Kereső toggle

Putyin és az európai szélsőjobb

Új barátság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új szövetségesekre lelt Európában Vlagyimir Putyin. Az elmúlt időszakban erősödött például a kapcsolat a Kreml és a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front között, de orosz kötődés figyelhető meg a görög Arany Hajnalnál és a magyar Jobbiknál is. A történelmi előzmények tükrében meglepő fordulatként értékelhető az európai szélsőjobboldali pártok és az orosz vezetés egymásra találása.

Európában nem is olyan régen még a szovjetektől rettegtek a legjobban, de ennek emlékei – úgy tű-nik – hamar feledésbe merültek. Olyannyira, hogy az egykor oroszellenességre építő szélsőjobboldali pártok a Kremlben találnak szövetségest. A tendencia csak az utóbbi egy évben vált szembetűnővé elemzők számára, amióta több radikális párt vezetője Moszkvába látogatott. Az Ukrajnában zajló események pedig még inkább rávilágítottak az erősödő orosz kötődésre ezeknél a pártoknál, amelyről a múlt héten a Foreign Affairs című lap készített összefoglalót.

A nyugat-európai szélsőjobboldali pártok közül a francia Nemzeti Frontnál figyelhető meg leginkább az oroszokhoz való közeledés. Igaz, a tendencia nem teljesen új keletű, hiszen a párt alapítóját és előző elnökét, Jean-Marie Le Pent többször is támogatásáról biztosította a nacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője. Le Pen lánya azonban, aki 2011-ben került a Nemzeti Front élére, úgy tűnik, magasabbra tör, és az orosz vezetéssel keresi a kapcsolatot. Tavaly júniusban Moszkvába látogatott az orosz házelnök, Szergej Nariskin meghívására, aki mellesleg Vlagyimir Putyin közeli munkatársa. Le Pen Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettessel is találkozott, akivel több olyan témát vitattak meg, amelyekről egyezőek az álláspontjaik. Ilyen például Szíria, az EU bővítése és a melegházasság.

A Nemzeti Front rendszeresen kiáll az oroszok mellett. Az ukrán fejlemények kapcsán Le Pen szóvivője, Ludovic de Danne nemrég elismerte a krími népszavazást, és egy rádióinterjúban beszámolt arról, hogy többször is járt a térségben, amelyet történelmileg Oroszország részének tekint. Marine Le Pen Putyin álláspontját támogatta Szíriával kapcsolatosan is, és kijelentette, hogy Oroszország mentette meg Szíriát. Le Pen úgy véli, Oroszországot igazságtalanul „démonizálják”, és ezt a lejárató kampányt az unió legmagasabb szintjén irányítják, az Egyesült Államok támogatásával. A francia szélsőséges párt és a Kreml egymásra talált az EU-, illetve a NATO-ellenességben is. A Nemzeti Frontnak ugyanis egy független államokból álló páneurópai szövetség a célja, amelyet Párizs, Berlin és Moszkva vezetne.

Franciaországban a Kreml egy internetes tévécsatornát is finanszíroz, ahol szintén fellelhető a szélsőjobboldallal való együttműködés. A ProRussia.tv munkatársai szoros kapcsolatban állnak a Nemzeti Fronttal, és a párt szemszögéből mutatják be a belföldi és a nemzetközi eseményeket. Értesülések szerint az orosz hatóságok közvetlenül a Nemzeti Frontot is támogatják anyagilag, erre azonban konkrét bizonyítékok egyelőre nincsenek.

A Foreign Affairs szerint Magyarországon a Jobbikkal kapcsolatban is régóta felmerült, hogy az oroszok pénzelik. A lap Vona Gábor tavaly májusi moszkvai útjára hívja fel a figyelmet. A Jobbik elnökét Kreml-közeli orosz nacionalisták hívták meg, hogy a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetemen tartson előadást. Vendéglátója a szélsőséges nézetekkel vádolt Alekszandr Dugin volt, aki 2008-ban állt át az orosz kormánypárt mellé, és Putyin eurázsiai ideológiájának egyik kidolgozója volt. Vona az egyetemen arról beszélt, hogy pártja partnernek tekinti Oroszországot, nem támogatja az euroatlanti törekvéseket, és az EU-t is elítéli. A pártvezér az orosz parlamentbe is ellátogatott, és több képviselővel, valamint az energiapolitikáért felelős bizottságok vezetőivel is találkozott. Fő tárgyalópartnere a duma külügyi bizottságának kommunista alelnöke, Leonyid Ivanovics Kalasnyikov, az orosz Kommunista Párt nemzetközi és gazdasági kapcsolatokért felelős titkára volt. Vona egyébként a héten az InfoRádió Aréna című műsorában újra kitért arra, hogy a keleti piacok, vagyis Oroszország és Törökország felé nyitna jobban, mert szerinte Magyarország jövője nem az EU-n belül lesz jelentős.

A Jobbik elnöke Magyarország katonai függetlenségét is erősítené a NATO-n kívül, ami szintén összhangban áll az orosz érdekekkel.

A görög Arany Hajnal párt soha nem rejtette véka alá az orosz szélsőjobboldallal való kapcsolatát, és sokan azt gyanítják, hogy őket is oroszok finanszírozzák. A neonáci párthoz köthető egyik internetes portál például arról számolt be, hogy Nikosz Mihaloliakosz pártvezér, amikor börtönbe csukták, levelet kapott Vona vendéglátójától, Alekszandr Dugintól. A Kreml egykori tanácsadója támogatását fejezte ki az Arany Hajnal „geopolitikai pozíciójával” kapcsolatosan, és egy kommunikációs csatorna nyitását kérte a párt és moszkvai agytrösztje között. Az Arany Hajnal New York-i weboldala pedig arról számolt be, hogy Mihaloliakosz egyértelműen az Oroszországgal való szövetség és együttműködés mellett szólalt fel az elmúlt időszakban.

A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumokból az is kiderült, hogy Bulgáriában a szélsőjobboldali Ataka (Támadás) Párt szoros kapcsolatot ápol a helyi orosz nagykövetséggel. A radikális párt leplezetlenül kiáll Moszkva mellett: március 17-én a parlamentben kezdeményezték, hogy az ország ismerje el a krími népszavazás eredményét. Volen Sziderov pártelnök pedig többször is arra szólította fel a bolgár vezetést, hogy vétózzák meg az EU Oroszországot sújtó gazdasági szankcióit.

A szélsőséges pártok támogatását az oroszok tettekben is megtapasztalhatták az ukrán események kapcsán. A Nemzeti Front, a Jobbik és a Támadás Párt mellett más európai pártok is megfigyelőket küldtek a krími népszavazásra. Az Osztrák Szabadságpárt, a belga Vlaams Belang, az olasz Forza Italia és Lega Nord (Északi Liga), illetve a lengyel Önvédelem, valamint szélsőbaloldali pártok, mint például a német Die Linke emberei legitimizálták a referendumot.

Elemzők szerint Putyint nem az ideológia vezeti az új partnereivel való kapcsolatban. Miközben Brüsszel és Moszkva között mélyül a szakadék, Putyin felismerte, hogy a hagyományos liberális és konzervatív pártok egyre népszerűtlenebbek Európában. A szélsőjobboldali pártok viszont előretörtek, olyannyira, hogy Brüsszelben attól tartanak, hogy a májusi EP-választásokat követően a parlament 20 százaléka EU-ellenes képviselőkből fog állni. Moszkva azonban hasznot húzhat ebből: egyrészt ezeken a pártokon keresztül akadályozni tudja, hogy az unió erősödjön, illetve bővüljön, másrészt nem kell annyira a bírálatoktól tartania Európában.

Olvasson tovább: