Kereső toggle

Ukrajnában a helyzet fokozódik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ukrajna egyre jobban hasonlít egy puskaporos hordóra, amelyből a kilógó kanócot még éppen nem gyújtották meg, de nem sok kell hozzá. Kelet-Ukrajnában a szeparatisták egyre több városban foglalják el az állami hivatalok épületét, nemzetközi EBESZ- megfigyelőket raboltak el, és kémkedés vádjával tartják fogva őket, egy korábbi Janukovics-támogató polgármestert pedig ismeretlenek lőttek hátba. A Nyugat diplomáciai megoldást keres, ami nem igazán hatja meg az oroszokat, és a hab a tortán, hogy Németországban ukrán gyártmányú félautomata fegyverek tűntek fel, amelyeknek úti célja egyelőre ismeretlen.

Hétfőn tovább gyarapodott a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus áldozatainak száma. A milliós lakosságú nagyváros, Harkiv polgármesterét, Hennagyij Kerneszt lőtt sebekkel a hátán szállították kórházba, és lapzártánkkor az orvosok még küzdenek az életéért. Támadói kilétéről egyelőre nem jelent meg semmilyen információ a sajtóban. Kernesz 2010-től kezdve Viktor Janukovics kormányának támogatója volt, ám annak bukása után köpönyeget fordított, és az oroszbarát szeparatista mozgalom élére állt. A szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolatai is széles körben ismertek, és a jelenlegi belügyminiszter, Arszen Avakov is ismert ellensége Kernesznek. Nemrég azzal vádolta, hogy a polgármester különleges egységet szervezett a korábbi Majdan téri tüntetők levadászására. 
Más területen is eszkalálódik a konfliktus Kelet-Ukrajnában. Szlovjanszktól mintegy 40 kilométerre délre, Konsztantyinovka városában oroszbarát fegyveresek megszállták a városházát és a rendőrkapitányságot, illetve ismeretlenek tüzet nyitottak a kormány fegyveres egységeire a kramatorszki katonai repülőtéren. A lövöldözésben két katona megsérült.
Péntek óta az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) hat megfigyelőjét tartják fogva oroszbarát szeparatisták Szlovjanszkban. A megfigyelők feladata, hogy a 2011-es Bécsi Dokumentum betartását ellenőrizzék Ukrajnában, amely az áttekinthető hadügyről szól az EBESZ 57 tagországában. Az elrabolt szakértők között három német, egy lengyel, egy cseh, egy dán van, illetve velük együtt egy német tolmács is fogságba került. (Egy svéd orvost már korábban elengedtek.) A csoportot öt ukrán katona kísérte, amikor buszukat a felkelők hatalmukba kerítették azzal az indokkal, hogy a csoporttal egy ukrán katonai kém is utazik. Péntek délután a német védelmi minisztérium elveszítette a kapcsolatot a megfigyelőkkel. Ugyancsak pénteken Kijev bejelentette, hogy a szeparatista fellegvárnak tartott Szlovjanszkot teljesen lezárják, ugyanis már egy ideje folyamatosak az összecsapások a felkelők és az ukrán védelmi erők között, amelyek több halálos áldozatot is követeltek már.
Az uniós országok és az Egyesült Államok is azzal vádolja Moszkvát, hogy érdekeinek megfelelően folyamatosan önti az olajat az ukrán polgárháború tüzére. Korábban Genfben az uniós vezetők, Obama elnök és Putyin abban egyeztek meg, hogy lefegyverzik az illegális fegyveres csoportokat Ukrajnában, viszont az egyezmény aláírása óta a helyzet nemhogy javult, de folyamatosan romlik. Ennek megfelelően Obama, Merkel német kancellár, Matteo Renzi olasz miniszterelnök, David Cameron brit miniszterelnök és François Hollande francia miniszterelnök telefonos konferenciabeszélgetésen próbáltak egyezkedni arról, hogy milyen szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal szemben, ha az nem hajlandó eleget tenni Genfben vállalt kötelezettségeinek, illetve a nemzetközi egyezményeknek. A szankciók részleteiről egyelőre nincsenek információk, az viszont egyértelmű, hogy nincs még egység a világvezetők között sem. Obama szerint mielőtt bármiféle lépést tesznek, először mindenképpen egységes platformra kell kerülniük, csak így tudnak ugyanis kellő erőt demonstrálni Putyinnal szemben, aki egyelőre nem foglalkozik komolyan a szankciók lehetőségével. 

 

A helyzeten az sem javít, hogy minden jel szerint az ukrán Ukroboronprom nevű állami fegyvergyártó konszern Németországon keresztül küldhet félautomata fegyvereket Szíriába. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a cég SKS Simonov típusú fegyvereket exportál engedéllyel Németországba, ahol a külügyminisztérium egyelőre nem hajlandó elárulni, hogy mi lesz ezeknek a sorsa. Az amerikai titkosszolgálattal hagyományosan szoros kapcsolatot ápoló Jamestown alapítvány szerint a szíriai lázadóknak szállítják tovább ezeket a fegyvereket. A vádat a német kormány ismeri, viszont érdemben nem tud válaszolni, ugyanis a fegyverszállítmányok ügyintézésében sem a hadsereg, sem a katonai, illetve általános titkosszolgálat nem vett részt, viszont az egyértelmű, hogy az ilyen ügyekért felelős állami hivatalokban minden engedélyezési eljárásra sor került. n

Olvasson tovább: