Kereső toggle

Békegalamb az Öbölben

Altatás nyugaton, barátság keleten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nyugati aggodalmak elaltatását követően Irán az Öböl-államokban kezdett diplomáciai offenzívába. Múlt heti ománi látogatásán Haszan Rohani iráni elnök kijelentette, hogy a barátság, testvériség és együttműködés üzenetét hozta a térségnek.

Haszan Rohani mintha békegalambot vitt volna magával Muscatba, ahol végig az együttműködésről, az egységről és a barátságról beszélt. „Azt szeretnénk, ha a térség országai békében, egyet-értésben és barátságban élnének.

Az együttműködés és a közeledés az egész térség javára válik majd” – nyilatkozta az iráni elnök. A Rohani által megfogalmazott üzenet jól mutatja azt az új diplomáciai trendet, amellyel Irán bővíteni kívánja befolyását a térségben, ahol a szíriai polgárháború kapcsán képviselt álláspontja miatt – melynek során nem hajlandó elengedni Asszad kezét – gyakorlatilag még jobban elszigetelődött. Nyilvánvalóan ebből a helyzetből kíván kitörni az új diplomáciai offenzívával, amelyet korábban az iráni külügyminiszter is meghirdetett. Dzsavad al Zarif szinte ugyanazt mondta, mint Rohani Ománban: „A mi üzenetünk az Öböl számára a barátság, a testvériség és az együttműködés üzenete”.

Nem véletlen, hogy Haszan Rohani Ománban kezdte el az Öböl-államokkal szembeni mosolyoffenzívát. Omán ugyanis tagja a hat nyugati elkötelezettségű államot tömörítő Öböl Együttműködési Tanácsnak, amely rossz szemmel nézi Irán nukleáris törekvéseit. A szultánság azonban közvetítő tudott lenni a Nyugat és Irán között. A tavalyi genfi tárgyalásokat a Hatok és Irán között ománi titkos amerikai–iráni megbeszéléseken készítették elő. Rohani megválasztását követően Kábúsz bin Szaíd ománi szultán volt az első magas rangú külföldi látogató Iránban. A szultán ezen a látogatáson jelentette be, hogy olyan kereskedelmi utakat akarnak kiépíteni, amelyek Ománból Iránon keresztül Türkmenisztánba, illetve Üzbegisztánba vezetnek.

Ománi egyetemi professzorokkal találkozva Rohani elítélte a terrorizmust, és párbeszédre szólított fel a terrorellenes harc sikere érdekében. Rohani szerint „minden nézeteltérést meg lehet oldani párbeszéddel”, és példaként a nyugati hatalmakkal folytatott nukleáris tárgyalások sikerét hozta fel.

Az iráni elnök nem ok nélkül optimista, ha dialógusról vagy legalábbis annak látszatáról van szó. A nyugati hatalmakkal tavaly novemberben kötött megállapodás eredményeként az urándúsítás felfüggesztéséért cserébe lazítottak az Irán elleni szankciókon. A szankciók enyhítése gyakorlatilag megmentette az iráni gazdaságot, amely a The Wall Street Journal e heti beszámolója szerint a fejlődés jeleit mutatja. A lap szerint jelentősen fellendült az olajexport, és már januárban és februárban a tavalyi éves átlag fölötti értéket ért el.

Mindeközben az urándúsítás leállítása csak az álca, ami mögött a valóság ugyanaz: Irán egyáltalán nem tett le nukleáris ambícióiról, amelyek még véletlenül sem szolgálnak békés célokat. A Chicago Tribune beszámolója szerint ugyanis Irán kínai cégeken keresztül továbbra is olyan, nukleáris és rakétaprogramjához szükséges berendezéseket vásárol, amelyek embargó alatt állnak. Az újságban megszólaló Vann Van Diepen, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának biztonságért és leszerelésért felelős helyettes államtitkára szerint ezen a területen semmilyen változás nem történt az elmúlt egy évben: „Továbbra is nagyon aktívak a nukleáris programjukhoz, rakétaprogramjukhoz és más programokhoz szükséges felszerelések vásárlásában éppen úgy, mint az előretolt cégek felállításában, a dokumentumok hamisításában, valamint az áruk valós úticéljának elrejtésében.”

A tények ellenére a nyugati hatalmak nagyon bíznak abban, hogy a kedden Bécsben újrakezdett tárgyalásokon sikerül Iránt rávenni nukleáris programja felszámolására. A bizakodás ellenére Izrael szerint a valódi siker elmarad, Irán pedig folytatja az urándúsítást. A Haaretz szerdai száma szerint Izrael, számolva ez utóbbi opcióval, tízmilliárd sékelt fordít egy önálló katonai hadművelet előkészítésére, amellyel csapást mérnének az iráni nukleáris létesítményekre. Moshe Ya’alon védelmi miniszter a héten kijelentette, hogy megváltozott a véleménye az egyoldalú katonai csapásról: „Azt gondoljuk, hogy az Egyesült Államoknak kellene vezetnie az Irán elleni kampányt, ehelyett nekiálltak tárgyalni. Sajnos az irániak jobbak a perzsa bazárban való alkudozásban. Emiatt úgy kell viselkednünk, mint akiknek nincs más segítsége, csak saját magunk.”

Az Öböl-államok felé való nyitásban a kulcsszereplő természetesen Szaúd-Arábia, Irán legnagyobb riválisa a térségben. Rohani tavaly júniusi megválasztását követően jelentette be, hogy javítani szeretné a kapcsolatot Szaúd-Arábiával, amellyel a szír polgárháború miatt még a korábbiakhoz képest is sokat romlott a viszonya. Szaúd-Arábia ugyanis nem titkolja, hogy szívesen venné Asszad távozását, Irán viszont a jelenlegi szír rezsim legfőbb támogatója. Rohani látogatására eredetileg már tavaly sor került volna, de ez végül nem tisztázott okok miatt elmaradt. A tavaszi látogatást ezúttal Szaúd-Arábia kezdeményezte, az iráni elnök pedig elfogadta a meghívást. A látogatásra Obama március végi rijádi útja után kerülhet sor.

Kemény szavak

„Megértem az önök Iránnal szembeni kritikusságát és aggodalmát”– nyilatkozta David Cameron brit miniszterelnök a Kneszetben múlt heti izraeli látogatása során. Cameron, aki megválasztása óta először járt Izraelben, a törvényhozásban kifejezetten Izrael-barát és Iránt kritizáló beszédet tartott, kifejtve: annak ellenére, hogy az új iráni elnököt együttműködőbbnek és mérsékeltnek tartják, egyáltalán nem szemléli „csillogó szemmel” az új rezsimet. „Nem Izrael az oka annak az árnyéknak, amely Irán részéről a világra vetül” – jelentette ki a brit miniszterelnök. David Cameron az izraeli–palesztin békefolyamat kapcsán azt is kifejtette: „Semmi sem garantálja, hogy ha az izraeliek és a palesztinok békét kötnek, akkor Irán felszámolja elnyomó rendszerét, és véget vet nukleáris törekvéseinek”. Cameron kemény szavakkal illette Iránt a közelmúltban elfogott fegyverszállítmány kapcsán is, amelyről kijelentette, hogy „újabb aljas kísérlet az irániak részéről arra, hogy nagy hatótávolságú rakétákat csempésszenek Gázába”. Nem sokkal azt követően, hogy Cameron az iszlám szélsőségesség mérgező ideológiájáról beszélt a Kneszetben, Gázából újabb rakétát lőttek ki Izrael területére.

Olvasson tovább: