Kereső toggle

Minden szentnek... - Bankok és olajmultik szponzorálták a pápai ceremóniát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Duplájára emelte a tétet a Vatikán, a tömeg mégis a felére csappant: a húsvét vasárnap utáni hétvégén tartott kettős szentté avatáson két pápa is részt vett, a 800 ezer érdeklődő mégis csak feleakkora volt, mint 2011-ben II. János Pál boldoggá avatásán. Akik nem fértek be a Szent Péter térre, a látványos eseményt óriáskivetítőkön figyelhették Róma számos pontján, több nemzetközi óriáscég bőkezű támogatásának köszönhetően. Ferenc pápa erre a napra félretette antikapitalista programját, a bankok és olajtrösztök által a látványos vatikáni ünnepséghez nyújtott szponzori segítségért cserébe.

„Búcsúcédulákkal nem lehet szállodai számlákat fizetni” – magyarázta Thomas Reese atya, a National Catholic Reporter egyházi hírportál vezető elemzője az NBC televízió tudósítójának. Az amerikai tévéstáb kiderítette ugyanis, hogy a Vatikán és Róma város önkormányzata anyagi nehézségekre hivatkozva közösen megkeresett több multicéget, hogy támogassák a kettős pápai szentté avatást. 
A megkeresésre tucatnyi nagyvállalat igent mondott, többek között a svájci Nestlé élelmiszer-ipari óriás, valamint az Intesa San paolo bankcsoport és az olasz Eni energiaszolgáltató. Az NBC értékelése szerint a vatikáni bank 8 milliárd dollár értékű nemzetközi befektetési portfóliót kezel, ám ennek ellenére a Szentszék az utolsó közzétett pénzügyi jelentése szerint 2011-ben 18,4 millió dolláros veszteséggel zárt. Még nehezebb helyzetben van az örök város: a római önkormányzat 1,2 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzd, miután februárban az olasz kormány nem volt hajlandó pénzügyi mentőövet nyújtani a fővárosnak. 
A szponzorok valószínűleg nem jártak rosszul. Bár a helyszínen a vártnál kisebb volt a tömeg – az előzetes becslések 2-3 millió zarándokkal számoltak –, a televíziós és különféle multimédiás csatornákon közvetített eseményt világszerte mintegy 2 milliárd ember látta. A zarándokok közül nagyon sokan érkeztek külföldről, különösen Lengyelországból, így a turisztikai ágazat sem panaszkodhat, bár a vendégek jelentős része az utcán töltötte az utolsó éjszakát, hogy a Szent Péter térről követhesse a ceremóniát.
A szemerkélő esőben Ferenc pápa a huszadik század két meghatározó jelentőségű egyházvezetőjét avatta szentté. Eredetileg csak II. János Pál kanonizációját tervezték 2014-re, de a Vatikán végül a PR-szempontból még látványosabb kettős szentté avatás mellett döntött. Ilyen eseményre a középkor óta nem volt példa (az elmúlt évszázadokban összesen két pápát avattak szentté, V. Piust 1712-ben és X. Piust 1954-ben), arra meg végképp nem, hogy a ceremónián két élő pápa is részt vegyen. 
A megvalósítás érdekében Ferenc pápa még a szigorú egyházi törvényekből is hajlandó volt engedni. 
A 2000-ben boldoggá avatott XXIII. Jánoshoz kapcsolódóan a kanonizációs eljárás során a legnagyobb igyekezet ellenére is csak egyetlen csodát sikerült feltárni – egy olasz apáca belső vérzésből gyógyult meg, miután a pápa imádkozott érte –, miközben a szentté avatáshoz két természetfeletti bizonyságra van szükség. Az argentin egyházfő azonban mentesítette elődjét a kettős csoda követelménye alól, így elhárult az akadály a „jó pápa” néven ismert XXIII. János szentté avatása előtt. 
II. János Pál esetében a csodákat rendben sikerült igazolni – egy francia apáca Parkinson-kórból, míg egy Costa Rica-i hölgy agyérduzzanatból gyógyult meg azáltal, hogy az elhunyt pápához imádkozott –, ám esetében az eljárás gyorsasága volt rendkívüli. Igaz, a 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla szentté avatását már a temetésén követelni kezdte a tömeg, amikor „Santo Subito” (Azonnal szentté!) kiáltásokkal kísérték a gyászszertartást. Az alig kilencéves várakozási idő rekordnak számít: II. János Pál még Teréz anyát is megelőzte 15 nappal a szentté válásban.
A két pápa vitathatatlanul a huszadik század legnépszerűbb egyházfői közé tartozik. Egyházpolitikai szempontból azonban kiválasztásuk két különböző tábornak szóló üzenet. Azzal, hogy Ferenc a konzervatív lengyel sztárpápa mellé beemelte a második vatikáni zsinatot meghirdető olasz XXIII. Jánost, elkerülte azt, hogy őt magát be lehessen sorolni a hagyományos irányzatok bármelyikébe. Egy másik fontos szempont lehetett, hogy II. János Pált egyre többen teszik felelőssé azért, hogy 27 éves uralkodása alatt a katolikus egyházat a korábbiaknál is súlyosabban elárasztották a gyerekeket és fiatalkorúakat megrontó egyházi személyek. A feltárt pedofilbotrányok túlnyomó része II. János Pál idejéhez köthető, és emiatt sokan úgy látják, hogy a pápa a népszerűség érdekében szándékosan szemet hunyt a jelenség felett. „Az egyház még több sót dörzsöl az áldozatok sebeibe, amikor sietősen szentté avat egy olyan egyházfőt, akinek a tevékenységéhez a legtöbb részletesen dokumentált egyházi szexuális bűncselekmény és szándékos eltitkolás fűződik” – nyilatkozta a Papi Zaklatások Túlélő Áldozatai elnevezésű civil szervezet elnöke, Barbara Blaine.
Vatikán-szakértők szerint az igazán nehéz próba azonban csak most következik Ferenc pápa számára. Az egyházfő május végén a Szentföldre látogat, ahol Izrael és Jordánia mellett felkeresi a palesztin területeket is. A hivatalos program szerint május 25-én Ramallah-ban találkozik a palesztin kormány képviselőivel, akik között már a Hamasz terrorszervezet miniszterei is ott lehetnek. A múlt héten bejelentett megegyezés értelmében ugyanis a két szervezet nemzeti egységkormányt állít fel, és ennek a határideje éppen május végére esik.

 

Olvasson tovább: