Kereső toggle

Rezervátummal ijesztget Nigel Farage

Kemény üzenet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A UKIP nevű euroszkeptikus párt lehet a második erő a májusi európai parlamenti választáson Nagy-Britanniában, maga mögé utasítva a kormányzó konzervatívokat és liberálisokat. A párt tartós megerősödése még sok álmatlan éjszakát okozhat David Cameronnak, ugyanis a konzervatívoktól visz el szavazatokat, ami a jövő évi parlamenti választások elvesztésével fenyeget.
Lukács András
 
Kevesebb mint egy hónappal az EP-választások előtt – az ICM közvélemény-kutató cég előrejelzése szerint – a toryk megalázó vereség elé néznek. A felmérés szerint ugyanis csak harmadik helyen futhatnak be mintegy 22 százalékos eredménnyel, jelentősen lemaradva a 30 százalékra értékelt Labour és a 27 százalékra becsült UKIP (Egyesült Királyság Függetlenség Pártja) mögött. 
Bár az EP-választások eredménye általában nem jár különösebb hatással a brit belpolitikára, David Cameronnak mégis fejfájást okozhat a UKIP jó EP-szereplése. Egy évvel a parlamenti választások előtt ugyanis aggasztó lehet a toryk számára, hogy szavazótáboruk jelentős része átpártolt az EU-tól való nagyobb függetlenséget zászlajára tűző UKIP-hez. A felmérések szerint a 2010-ben a torykra szavazók mintegy 37 százaléka ezúttal a UKIP-re kíván voksolni, aminek több oka is van. Az EP-választás az Egyesült Királyságban – csakúgy, mint sok más országban – jó lehetőség arra, hogy a választók tét nélkül üzenjenek a kormányzó pártnak, hogy nincsenek megelégedve az iránnyal. Nem biztos tehát, hogy jelenlegi népszerűségét a UKIP szavazatokra tudja fordítani a jövő évi parlamenti választásokon, viszont elvihet annyi szavazatot a konzervatívoktól, ami a kormányba kerülhet. 
A UKIP felfutó népszerűségének oka a jól érthető üzenet: túl sok a bevándorló, az EU-ból pedig ki kell lépni. A bevándorlás visszaszorításának kérdése szavazatvonzó kampánytémának számít Nagy-Britanniában, 2010-ben David Cameron ezzel sokakat megnyert, és kormányra kerülve valóban jelentősen csökkentette a bevándorlók számát. A bevándorlásellenes témát azóta a UKIP-nek sikerült monopolizálnia, akik szerint ez nemcsak a gazdaságra gyakorol negatív befolyást, hanem kulturálisan változtatja meg az országot, ráadásul nagyon rövid idő alatt. A UKIP egyik szórólapján egy teljes díszbe öltözött indián szerepel, alatta a szöveg: „Ő sem törődött a bevándorlással… ma egy rezervátumban él.” 
A UKIP politikai ellenfeleinek többszörösen is sikerült fogást találni a párton az elmúlt hetekben: először azt kérték számon a pártot vezető Nigel Farage-on, hogy miért német származású (tehát bevándorló) feleségét alkalmazza személyi asszisztenseként az EP-tagoknak járó pénzből. Farage erre a kérdésre azt a választ adta, hogy nincs olyan brit munkavállaló, aki hajlandó lenne ennyi túlórát vállalni. Ezt az állítását azonban órákon belül megcáfolták, ugyanis egy szándékosan hamis álláshirdetésre, amelyben ugyanazt a munkát és ugyanannyi túlórát írtak elő, mint amennyit Farage felesége dolgozik, rekordidő alatt több ezren jelentkeztek. Ezt követően jött az újabb fricska. A múlt héten ugyanis kiderült, hogy a UKIP hatalmas csinnadrattával bemutatott óriásplakát-kampányában szereplő munkást alakító férfi egy ír bevándorló. A plakáton, amelyen a férfi ülve koldul, a következő szöveg olvasható: „Az EU politikája működésben. A brit munkásokat sújtja az olcsó munkaerő.” 
A kampánycsatározások ellenére a választók számára szimpatikus a UKIP bevándorlással kapcsolatos felfogása, ami miatt támogatói 26 százaléka választotta a pártot. További 24 százalék pedig a párt EU-politikája miatt – amely lényegében abból áll, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból – szavazna rájuk. Az EU-val kapcsolatos kérdések megvitatására Nick Clegg, a liberálisok vezetője és egyben miniszterelnök-helyettes április elején televíziós vitára hívta ki Nigel Farage-ot, amelyet a BBC közvetített. Nick Clegg, aki 1999 és 2005 között maga is EP-képviselő volt – hasonlóan Farage-hoz, aki jelenleg is az –, és Nagy-Britannia EU-tagsága mellett az egyik legelkötelezettebb magas rangú politikus, valószínűleg abban reménykedett, hogy a televíziós vita ismét neki és pártjának hoz majd szavazatokat. 2010-ben ugyanis a televíziós vitán való jó szereplésének köszönhetően – ahol úgy mutatta be pártját, mint amely mindig a két rivális nagy párt között helyezkedik el – helyzetbe hozta saját magát és a liberálisokat, aminek koalíció és kormánytagság lett az eredménye. A tévévita azonban ezúttal nem neki kedvezett. Annak ellenére, hogy szenvedélyesen érvelt az EU által jelentett előnyök mellett, a közönség mintegy 68 százaléka Farage-ot látta jobbnak. Ez nem sok jót jelent a liberálisok számára, akik az ICM felmérése szerint sovány 8 százalékra számíthatnak május 22-én.

Karizmatikus felmosórongy

A UKIP-et 1993-ban alapították, fő ideológiája az euroszkepticizmus, az EU-ból való kilépés. Hevesen ellenzi a politikai uniót és a nemzeti szuverenitás csökkenését. A UKIP több választáson is megmérette magát, de az alsóházban még nem sikerült képviselői helyet szerezniük, az EP-ben viszont kilenc képviselővel rendelkeznek. Nigel Farage, a párt vezetője az EP egyik legmarkánsabb politikusa. Az interneten sokáig keringett az a videó, amelyben Farage a frissen kinevezett EU-elnököt, Herman Van Rompuyt azzal üdvözölte, hogy „Ön olyan karizmatikus, mint egy felmosórongy, és úgy néz ki, mint egy alacsony beosztású banktisztviselő”. Farage-nak emiatt a – sokak által kedvelt – kirohanás miatt 2400 font büntetést kellett fizetnie. A párt népszerűsége sokat erősödött 2012–2013-ban, számos helyi tory-aktivista és -képviselő átigazolt a UKIP-hez. Tavaly februárban egy időközi parlamenti választáson a jelöltje mindössze négy százalékkal maradt le a győztes liberális jelölt mögött, és maga mögé utasította a tory és a labour képviselőjelöltet is. Ezt követően a 2013-as helyi választásokon a UKIP nagyon jó eredményt ért el, 147 képviselővel számos önkormányzatban meg tudta vetni a lábát. A párt népszerűsége ebben az időszakban 16-18 százalék volt, amivel megelőzték a liberálisokat. A brit választási rendszernek köszönhetően azonban – amelyben csak egyéni képviselők mérettetik meg magukat, és nem lehet országos listára szavazni –, annak ellenére, hogy a párt stabilan a harmadik politikai erő, mégsem valószínű, hogy jövőre sikerül képviselőt juttatniuk a brit parlamentbe.

 

Olvasson tovább: