Kereső toggle

Késsel és nyilakkal

Civil ellenállás a Boko Haram ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy észak-nigériai faluban raboltak és fosztogattak a Boko Haram tagjai szerdán. A 17 áldozatot követelő támadásra egy nappal az után került sor, hogy sorozatos robbanások rázták meg a nigériai Jos városának piacait. Mentőszolgálatok lapzártánkig 118 áldozatról számoltak be. Bár a támadások a Boko Haram ismertetőjegyeit viselik magukon, egyelőre senki nem vállalta a felelősséget a merényletekért. Ha valóban az iszlamista terrorszervezet áll a támadások mögött, akkor ez növekvő erejüket mutatja: a legújabb támadások helyszíne az ország középső része, míg a konfliktusok gócpontja eddig északkeleten volt. A rosszul felszerelt hadsereg mellett a civil lakosok is egyre gyakrabban felveszik a harcot a támadókkal.

François Hollande volt a házigazdája annak a múlt heti csúcstalálkozónak, melyen afrikai, európai és amerikai vezetők és hírszerző tisztek vettek részt. Az értekezleten megállapodás született Nigéria és négy szomszédos állam között arról, hogy megosztják egymással hírszerzési és határfelügyeleti információikat a Boko Haram legyőzése érdekében, nyugati országok pedig szaktudással és kiképzéssel támogatják erőfeszítéseiket. A találkozón részt vevő egyik amerikai diplomata szerint „sok lehetséges mód van ennek a szörnyű helyzetnek a megszüntetésére, viszont ha és amikor megtudjuk, hol vannak a diáklányok, a nigériaiaknak dönteniük kell a folytatás mikéntjéről”. Goodluck Jonathan nigériai elnök ugyanis korábban elvetette a Boko
Harammal való tárgyalás lehetőségét, nyugati részről pedig a katonai intervenciót tartják kizártnak. François Hollande köztársasági elnök viszont nem zárja ki a vadászgépek bevetésének lehetőségét. A francia szerepvállalásnak különleges súlyt ad, hogy korábbi nyugat-afrikai gyarmattartóként Franciaországnak máig jelentős befolyása van a térségben, és jelentős katonai erőket is állomásoztat ott.
Mindeközben, ellentétben a hivatalos nyilatkozatokkal, a brit The Telegraph értesülései szerint napok óta folynak a beígért titkos tárgyalások a terrorszervezet és a kormány képviselői között.
A Boko Haram, miután világossá vált, hogy gyakorlatilag lehetetlent kérnek, feladta követelését fogva tartott vezetői szabadon engedésére, és kész elengedni az elrabolt diáklányok egy részét. A néhány napja megszületett megegyezés értelmében nem hivatalos értesülések szerint a kormány a felkelők zsarolási célból túszul ejtett családtagjait, valamint a szervezet alsóbb szintjein álló harcosait fogja elengedni. A lányokat valószínűleg kisebb csoportokban fogják szabadon bocsátani olyan módon, hogy biztonságos helyszíneken hagyják őket, majd értesítik hollétükről a kormányzatot.
A nigériai hadseregnek mind szándéka, mind felszereltsége kevés a Boko Harammal való leszámolásra. A katonák szerint a terrorszervezet jobb minőségű fegyverekkel rendelkezik, mint a semlegesítésüket célzó, rendszertelenül fizetett és kevéssé motivált fegyveres erők, akiket néha működésképtelen fegyverekkel küldenek harcba. Egyes források szerint több kormánykatona valójában a Boko Haram oldalán harcol, ami összhangban van az elnök azon tavalyi kijelentésével, mely szerint a szervezet beépült a kormányzat minden szintjére, a kabinetet is beleértve. A hadsereg, amelynek eszköztárából a kínzás sem hiányzik, nem élvez nagy bizalmat a lakosság részéről. Tavaly júniusban ez az elégedetlenség szülte az Egyesített Polgári Műveleti Erők elnevezésű kezdeményezést. Tagjai késekkel, nyilakkal szállnak szembe a kalasnyikovokkal felszerelkezett terroristákkal, ráadásul sok esetben sikerrel: nemrég emberveszteség nélkül vertek vissza egy támadást, megölve kétszáz milicistát és foglyul ejtve tízet. A helyiek beszámolója szerint a polgári kezdeményezés számos esetben ellehetetleníti a Boko Haram támadásait.
Szintén a Polgári Műveleti Erőknek köszönhető, hogy a véráztatta tartomány fővárosából, Maiduguriból kiszorultak a felkelők – itt azóta önkéntesekből álló, 50-60 fős járőrcsapatok garantálják a lakosság biztonságát. Borno államban ellenőrző pontokat állítottak fel, ahol baltákkal, macsétákkal felfegyverzett civilek minden autóval érkezőt feltartóztatnak, és a gyanús személyeket átadják a hadseregnek. A hadsereg viszont gyakran kénytelen konfrontálni a civil önvédelmi erőkkel is: egyrészt mivel több alkalommal beszivárgott közéjük a Boko Haram, másrészt pedig a civilek sokszor kivégzik foglyaikat ahelyett, hogy átadnák őket a hadseregnek. A terrorszervezet egy foglyul ejtett tagja szerint, bár korábban csak a rendvédelmi erők tagjai és politikusok voltak a célpontjaik, a polgári ellenállás kezdete óta azonban mindenki, aki Maiduguriban vagy a környékén lakik, ellenfél – ugyanis feltételezéseik szerint ott mindenki az ellenállás tagja.
 

Olvasson tovább: