Kereső toggle

Helyzetjelentés Gáza határából

„Ha erősek vagytok,  a hadsereg is győz”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izrael teljes területén harci helyzet alakult ki az elmúlt hetekben. A Hamasz folyamatos rakétatüzét a zsidó állam vezetése nem állhatta tovább, így megkezdődött a szárazföldi hadművelet Gázában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök legutóbbi kneszetbeli felszólalása szerint a 2005-ös kivonulás után most visszafoglalandó területeket azonnal Izraelhez csatolják majd. A Hetek tudósítói az érintett térség határában jártak – ameddig újságíró elmehet…

Míg Tel Avivban a minap „csupán” háromszor kényszerültünk a föld alá, a gázai határtól néhány kilométerre elterülő Askelon környékén élők arról számoltak be, hogy vannak napok, amikor hétszer is felbődülnek a légvédelmi szirénák. Askelon az egyik legnépesebb város, amely a Hamasz rakétáinak árnyékában él. A lakosság egy komoly hányada ideiglenesen el is költözött, míg a többiek élik tovább életüket.

A folyamatos fenyegetettség okán az askeloni gyerektáborokat lemondták, így például az általunk is meglátogatott idősek otthonában dolgozók gyerekeire a Lev Echad segélyszolgálat önkéntesei vigyáznak. „Nem igazán kellemes úgy élni, hogy tudod: bármikor rohannod kellhet” – meséli egy 18 éves önkéntes lány. A helyiek azonban már hozzászoktak ehhez az élethez, miután már több éve élnek a palesztin terrorszervezet célkeresztjében.

Következő állomásunk egy askeloni iskola, ahol a háborús helyzet miatt nagy számban foglalkoztatott rendőrök gyerekeire vigyáz az említett segélyszervezet. Az iskola méretes óvóhellyel rendelkezik, amit a gyerekek saját alkotásaikkal díszítettek ki és alakítottak meglepően otthonossá. A riadó szirénája az egész régióban hallatszik, de a riasztást a rádió is bemondja. Emellett szinte minden izraeli telefonjára le van töltve egy alkalmazás, amely jelzi, mikor és hol van épp támadás.

A riadó megszólalásától számítva a Gázától távolabbi területeken, így Tel Avivban is körülbelül másfél perc a reagálási idő, de olyan közelebbi helyeken, mint Szderót vagy Askelon, alig 15 másodperc áll rendelkezésre az óvóhelyre meneküléshez. A Gázához való közvetlen közelség miatt ráadásul a Vaskupola nem is tud maximális hatékonysággal működni. Az olykor bekövetkező becsapódás következményeit hamarosan saját szemünkkel láthattuk…

A Gázával 40 kilométer hosszan érintkező Eshkol régióban megtudhattuk, hogy összességében ide érkezik a legtöbb rakéta. Megesett, hogy egy nap alatt negyvenöt rakéta hullott a térségre. Ronit Minaker, az Eshkol Regionális Tanács szóvivője földalatti támaszpontjukon elmondta a Heteknek, hogy eddig 528 lövedék csapódott Eshkol településeire és földjeire. Ezért egész kibucok váltak gyakorlatilag kihalttá, mivel a hatóságok is szorgalmazzák, hogy mindenki költözzön át messzebb elhelyezkedő kibucokba. Ein Hashelosah-ban meglátogattunk egy lakást, ahol egy Kasszám-rakéta csapódott a hálószobába és a nappaliba. A pusztítás látványa megrázó. A lakás egy nyolcvanas éveiben járó asszonyé, aki egyike volt a kibuc alapítóinak még az ötvenes években, és akit szerencsére két nappal a támadás előtt elköltöztettek.

Ronit Minaker arról is beszámolt, hogy csak Eshkol régióban háromszor próbálkoztak Hamasz-terroristák alagutakon keresztül Izraelbe szivárogni. Évekkel ezelőtt egy ilyen akció során rabolták el Gilad Salitot is.

A térség elsősorban mezőgazdaságból él, így a lakatlan, de művelt területekre hulló lövedékek komoly károkat okoznak.

A szóvivő elmondása szerint a gázai határtól 7 kilométeres körzetben minden ingatlannak kötelező óvóhellyel rendelkeznie. Utólag ezt úgy oldják meg, hogy a megfelelő helyen 40 centiméteres betonréteggel vonják be a falat. Így e térségben egymást érik az óvóhelyek, melyek tekintélyes részét az állam építtette.

A Gázai övezet északkeleti csücskén található Szderótban gyakorlatilag minden sarokra kényszerültek menedékeket kialakítani; olykor maguk a buszmegállók üzemelnek óvóhelyként. Itt épült meg Izraelben az első rakétabiztos játszótér is.

Szderót tűzközelségét bizonyítja az is, hogy az izraeli hadsereg szórólapjait (amikkel a palesztin lakosságot figyelmeztetik a várható támadásra) tömegével fújta kezünk közé a szél. Csak e településre több száz rakétát lőttek ki az elmúlt években. Számos rakétamaradványt a helyi rendőrségen tekinthettünk meg, de a városban nem egy emlékmű és szobor alapanyagául is ezek szolgáltak.

A Hamasz fegyveresei a határ túloldalán különböző módokon próbálkoznak az izraeli lakosság közé keveredni, hogy áldozatokat szedjenek. Ezt az esetek többségében az izraeli véderőnek sikerül megakadályoznia. Az elmúlt napokban a  fegyveresek többször alagutakon próbáltak a lakosok közé jutni, a tengerparthoz közel eső helyeken pedig búvárként igyekeztek a város partjaihoz érni. Az izraeli katonaság nagyon aktívan tevékenykedik a vidéken; autóval haladva mindegyre lassítani kényszerültünk a tankok által felvert átláthatatlan porfelhő miatt.

A városszéli dombokról megrendítő kilátás nyílik Gázára. A települések fölött vastagon gomolygó füst, a folyamatos robbanások egyértelmű jelei a szárazföldi behatolásnak. Még a határvédelem érdekében bevetett hőlégballonokat is láthatjuk, amelyekről figyelik a vidéket. Több Hamasz-terroristát sikerült már így megállítani. Az izraeli társadalom egésze érintett a háborúban; a sok tartalékos behívása miatt „mindenkinek van barátja, ismerőse, testvére a hadseregben” – magyarázza egyik vezetőnk. Szderót környékén kifüggesztett molinók és plakátok bátorítják a lakosságot: „Ha erősek az emberek, a hadsereg is győzni fog.”

Zavargások Kis Jeruzsálemben

Zavargásokba torkolltak a palesztin-párti és egyben Izrael-ellenes tüntetések a Párizs melletti Sarcelles-ben és Barbes-ban a múlt szombaton. A hatóságok a két tervezett tüntetést előre betiltották, és a készenléti rendőrség vonult fel az erőszak megakadályozására. Egy héttel korábban egy hasonló jellegű tüntetés erőszakos antiszemita megmozdulássá vált, amelyen a tüntetők már nem is Izrael ellen tiltakoztak, hanem azt kiáltozták, hogy „halál a zsidókra”. Az ország számos városában voltak hasonló jellegű megmozdulások, de Barbes-ban és Sarcelles-ben rövid úton elszabadult a pokol. A jelentős szefárd zsidó lakossággal rendelkező, és emiatt „kis Jeruzsálemnek” is nevezett Sarcelles-ben a palesztin-párti – észak-afrikai származású – tüntetők köveket, vasdorongokat ragadtak és Molotov-koktélokat dobáltak. Egyik fontos célpontjuk a város zsinagógája lett volna, ezt azonban végül nem érte kár. A randalírozók viszont számos üzletet szétvertek, egy patika pedig porig égett.
A franciaországi zsidó szervezeteket tömörítő CRIF elnöke, Roger Cukierman hétfőn úgy fogalmazott a France Info nevű rádió adásában, hogy „pogromok lepik el a párizsi régiót”.
A zsidó szervezet vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy nyolc nap alatt hét zsinagóga ellen történt támadás Franciaországban.
Lapzártánk után két újabb pro palesztin tüntetésre kerül sor, amelyeket a szélsőbaloldali NPA (Új Antikapitalista Párt) szervez. Ezeket a rendőrség engedélyezte. (L. A.)

A felénél sem tartanak

A Hamasz elleni izraeli hadművelet első 16 napja alatt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának összesítése szerint 649 palesztin és 31 izraeli halt meg. Emellett egy katona elűnt és egy thaiföldi vendégmunkás is áldozat lett a Gázából indított egyik rakétacsapásban. Az ENSZ adatai szerint a palesztin áldozatok 74 százaléka civil, míg az izraeli áldozatok túlnyomó része – 28 fő – katona. Izrael a Gázai övezet 44 százalékát katonai övezetnek nyilvánította, így több százezren kényszerültek elhagyni otthonukat.
A palesztinok eddig mintegy 1200 rakétát lőttek ki, amelyek közül egy tucatnyi okozott károkat, a többi lakatlan területet ért, vagy a Vaskupola-ütegek semlegesítették. Egy palesztin rakéta a Tel Aviv repülőtértől öt kilométerre csapódott be, emiatt a legtöbb külföldi légitársaság felfüggesztette izraeli járatait. A hadműveletben eddig a Hamasz rakétaarzenáljának mintegy 40-50 százaléka semmisült meg, és 23 terroralagutat tártak fel és semlegesítettek. Az alagutak teljes száma azonban a több százat is elérheti.
A gázai hadművelet a harmadik hét elején csak részleges eredményeket tud felmutatni: a Hamasz a Gázai övezet kiürítése óta eltelt kilenc évet jelentős részben a föld alatt töltötte. Nem csak jelképesen: az eddig is ismert csempész-alagutak mellett sok tucat terrorjáratot épített, amelyek a határ alatt mélyen benyúltak izraeli területekre is. Míg az egyiptomi irányba készült járatokon egyre korszerűbb rakéták, hadianyagok, kiképzőtisztek és pénz érkezett a Sínai-félsziget irányából, az Izrael felé ásott
alagutak közvetlenül a terrort szolgálták. „Ha nem kezdjük el feltárni és megsemmisíteni ezeket az alagutakat, egy reggel arra kellett volna ébrednünk, hogy bekövetkezett Izrael szeptember 11-éje” – mondta Naftali Bennett gazdasági miniszter.
A terroralagutakon a Hamasz kommandósokat igyekszik bejuttatni Izraelbe, hogy ott öljenek, romboljanak és túszokat ejtsenek. Erre többször is volt példa a jelenlegi hadművelet során is, egyik alkalommal egy több mint tíztagú dzsihádista kommandós csapat tört volna át a határ túlsó oldalára, de ezeket a kísérleteket az izraeli egységek megakadályozták.
Emellett voltak olyan alagutak is, amelyeket határközeli izraeli lakónegyedek, iskolák és óvodák alá ástak, és robbanóanyagokkal töltöttek tele. Ha egy ilyen alagutat felrobbantottak volna, egész utcákat töröltek volna el a föld színéről. Az alagútrendszer harmadik célja a Hamasz parancsnokságának biztonságos mozgatása volt, a föld alatti hálózaton keresztül. Ennek hatékonyságát bizonyítja, hogy a hadművelet első két hetében a likvidált több száz terrorista között csak alacsony szintű Hamasz-fegyveresek voltak. A terrorszervezet vezetőinek cinikus stratégiája, hogy biztonságos bunkereikből luxuskörülmények között arra utasítják a gázai lakosokat, álljanak oda az izraeli ágyúlövedékek és bombák elé, miközben ők televízión nézik a pusztítást.
Formailag a külföldi vezetők többsége is elismeri, hogy Izrael nem tolerálhatja ezt az állandó fenyegetettséget – bár nem azonos mértékben. Jellemző módon Izraellel most azok az arab rezsimek a legmegértőbbek – Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Emirátusok –, amelyeket a Hamasz és szövetségesei leginkább fenyegetnek. Nem tartozik azonban közéjük a Nyugat egyik kedvenc térségbeli partnere, Katar, amely az Iszlám Állam (ILIÁ), az al-Nuszra, a Muzulmán Testvériség mellett a Hamaszt is több száz millió dolláros támogatásban részesíti. Még ellenségesebb a NATO-tag Törökország, ahol Erdogan miniszterelnök újra hisztérikus antiszemita kirohanásokat intézett Izrael ellen.
A tűzszüneti tervek közül Izraelben csak azokat tartják reálisnak, amelyek garantálnák a Gázai övezet demilitarizálását. Ezek közül a legnagyobb figyelmet Saul Mofaz volt védelmi miniszter javaslata kapta. Eszerint nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítenék a gázai fegyverarzenált, ahogyan Szíriában a vegyi fegyverekkel tették. Ezt követően megkezdődne az övezet nagyvonalú újjáépítése, amelyhez a nemzetközi közösség biztosítaná a szükséges, legalább 50 milliárd dollárt. (Munkatársunktól)

Olvasson tovább: