali kettőkor a bírónőkkel való találkozóra, nem lett volna elég egy idézés? ” – tette fel a TF1 és a Europe 1 riportereinek a kérdést a volt elnök. A kérdés jogosnak tűnik, mint ahogyan az elnöknek az a felvetése is, hogy miért pont egy olyan bíró hallgatja ki, aki a 2012-es kampány során nyílt levélben szorgalmazta a Sarkozy elleni szavazást.
Sarkozy kitért lehallgatásának körülményeire, amelyekről eleinte a jelenlegi miniszterelnök és igazságügyminiszter is azt állították, hogy nem tudtak róla, később viszont kiderült, hogy még kivonatokat is kaptak róla.  
„Tavaly szeptember óta lehallgatják a telefonomat, hogy megtudják, hogy 2007-ben kaptam-e pénzt Kadhafitól. Mire számítanak, arra várnak, hogy majd felhív?… Gondoljanak bele, normális dolog-e, hogy egy korábbi köztársasági elnököt, aki holnap akár az ellenzék vezetője lesz, így lehallgassanak? Csak képzeljék el, milyen botrány lett volna, ha én mint a köztársaság elnöke hasonló megbízást adtam volna ki Francois Hollande ellen.”
A nagy kérdés mindezek után, hogy vissza tud-e térni a volt elnök, vagy ezzel véget ért a politikai pályafutása.
„Sarkozy távol van a politikai haláltól”– véli Philippe Moreu Chevrolet, az egyik legnépszerűbb fiatal francia politológus. A politológus a Noviel Observateur hasábján fejtette ki, hogy a volt elnököt több okból is kár lenne leírni. Egyrészt, ha Sarkozy aspirál az elnökségre, akkor ehhez pártra van szüksége, s itt magához kell ragadnia a kezdeményezést, és újra átvenni a párt vezetését. Másrészt, a jobboldalon nincs hozzá hasonló formátumú jelölt, aki mozgósítani tudná a szavazótábort, a harmadik ok pedig az, hogy szemben, mondjuk, Francois Hollande-dal – véli Chevrolet – Sarkozynek van kapcsolata a franciákkal: lehet, hogy nem szeretik, vagy hogy sokakat irritál, de ez mégiscsak kapcsolat.
A politológus kiemelte, hogy a volt elnök a tévéinterjú során „nem próbálta meggyőzni a baloldali szavazókat, a saját szavazóihoz beszélt, rá-adásul jobboldali vetélytársai feje fö-lött. Az a látványos mód, ahogyan őrizetbe vették, jó szolgálatot tett neki, mártírrá téve őt”.
Chevrolet szerint nyilvánvaló volt a szándék, hogy Sarkozy is megtegye a „walk of shame” néven elhíresült sétát, mint ahogyan Dominique Strauss-Kahnnal ez megtörtént, amikor bilincsben és vezetőszáron mutatta a teljes világsajtó. Egy ilyen séta után nincs visszatérés – nyilván ezzel számolnak Sarkozy ellenfelei is. Claude Guéant – Sarkozy volt belügyminisztere – a Fi-garónak azt nyilatkozta, hogy Sarkozy „kilövése” mániává vált. Guéant szerint az egész jogi hercehurca pontosan megtervezett, médiában való tálalása jól megkomponált. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény, hogy a korrupció elleni hatóság a hétre időzítette Sarkozy meghallgatását, ezúttal a 2012-es kampányban bekövetkezett túlköltekezés ügyében, ami miatt az UMP-t megbüntették, és a kampány-ra adott pénzt megvonták a párttól.
Hasonló véleményen van Charles Consigny újságíró, aki a Le Point című hetilapban elemezte a letartóztatás mozzanatait. Consigny szerint a Sarkozyvel szembeni vádak álszentek: „Hallgassák le bármelyik francia politikust egy fél évig, és ráakadnak a befolyással való üzletelésre, ha ezt keresik.” Consigny szerint ugyanez igaz a szolgálati titok megsértésére: „úgy teszünk, mintha a bírók és az ügyvédek Franciarszág bíróságain nem ismernék egymást, nem találkoznának, és egy hermetikusan elzárt világban élnének”.

Olvasson tovább: