Kereső toggle

Lányrablás iszlám módra

Világméretű összefogás a nigériai diáklányok kiszabadítására

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre szélesedő nemzetközi összefogás van kialakulóban azoknak a nigériai diáklányoknak a kiszabadítására, akiket a Boko Haram ejtett foglyul április 14-én. Az iszlamista milícia fenyegetései alapján sokan attól tartanak, hogy a lányokat eladják rabszolgáknak, vagy házasságra kényszerítik. A foglyok közül 58 lánynak sikerült eddig megszöknie, néhányuknak elrablóik teherautóiról leugrálva.

Az elrabolt lányok jelenlegi tartózkodási helyét illetően csak találgatások vannak. Valószínűsíthető, hogy a Boko Haram hátországának számító, a kameruni határ közelében fekvő erdőkben lehetnek. Egy, a szervezet által a napokban nyilvánosságra hozott videó alapján, mely a túszoknak nagyjából felét, 136 lányt mutat be, akiket kisebb csoportokra oszthattak szét. A videó tanúsága szerint több lányt áttérítettek a muszlim hitre, feltehetőleg kényszerrel. A Boko Haram név azt jelenti, hogy a „nyugati oktatás tiltott”, ennek megfelelően a korábban soha nem látott méreteket öltő emberrabló akciót (276 lány tűnt el a gimnáziumból) is azzal magyarázzák, hogy a lányoknak iskolába járás helyett meg kellene házasodniuk.
A 17 perces üzenet szerint Abubakar Shekau, a terrorszervezet vezetője hajlandónak mutatkozik a tárgyalásra: az összes foglyul ejtett fegyveresének szabadon engedése fejében hajlandó velük egyenlő számú túszt átadni – természetesen csak azok közül, akik nem tértek át a muszlim vallásra. Abba Moro belügyminiszter először kategorikusan elutasította az ajánlatot, kedden azonban a kormány már hajlandónak mutatkozott a tárgyalásra. A kormány tárgyalási hajlandóságát az is befolyásolhatta, hogy a Boko Haram módszereit ismerve egy túszmentő akció feltehetőleg vérfürdőbe torkollna, ami még az elitalakulatok bevetésének a lehetőségét is kérdésessé teszi.
A nigériai kormányon kívül civilek és több külföldi állam is bekapcsolódott a keresésbe: egyfelől a hagyományosan vadászatot űző helyiek közül 400-500 férfi áll készen íjakkal és régi vadászpuskákkal felfegyverkezve, hogy behatoljanak az erdőbe, ahol sejtéseik szerint fogva tartják gyermekeiket. Egyelőre várnak, elsősorban arra, hogy a hadsereg fokozza a keresés intenzitását. A hadsereghez fűzött remények azonban túlzottnak tűnnek – egy magas beosztású tiszt elmondása szerint a hiányosan felszerelt katonaság körében gyakoriak a lázongások, és többször megtagadták a felkelőkkel való konfrontációt.
Az Egyesült Államok, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország és Izrael is közreműködik a keresésben: túsztárgyalókat, katonákat, FBI-tiszteket küldtek Nigériába, Izraelből pedig egy terrorelhárító csapat érkezett. Az amerikai kormánytól Nigéria drónokat is kért, ám a sajátos terepviszonyok nem teszik lehetővé ezek hatékony alkalmazását.
Az Amnesty International szerint a fővárosban, a megrohamozott kollégiumtól nyolcvan mérföldnyire állomásozó hadsereg négy órával korábban értesült a készülő támadásról, mégsem volt képes megakadályozni azt. A helyiek közül többen abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy a nemzetközi jelenlét esetleg külföldi terroristákat is az országba csábíthat, tovább súlyosbítva a szenvedéseket. Ezzel szemben sok muzulmán vezető állt a nigériai kormány oldalára, elítélve a Boko Haram módszereit, melyek „beszennyezik az iszlámot”.
A Boko Haram a lányrablás óta sem szakította meg tevékenységét: hidakat robbantottak fel a régióban, a keresést nehezítendő, a kameruni határ közelében 300 embert gyilkoltak meg egy kisvárosban, és egy nyugdíjas rendőr feleségét és gyermekeit is elrabolták. Az eset 3000 embert késztetett menekülésre, tovább növelve az idén tapasztalt negyedmilliós migrációt.

Szolidaritási akció

A nigériai kormány passzivitását látva szombaton 50 híresség – köztük Bono és Bill Gates – tett közzé sürgető nyílt levelet a Financial Times hasábjain. Az interneten is szokatlan méretű összefogás született. Globális szinten több mint hárommillió Twitter-üzenet született a #BringBackOurGirls „hashtaggel” ellátva. A kampányban olyan hírességek is részt vettek, mint például Angelina Jolie, Chris Brown énekes, Malala Yousafzai, a nők oktatáshoz való jogaiért harcoló a pakisztáni lány, vagy éppen Michelle Obama, aki első alkalommal helyettesítette férjét a szokásos heti elnöki videóüzenetben.

Olvasson tovább: