Kereső toggle

Uniós menekültpolitika: segítsenek a törökök?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2014 végére a 4 milliót is meghaladhatja a szíriai menekültek száma az előrejelzések szerint. Míg David Miliband, az International Rescue Committee elnöke az évszázad legnagyobb humanitárius válságának nevezte a szíriai konfliktust, az EU folytatja erkölcsi mélyrepülését, és továbbra is homokba dugja a fejét menekültügyben. A Szíriát elhagyó menekültek helyére pedig külföldön toborzott mudzsahidek érkeznek.

Az Amnesty International (AI) szíriai menekültekkel foglalkozó legutóbbi jelentéséből is az derül ki, hogy az EU nem tanulta meg a lampedusai leckét. Salil Shetty, az egyesület főtitkára „szánalmas kudarcnak” nevezte az unió eddigi teljesítményét. Mindössze 10 tagállam vállalta nem több, mint 12 340 háborús menekült befogadását. 2011 óta 2,3 millióan hagyták el Szíriát, ezeknek a menekülteknek mindössze 4 százaléka jut el Európába. A többiek a szomszédos országok menekülttáboraiba kerülnek, így Libanonra, Jordániára, Törökországra és Irakra hatalmas nyomás nehezedik. Hélène Flautre, a Törökország EU-csatlakozásával foglalkozó bizottság társelnöke egoistának nevezte azt a politikát, amely arra kéri a szomszédos országokat, hogy nyissák meg határaikat, miközben az EU lezárja azokat. A képviselő azt is kiemelte, hogy a szír menekültválság rendezésére elkülönített uniós támogatás mindössze 11 millió euróval haladta meg azt az összeget, amit Törökország egymaga ajánlott fel a rászorulóknak. „Nem nagy dicsőség” – sommázta Flautre.
A túlterhelt menekülttáboroknak – különös tekintettel a szokatlanul hideg télre – nagy szükségük lenne segítségre. Az „Ajándékot mosolyért” akció keretein belül oxfordi és berkshiri gyerekek által összegyűjtött karácsonyi ajándékokkal leptek meg több száz szír kisgyermeket a zaateri tábor három óvodájában és a gyerekbarát központokban. A több mint százezer fős jordániai táborban azonban az iskolába nem járó gyerekek továbbra is bandákba verődve lődörögnek, a fiatal férfiak pedig gyakran busszal járnak vissza a határ túloldalára, hogy kivegyék a részüket a harcokból. Virágzik az illegális kereskedelem, a prostitúció, és a menekülteket, elsősorban a fiatal lányokat minden nap erőszak fenyegeti. Egyiptomban az „illegális bevándorlókat” őrizetbe veszik, majd deportálják. Amennyiben nem tudják megvenni a drága repülőjegyet, börtönbe kerülnek. Az országban az sem ritka, hogy családokat szétválasztanak, vagy erőszakkal Szíriába toloncolnak vissza. Líbiában sok fiatal menekült a szerveit adja el, hogy egy időre megélhetést biztosítson elszegényedett családjának.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a menekültek legfőbb úticélja Európa. Itt azonban zárt ajtókkal várják őket: 18 tagállam teljesen elutasította, hogy menekülteket fogadjon be, köztük Olaszország is – amely októberben még megrendülten gyászolta a Lampedusánál vízbe fulladt gyerekeket, és menekültügyi stratégiája megváltoztatását ígérte, valamint Nagy-Britannia. A britek azzal mentették magukat, hogy a legnagyobb anyagi segítséget nyújtották az unión belül a régiónak 500 millió font értékben.  A tagországok közül a legsegítőkészebb Németország volt, ahol eddig 1000 szíriait telepítettek le, és további 9000 befogadását készítik elő.
A többi 2340 menekült 27 tagország között oszlik meg, amiből némely állam segítségnyújtása a legnagyobb jóindulattal is csupán jelképesnek tekinthető. Ilyen például Spanyolország, ahol 30 menekült befogadására tettek ígéretet, vagy Magyarország, amely az AI információi szerint 10 szíriainak nyújtana otthont – noha idén mindössze fél év alatt 400-an kértek már menedéket. Még drámaibb, hogy az EU határvédelmi stratégiájában sem történt változás, így továbbra is számos menekült számol be arról, hogy bajba került csónakoknak a parti őrségek nem nyújtanak segítséget, gyakorlatilag hagyják elsüllyedni azokat. Egy három gyermekével menekülő szír asszony is hasonló esetét tárta fel az ENSZ Menekültügyi Bizottságának. „Majdnem elveszítettük Leimát” – ecsetelte az anya a partra úszás nehézségeit kétéves lányára mutatva.
A család, amelynek megtakarított pénzét ellopták az embercsempészek, most Görögországban húzza meg magát egy közmű nélküli kis zugban. A törvények értelmében 6 hónapig maradhatnak itt, utána nem tudják, mi vár rájuk.

Fekete maszk

Nemcsak a kormányerők kegyetlenkedései, hanem a gyakran külföldi harcosokkal megtámogatott dzsihádista ellenzéki csoportok brutalitása is fokozza a feszültséget Szíriában. Egy mérnök 20 ellenzéki társával együtt azután menekült el Rakkából, hogy valaki e-mailben elküldte neki egy közismert jogvédő, Muhannad Halaibna megcsonkított tetemének a fotóját, a következő szöveggel: „Most szomorú vagy a barátod miatt?” A fenyegetés nem az Asszad-rezsimtől, hanem az ISIS (Iraki és Szír Iszlám Állam) névre hallgató dzsihádista csoporttól érkezett, amely pillanatnyilag az egyik legnépesebb, legjobban szervezett és leghatékonyabb ellenzéki csoport. Fekete ruhát és maszkot viselő tagjai több települést is felügyeletük alatt tartanak, ahol még azt is ellenőrzik, hogy imaidőben kimerészkedik-e valaki az utcákra, illetve hogy az esküvőkön játszanak-e zenét, ami szigorúan tilos.

Olvasson tovább: