Görögországban, ahol elviekben kötelező a szavazás, a baloldali Sziriza és a hatalmon lévő jobbközép Új Demokrácia mögött harmadikként futott be az Arany Hajnal, amely a szavazatok 9,4 százalékát szerezte meg a vasárnapi voksoláson. Ez azt jelenti, hogy a neonáci párt a görögöknek járó 21 európai parlamenti helyből 3-at foglalhat el. Az Arany Hajnal indulását a választásokon annak ellenére hagyta jóvá a görög Legfelsőbb Bíróság, hogy a párt hat meghatározó tagja, köztük a vezetője ellen bűnügyi eljárás folyik, és börtönben ülnek. Gyilkossággal, gyújtogatással és zsarolással vádolják őket. A görög törvények értelmében azonban csak akkor nem indulhat egy jelölt a választáson, ha már elítélték. A fasiszta párt betiltása is felmerült már, de a görög kormány elutasította ezeket a kérelmeket, amihez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség.
Németországnak is lesz neonáci pártja Brüsszelben. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az európai parlamenti választásokra az alkotmánybíróság februárban eltörölte a 3 százalékos bejutási küszöböt. A Német Nemzeti-demokrata Pártnak (NPD) ezután nem volt nehéz feladat, hogy mandátumhoz jusson. Németországnak ugyanis 96 hely jár, így a pártnak már elegendő lett volna a szavazatok 0,7 százalékát megszerezni. A tavalyi nemzeti választásokon 1,3 százalékos támogatottsága volt, igaz, ez a Bundestagba kerüléshez kevésnek bizonyult. A vasárnapi választásokon 1 százalékot tudtak szerezni, így vezetőjük, Udo Voigt ülhet be az Európai Parlamentbe.
Az NPD-t 1964-ben alapították, többnyire a volt náci párt tagjai.
A „hitleri hagyatékot” a párt sosem rejtette véka alá. Udo Voigtot, akinek apja egyébként a barnainges SA rohamosztagosok tagja volt, négy hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték erőszakra való felbujtásért, mert egy 1998-as kampánybeszéde során arra szólította fel a szavazókat, hogy fegyveres alakulatokat hozzanak létre. 2004-ben a nácizmus propagálásában találták bűnösnek, miután nagyszerű embernek nevezte Hitlert. Később megkérdőjelezte a holokauszt áldozatainak számát, és visszakövetelte a második világháború után elvesztett német területeket. Az NPD 2011-ben is nagy vihart kavart Berlinben plakátjaival, amelyeken Voigt motoron ülve, fekete bőrdzsekiben látható, „adj gázt” felirattal. A fasiszta párt ellen egyébként tavaly év végén a német parlament felső háza eljárást indított az alkotmánybíróságnál. Azt mondják, most megfelelő bizonyítékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy az NPD betiltását elérjék.
Mindezek és a hétvégi brüsszeli antiszemita támadás fényében nem meglepő, hogy Izrael aggasztónak találta az európai parlamenti választások eredményeit. A Rágalmazás Elleni Liga nevű nemzetközi zsidó szervezet nemzeti igazgatója szerint semmi kétség nincs afelől, hogy erősödnek a politikai szélsőségek Európában, és ezzel együtt az antiszemitizmus is. Abraham Foxman hangsúlyozza, hogy a szélsőjobb és szélsőbaloldali pártok sikerei soha nem tettek jót a demokráciának vagy a zsidóság és más kisebbségek helyzetének.
A Zsidó Világkongresszus elnöke pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a pártok befolyásolni tudják az európai fejleményeket, még akkor is, ha kisebbségben lesznek az új parlamentben. Csak azzal lehet ezt megakadályozni, ha teljesen elszigetelik őket. Ronald S. Lauder úgy véli, hogy a brüsszeli és a toulouse-i zsidógyilkosságok után nagyon is itt az idő, hogy az unió vezetői hiteles tervvel álljanak elő arra vonatkozóan, hogyan fogják felvenni a harcot az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szemben a kontinensen.
2014. 05. 30. (XVIII/22)
