Kereső toggle

Cameron és az ateisták

A brit miniszterelnök Nagy-Britannia kereszténységéről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Többszörösen is kiverte a biztosítékot David Cameron brit miniszterelnöknek a Church Times című anglikán újságban megjelent írása, amelyben amellett érvelt, hogy Nagy-Britanniának büszkének kell lennie a keresztény gyökereire, és engednie kellene, hogy az egyházak nagyobb szerepet vállaljanak a társadalomban.

Húsvétra időzített írásában David Cameron kifejtette: annak ellenére, hogy nagyon szekuláris korban élünk, az Egyesült Királyság mégis keresztény ország. „Egyes emberek talán úgy gondolják, hogy ebben a minden korábbinál szekulárisabb társadalomban nem kellene ezekről a dolgokról beszélnünk, de ezzel egyáltalán nem értek egyet. Azt gondolom, hogy magabiztosnak kell lennünk abban a státuszunkban, hogy keresztény ország vagyunk.”

Írásában Cameron támadta azokat, akik vallási semlegességet követelnek a közügyekben, véleménye szerint ez ugyanis megfosztja az országot morális gyökereitől. A brit miniszterelnök kitért saját személyes hitére is, amelyről korábban nem túl sokat beszélt – igaz, nem is rejtette el. Cameron magát „elég klasszikus” anglikánként jellemezte, aki sokszor nincs teljesen tisztában egyháza bonyolult doktrínáival. „Ez nem jelenti azt, hogy az anglikán egyház nem fontos a számomra, mert igen fontos, mind nekem, mind a hozzám hasonló embereknek… Szeretem a nyitottságát, nagyon tisztelem a nemzeti szerepét, értékelem a liturgiáját és az építészetét. Saját életemben tapasztaltam az egyház pásztori tevékenységének gyógyító erejét.”

Az anglikán egyház püspökei természetesen örömmel fogadták a miniszterelnök szavait, de nem feledkeztek meg arról sem, hogy a melegházasság bevezetésekor nem vették figyelembe az egyház kéréseit. „Meglepő a nyelvezet, amit használ”– nyilatkozta Cameron írásáról Nick Baines, Bradford püspöke. „Csak üdvözölni tudom, amit arról mondott, hogy a keresztényeknek sokkal bátrabbaknak kell lenniük a hitben.”

A püspök azonban nem feledkezett meg a kormány és az egyház közötti legjelentősebb nézetkülönbségről. „Azt a folyamatot, ami az általuk egyenlő házasságnak nevezett törvényhez vezetett, sokszorosan elrontották, és mi, egyháztagok sokszor úgy éreztük, hogy nem hallgattak meg minket.”

A miniszterelnök írása nem talált örömteli fogadtatásra az ország ismert ateistáinak a köreiben, akik vasárnap nyílt levélben válaszoltak rá a Telegraph hasábjain. A nyílt levél 55 aláírója szerint – akik mind neves tudósok, írók, művészek, és akik már sokszor kifejezték ellenségességüket a kereszténységgel szemben – a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy Nagy-Britannia keresztény ország, megosztáshoz és ellenségeskedéshez vezet. A levél szerzői szerint Nagy-Britannia egy erősen nem vallásos, plurális társadalom, amelyben nagyon sok különféle nézet van jelen. „Habár helyes elismerni azokat az értékeket, amelyekkel sok keresztény hozzájárult a társadalom építéséhez, helytelen azok kiemelése. Ez felesleges, szektariánus vitához vezet, amely nincs jelen a brit emberek életében, akik nem kívánják, hogy vallási identitásukat előtérbe helyezze választott kormányuk” – áll a nyílt levélben.

Az ateista tudósok és írók levelére is számos reflexió érkezett, az ügyben megszólalt Ian Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter, valamint Dominic Grieve főügyész is.

Grieve szerint a kritikusoknak is el kell fogadniuk, hogy a kereszténység és a hit alakította az ország törvényeit és etikáját. „Ha a törvényeinkre vagy a társadalom etikai alapértékeire tekintünk, azt kell mondanunk, hogy ezek keresztény alapokon állnak, ami a keresztény kultúra 1500 éves befolyásának köszönhető. Az ateisták becsapják magukat, ez ugyanis nem fog egyetlen éjszaka alatt eltűnni.” Grieve szerint az iszlám és akár keresztény vallási fanatizmus miatt az emberek elvesztették a bátorságukat ahhoz, hogy a hitükről beszéljenek. Ian Duncan Smith hasonló álláspontra helyezkedett, mint a főügyész, kijelentve: azok, akik az ország keresztény gyökereit kívánják tagadni, „mind a történelmi, mind az alkotmányossági realitást figyelmen kívül hagyják”. (Ez utóbbi megjegyzés a királynő szerepére is utal, aki nemcsak a monarchia, hanem az Anglikán Egyház feje is.) Smith szerint „kétségtelenül a keresztény örökségünknek, és az abban lévő toleranciának köszönhető a szólásszabadság vallásosak és nem vallásosak számára egyaránt.”

Bár sokak szerint Cameron nyilvános kiállása a hit mellett az átélt családi tragédiának – néhány éve elvesztette egyik fiát –, valamint a kormányzás nehézségeinek a következménye. Alastair Campbell, Tony Blair egykori tanácsadója szerint mindez csak politikai húzás, amellyel a napi problémákról akarja elterelni a figyelmet. Érdekes mozzanat, hogy pont Campbell volt az, aki azt tanácsolta Tony Blairnek, hogy a hitéletét tartsa távol a politikai diskurzustól, noha Blair többször is nyilvánvalóvá szerette volna tenni hitbéli meggyőződését. Politikai tanácsadói még az „Isten engem úgy segítsen” fordulatot is „megtagadták” az eskütétel során a volt miniszterelnöktől.

Campbell értékelésénél tovább ment Nigel Farage, az EU föderációs politikáját ellenző UKIP (az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) vezetője, aki szerint David Cameron valójában csak a UKIP-et utánozza, és a torykban csalódott, átpártolt választókat akarja visszacsalogatni. Farage szerint Cameron lehetett volna sokkal aktívabb is a zsidó-keresztény értékek védelmében: „Éveken keresztül hangoztattuk, hogy jobban ki kell állni a zsidó-keresztény értékek védelmében, elvégre keresztény alkotmányunk van, és az Anglikán Egyház pedig a bevett egyház ebben az országban”– nyilatkozta Nigel Farage az ITV Daybreak című műsorában.

A 2011-es népszámlálás során az Egyesült Királyság 59 százaléka vallotta magát kereszténynek, szemben a tíz évvel korábbi 72 százalékkal. Egyes vélemények szerint ezek a számok sokkal rosszabbak lettek volna a másfél millió kelet-európai bevándorló nélkül, akik túlnyomó többségben kereszténynek vallották magukat.

Blair az iszlám ellen

A radikális iszlámra kell fókuszálnia a Nyugatnak, jelentette ki Tony Blair volt brit miniszterelnök, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja szerdán Londonban. Blair arra figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy tegyék félre az Ukrajna miatti nézetkülönbségeket, és fogjanak össze Oroszországgal és Kínával a radikális iszlámmal szemben: „Kína és Oroszország ugyanúgy meg szeretné fékezni ezt az ideológiát, mint az Egyesült Államok és Európa”. Blair burkoltan bírálta Szaúd-Arábiát és Pakisztánt, amelyek szavakban ugyan Nyugat-barátok, de semmit sem tesznek a radikális iszlám terjedésével szemben. „Több milliárd dollárt költünk különféle biztonsági megegyezésekre, hogy megvédelmezzük magunkat egy olyan ideológia következményeitől, amelyet a formális és informális iskolarendszerben támogatnak ugyanazokban az országokban, amelyekkel biztonsági és védelmi együttműködésünk van”.
 

Olvasson tovább: