Tovább fiatalodnak az európai dinasztiák, miután 2013-ban a belga és holland uralkodó is lemondott a trónról, hogy „átadja a helyet a következő generációnak”. Bár János Károlyt a hír kapcsán a világ vezetői méltatták és történelmi személyiségnek nevezték, a király távozása mégis kissé kesernyés: valaha túl nagy népszerűségéből mára túl kevés maradt. „A magam és az Európai Bizottság nevében szeretném kifejezni mélységes csodálatomat az általa megtestesített értékek iránt: minden európai számára olyan példakép ő, aki továbbra is ösztönöz minket” – hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Angela Merkel a németek, David Cameron a britek nagy barátjaként emlékezett a 39 év óta uralkodó János Károlyra. François Hollande úgy jellemezte a lemondott uralkodót, mint aki a francói diktatúrából a demokráciába való átmenet szorgos építőmestere volt. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője szerint az ő érdeme, hogy a demokrácia felvirágzott országában, lehetővé téve, hogy Spanyolország az emberi jogok védelmezőinek az élvonalába kerüljön, és a NATO feltétlen szövetségesévé váljon.
János Károly kalandos élete során számos diktátorral fényképezkedett, többek között Fidel Castróval, Hugo Chávezzel, Augusto Pinochettel, és együtt mosolygott olyan megosztó személyiségekkel is, mint Jasszer Arafat, vagy egykori fő támogatója, Francisco Franco – aki túl liberálisnak tartott apja helyett János Károlyt jelölte ki uralkodónak. Mindennek ellenére a személyét övező népszerűség és tisztelet kivételes volt a hagyományosan király- és monarchiaellenes spanyol társadalomban. Elég volt azonban egyetlen jól időzített fénykép ahhoz, hogy az egész kártyavárként összeomoljon, pedig a fényképen véreskezű diktátorok helyett csupán egy teljesen
ártalmatlan elefánt, az uralkodó botswanai vadászkirándulásának egyik zsákmánya szerepelt. A spanyol társadalom felzúdulásának oka elsősorban nem az állatbaráti érzelmek voltak, bár az állatvédő lobbi is kapott a fotón, Brigitte Bardot egyenesen „Spanyolország szégyenének” nevezte János Károlyt. Pusztán az elefántvadászatot – ahogy a bikaviadalok látogatását is – még elnézték volna a 70 felett is sportos királynak. Azt azonban, hogy mindezt 2012-ben, a legmélyebb gazdasági válságban teszi, hatalmas vagyonokért, már nem nyelték le.
A brit The Guardian számításai alapján a János Károly által látogatott vadásztáborban egy hét 8700 dollárba, vagyis több mint 2,5 millió forintba került. Egy elefánt lelövéséért pedig további 15 ezer dollárt, vagyis közel 3,5 millió forintot kell fizetni, egy hivatásos vadász pedig újabb 2000 dollárt kér el a szolgálataiért. A király számára a vadásztúra egyébként csak balszerencsét hozott: elesett, és csípőprotézist kellett beépíteni a testébe – nagyjából innen kezdődtek az idős férfi elhúzódó egészségi problémái. Ráadásul a vérszemet kapott újságírók minden eddigi diszkréciót félretéve arról is cikkezni kezdtek, hogy az uralkodónak viszonya lehet a nála több évtizeddel fiatalabb Corinna zu Sayn-Wittgensteinnel.
A másik nagy csapás a királyi család számára a János Károly veje és lánya, Krisztina által vezetett cég korrupciós botránya volt, amely a 2000-es években kezdődött, és az eljárás még mindig nem zárult le. Sőt, az év elején a bíróság magát Krisztina infánsnőt is kihallgatta férje ügyeivel kapcsolatban, és többen felvetették már János Károly érintettségét is.
Az uralkodó örököse harmadik gyermeke, egyetlen fia, Fülöp (képünkön). A 46 éves trónörökös mellett szól, hogy tiszta lappal indulhat, hiszen semmiféle botrány nem fűződik a nevéhez. Ellene hozzák fel viszont azt, hogy apjával ellentétben egyáltalán nem karizmatikus személyiség, sőt a média olyan színben tünteti fel, mint aki helyett újságíró felesége, a már most is divatikonnak számító Letizia Ortiz hordja a nadrágot.
A kormány nyilatkozata szerint a VI. Fülöp néven trónra lépő hercegtől, aki jelenleg a királyi család legnépszerűbb tagja, azt várják, hogy erősítse a monarchiát, „a spanyolok egységének, haladásának, egyetértésének és jólétének a zálo-gát”.
Királyok hatalom nélkül
2014. 06. 06. (XVIII/23)
