Kereső toggle

A miniszterelnök és az uzsorás

Szlovákia két választás között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vereséggel is felér Robert Fico miniszterelnök győzelme a szlovákiai elnökválasztás első fordulójában: az előrejelzésekkel ellentétben ugyanis a választóknak mindössze 28 százalékát sikerült megszólítania. A jövő héten sorra kerülő második körbe Fico mellett a pártoktól független, nagyvállalkozóból lett filantróp, Andrej Kiska jutott, aki számára viszont a 24 százalékos eredmény reménykeltő, mivel a második körben szinte az egész jobboldal őt támogatja –  így minden várakozással ellentétben jelenleg ő a választások fő esélyese. Fico természetesen nem nyugszik ebbe bele, kormányfőként minden alkalmat megragad a vetélytársa elleni kampányolásra. Az eszközökben sem válogat: Kiskát uzsorásnak, szektásnak, kalandornak is nevezte már.

A kormányfő láthatóan ideges, hiszen nem erre számított. Pártja, a Smer (Irány) az elmúlt három parlamenti választás győztese, legutóbb 2012-ben a parlamenti mandátumok többségét is megszerezte, így azóta a miniszterelnök egypárti kormányt vezet, felmérések szerint pedig pártja támogatása továbbra is töretlen. Ennek fényében némileg meglepő, hogy egyáltalán elindult az elnökválasztáson. Ilyenre Szlovákiában eddig nem volt példa, és a régióban sem gyakori, hogy hivatalban lévő miniszterelnök át szeretne ülni a sokkal kisebb jogkörrel bíró elnöki székbe. Az első kör eredménye így azzal is magyarázható, hogy a Smer korábbi választói sem támogatják teljes mellszélességgel ezt a váltást. Persze a kormányfő, ha nem nyer, továbbra is kormányfő marad, pozíciója pártjában és a kormányban is megingathatatlannak tűnik. Ugyanakkor veresége hatalmas presztízsveszteség lenne, és már az első kör eredményei is azt jelzik, hogy Fico támogatottsága lassan, de biztosan kopik.
A másik oldalon a végtelenül felaprózott jobboldal most új erőre kaphat. Nem is Kiska eredménye, hanem a harmadik helyre befutó Rado Procházka, és az általa begyűjtött négyszázezer szavazat a bíztató. Procházka független jelöltként indult, és jelenleg a parlamentben is független képviselő, ugyanakkor a jobboldali kereszténydemokraták színeiben szerzett 2012-ben parlamenti mandátumot. Fiatal kora ellenére ismert és elismert alkotmányjogász. Elemzők szerint a közeljövőben vagy új pártot alapít, vagy a meglévő jobboldali pártok megerősödésének és együttműködésének lehet a vezéralakja.  
Andrej Kiska, az ötvenegy éves poprádi vállalkozó két hét múlva Szlovákia első embere lehet, pedig két éve még a széles közvélemény nem is nagyon hallott róla. Vállalkozóként indult, a kilencvenes évek elején hitelező cégeket alapított, amelyek elsősorban háztartási gépek részletfizetéses eladásával foglalkoztak sikerrel. Később cégeit eladta, amiből nagyobb vagyonra tett szert, ennek egy részét pedig jótékonysági célra fordította. Mint-egy nyolc évvel ezelőtt megalapította a Jó Angyal segélyszervezetet, amely elsősorban súlyosan beteg gyerekek családjait támogatja. A jelöltek közül valószínűleg ő áldozta a legtöbb pénzt a kampányra – sikere azonban nemcsak ennek, hanem még inkább függetlenségének köszönhető. Legfőbb üzenete a választók felé éppen ez: Szlovákiának végre legyen egy pártoktól független jelöltje, aki valóban az ő érdekeiket képviseli, és nem politikusként tekint a világra.
Ez az üzenet ma Szlovákiában értő fülekre talál. Kiska szinte minden társadalmi rétegből, és minden párt szimpatizánsaitól szerzett szavazatokat, a politikai pártokból kiábrándult tömegek, úgy tűnik, valóban független személyiséget szeretnének látni az ország elnöki posztján. A Szlovákiában 1999-ben bevezetett közvetlen elnökválasztás intézménye is ezt a célt szolgálta volna eredetileg – azaz a pártok fölött álló, valóban autonóm, a polgároktól erős mandátumot szerzett elnöki pozíció megteremtését – de eddig ez kevésbé valósult meg, a korábban megválasztott elnökök mind erős politikai múlttal rendelkeztek, elkötelezettségük egyik vagy másik politikai oldal irányába egyértelmű volt. Ennek ékes példája a most leköszönő Gasparovic elnök, aki  valójában a Smer meghosszabbított keze volt az elmúlt években. Kiska esélyeit éppen ez növeli, ezért gyűjtheti be a második körben a jobboldal szimpatizánsainak szavazatait, illetve mindazokét, akik nem kívánják a teljes „egypártrendszert”, amelyet Fico elnökké választása jelentene.
Robert Fico az eredmények ismeretében természetesen mindent bevet, elsősorban negatív, Kiska-ellenes kampányra épít.
A jobboldalnak a második körben Kiskát támogató hozzáállását is éles szavakkal feddte meg, mondván, még az antikrisztust is támogatnák vele szemben. Vetélytársát uzsorásnak nevezte még az első forduló előtt, ezért Kiska feljelentette őt. Kiskát a szcientológia egyházzal is próbálja kapcsolatba hozni. Eheti sajtótájékoztatóján kijelentette: Kiska hazudott arról, hogy nincs kapcsolata szcientológusokkal. A kormányfő a média korábbi  állításaira hivatkozik, melyek szerint Kiska egy olyan kiadónál adta ki egyik könyvét, amelynek tulajdonosa szcientológus. Kiska a már korábban is felmerült téma kapcsán most egyértelműen nyilatkozott: „Nem vagyok szcientológus, és pont.” „Ha valaki, akkor éppen a kormányfő jelent biztonsági kockázatot az ország számára” – tette hozzá, és rágalmazásért újra feljelentette Ficót.

Felemás eredmény

Először indult magyar nemzetiségű jelölt Szlovákiában az elnökválasztáson, Bárdos Gyula személyében (képünkön). A Magyar Közösség Pártja (MKP) jelöltje nem titkoltan azzal a céllal indult, hogy a magyar választókat megszólítsa és egyesítse, esélye az elnöki székre vagy akár a második körbe való bekerülésre nem nagyon volt. Az eredmény is fele-másra sikeredett: Bárdos 5,1 százalékot ért el az első körben, ami azt jelenti, hogy a Szlovákiában élő, 10 százalékot kitevő magyar közösségnek csak a felét tudta mozgósítani, ami lényegében az MKP pártpreferenciájával megegyező eredmény. A másik magyar párt, a Híd még Bárdos jelölése előtt letette voksát a jobboldal közös jelöltjére, Pavol Hrusovskyra, aki viszont még Bárdosnál is gyengébben szerepelt. A magyarok lakta déli járásokban az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvétel. Úgy tűnik, hogy a szavazók jelentős része tudatosította magában Bárdos esélytelenségét, a szlovák jelöltek közül pedig nemigen tudtak választani. A Híd a második fordulóban Kiska támogatására szólított fel, az MKP lapzártánkkor még kivárt, mondván, nem ismerik Kiskát, a nemzetiségi kérdésekben legalábbis ígéreteket várnának el a támogatásért cserébe. Kiskának a második körben előreláthatólag szüksége lesz a magyar szavazatokra is, de a magyar választók valószínűleg a pártok ajánlása nélkül is elmennek Kiskára voksolni Fico ellenében.

Olvasson tovább: