Kereső toggle

Maffiaállam

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Noha az ukrán ellenzék több követelése is teljesült már a szakadatlan demonstrációk hatására, Janukovics elnök továbbra is a hatalom legfőbb birtokosa az országban. A demokratikus intézményrendszer működése emlékeztet nyomokban egy állam működésére, de a törvény és jog uralma ismeretlen az ukrán hatalom számára. A rendfenntartók pedig leginkább a maffia módszereivel működnek.

Noha az utcai tüntetések folyamatosan zajlanak az ukrán nagyvárosokban, a politikai élet nem állt meg: a törvényhozás felsőházában szerdán felszólalt az ellenzék egyik vezéralakja, Vitalij Klicsko, és újfent indítványozta az ország alkotmányának megváltoztatását és a 2004-es állapot helyreállítását. A Klicsko nevével fémjelzett UDAR párt másik képviselője, Pavlo Rozenko pedig arra tett javaslatot, hogy a törvényhozás három héten keresztül megszakítás nélküli munkarendben működjön mindaddig, amíg a január 16-án hozott diktatórikus törvényeket teljes egészében el nem törlik, továbbá teljes körűvé nem teszik az amnesztiát az eljárás alá vont tüntetők számára.
A kormányzó Régiók Pártjának képviselője, Jurij Mirosnyicsenko szerint van esély az alkotmány megváltoztatására, ezért munkacsoport alakítására is javaslatot tett; az ellenzék azonban a 2004-es alkotmányhoz való visszatérést tartja alapfeltételnek, az új alkotmány szövegéről csak ezek után hajlandó egyeztetni. Bár Janukovics elnök felajánlotta az ellenzéknek a korábban menesztett miniszterelnök posztját, gyors megegyezésre nem lehet számítani. Janukovics szerdán találkozott Catherine Ashtonnal, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, és Victoria Nulanddal, az európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi állmatitkárral egy új kormánynak nyújtandó segélycsomag megvitatására.
Ahogy azt Catherine Ashton szerdán Kijevben kifejtette, az EU kész magas rangú közvetítőket küldeni a felek álláspontjának közelítésére, amire Janukovics elnök válasza egy moszkvai látogatás volt. Moszkva, amely decemberben 3 milliárd dollár értékű ukrán államkötvényt vásárolt meg, egyelőre visszatartja az Ukrajnának szánt újabb 2 milliárd dolláros támogatást annak biztosítására, hogy szomszédja továbbra se forduljon vissza a korábban elutasított európai partnerség felé.
Eközben az ukrán fizetőeszköz a forinttal párhuzamosan mélyrepülésbe kezdett: az év eleje óta már 14 százalékot gyengült a hrivnya, amivel kapcsolatban az ideiglenes miniszterelnök-helyettes sietett kijelenteni, hogy nem fundamentális problémák, hanem a nemzetközi befektetői hangulat romlása és az ország bizonytalan politikai helyzete vezet a leértékelődéshez. Ezzel az ukrán fizetőeszköz elérte 2008. decemberi mélypontját. Az elnök részéről érdekes módon semmiféle reakcióról nem tudósít az ukrán média, a közösségi oldalakon azonban az ellenzéki tüntetéseket teszik felelőssé a nemzeti fizetőeszköz romlásáért. A tüntetők válasza erre természetesen az, hogy Janukovicsék kormányzása sodorta a tönk szélére az országot, nem a jogaikért utcára vonuló tömegek, mindazonáltal EU-s közvetítés ide, Putyintól kapott segély oda – az ukrán nép helyzete egyre nehezebb, a krízis pedig egyre jobban mélyül az országban.
Az ellenzékkel való leszámolás egyik legbrutálisabb példája Dmitrij Bulatov ellenzéki aktivista esete, akit a kijevi tüntetésekről raboltak el és tartottak fogva nyolc napig. Fogságának körülményeiről elmondta, hogy teljes sötétségben tartották fogva, és többször megkínozták: kezeit keresztrefeszítést imitáló pózban átütötték szegekkel, testén rengeteg a zúzódás és vágás, jobb fülének egy darabját levágták. Fogvatartói orosz nyelven beszéltek, az utolsó két napban enni sem kapott. Egy erdős területen hagyták magára, innen vánszorgott be egy Kijev külvárosában található házhoz. Jelenleg Vilniusban ápolják, és amint kiengedik a kórházból, szeretné folytatni az „Avtomajdan” – az ukrán ellenzékiek autós tiltakozásainak – szervezését. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter németországi gyógykezelést is ajánlott Bulatovnak – erről ukrán kollégájával, Leonyid Kozsarával állapodott meg a müncheni nemzetközi biztonsági konferencia szünetében.
Az ellenzéki aktivisták elmondásai alapján az autóval demonstrálókat sokszor az autóikból kirángatják, és rendszám nélküli UAZ-okon elszállítják valahova, ahonnan később összeverve kerülnek elő, de halálos áldozata is van már ilyen rendfenntartói beavatkozásnak. A különleges alakulat, a Berkut emberei a demonstrálókat válogatás nélkül ütlegelik, sokakat elvisznek. A gépjárműveiket összetörik: beverik a fényszórókat, a szélvédőt, némelyiket felrobbantják.
Marjan Gavriliv lvovi fotós elbeszélése szerint január 22-én a tüntetések egyik központjából, a Grusevszkaja utcából elrabolták őt és még mintegy két tucat tüntetőt. Az UAZ-zal kivitték egy elhagyott területre, ahol megfosztották ruháitól és megverték, továbbá hóval dobálták. Bulatovhoz hasonlóan ő élve megúszta a dolgot, Jurij Verbickij, a tüntetések egyik aktivistája viszont holtan került elő Kijev külterületéről. A tüntetők egybehangzó elmondása szerint a Berkut alakulatának tagjai rendszám nélküli furgonokkal viszik el a tüntetőket, és maffiózó módszerekkel – elsősorban megfélemlítés végett – bántalmazzák az ellenzéki aktivistákat. Az úgynevezett rendfenntartó erők semmiféle törvényi vagy jogállami keretbe nem férnek bele: nem az állampolgárok védelmét, hanem a hatalom és a politikai rendszer védelmét látják el törvénytelen eszközökkel.

Olvasson tovább: