Kereső toggle

Új forradalmi hullám

Egyre kilátástalanabb a demokratikus rendezés Ukrajnában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vízágyú, égő rendőr, középkori katapult és Klicsko a barikádokon. A kijevi utcákon harmadik hónapja zajló tiltakozások az elmúlt héten eldurvultak, és a hét közepén már halálos áldozatokat is követeltek. Janukovics elnök, aki törvényi szigorításokkal akarta helyreállítani a rendet, éppen ellenkező hatást ért el: olajat öntött a tűzre.

Az utolsó helyszíni beszámolók alapján a tiltakozó megmozdulások központja a kijevi Grusevszkaja utca és a Dinamo stadion környéke lett. A tüntetők hordókat és egyéb zajkeltő eszközöket ütnek ritmusra, és jelszavakat skandálnak, míg velük szemben a Berkut – az ukrán különleges rendőri alakulat – a pajzsait üti. A két tábor között hosszú szakállú pópák ikonokkal és keresztekkel a kezükben imákat recitálnak, míg fejük felett időnként átsüvít néhány kő, Molotov-koktél vagy könnygázgránát.
A hónapok óta tartó tüntetések azóta durvultak el, hogy Janukovics elnök új törvényekkel kívánta korlátozni a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát. Az ellenzék drákóinak ítéli a törvényeket, az Egyesült Államok pedig szankciókat helyezett kilátásba. Az orosz állami duma felszólította a nyugati államokat, hogy ne avatkozzanak be az ukrán belügyekbe, és hagyják, hogy az ország vezetése maga oldja meg belső problémáit.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konfliktus stimulálásával vádolta meg a Nyugatot. Ezt követően fogalmazta meg a duma azt a nyilatkozatot, amelyben az ukrán ellenzék szélsőséges részének képviselőin kívül a „nyugati politikusokat teszi felelőssé a konfliktus elmélyüléséért, akik durván beavatkoztak egy szuverén ország belügyeibe”. Emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy december közepén az oroszok 15 milliárd dolláros baráti segítséget nyújtottak Ukrajnának, továbbá a gáz árát harmadával mérsékelték. Putyin elnök gesztusa természetesen nem az ország belügyeibe történő beavatkozás volt, hanem baráti segítség az ukrán népnek, amelynek életszínvonala az orosz érdekszférába tartozó államokénál mintegy harmadával alacsonyabb. (Kelet és Nyugat között. Hetek, 2013. december 20.)
Eközben Kijevben a rendbontásoknak már három halálos áldozata van, a városban pedig egyes információk szerint 80 ezer főre emelték a bevethető készenléti rendőri létszámot. Január 22-én léptek életbe azok a törvények, amelyek korlátozzák a gyülekezési jogot, és magas büntetési tételekkel sújtják a szélsőjobboldali uszítást. Az internetszolgáltatás korlátozását célzó, és a tiltott tartalmak megjelenése esetén a szolgáltató büntetőjogi felelősségét megállapító törvények visszavonása az ukrán ellenzék egyik alapvető követelése. Ezen túlmenően Nyikolaj Azarov kormányfő lemondását és Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter felelősségre vonását követelik, valamint amnesztiát minden tüntetőnek és előrehozott parlamenti választásokat.
Vitalij Klicsko, az ellenzék legfontosabb szószólója (képünkön lent) az ellenzékkel való párbeszéd folytatására hívta Janukovics elnököt. Az elnök azonban csak képviselőjét küldte el a megbeszélésre, ezért a volt világbajnok bokszoló visszatért a barikádokra, és az ukránul „tyituski”-nak nevezett provokátorok elleni fellépésre koncentrált: a kigyúrt, sportos fiatalembereket elmondásuk szerint a hatóságok bérelték fel, hogy randalírozzanak, kirakatokat törjenek be. A provokátorokat a tüntetők a Dinamo Kijev szurkolóinak segítségével a Szakszervezetek házában gyűjtötték össze, majd kikérdezés után elengedték.
Janukovics elnök eközben Ukrajna egységének nemzeti ünnepén magasztos beszédet tartott az ország egységéről. „Csakis a nemzeti egység a záloga Ukrajna megerősödésének, mint szabad európai országnak. Az Ukrajnában jelenleg zajló nem egyszerű események sorozata a vizsgája népünk állami érettségének, a toleranciának és a belső egységnek. És én meg vagyok győződve arról, hogy a hazánkra küldött politikai és gazdasági megpróbáltatásokból Ukrajna erősebben és edzettebben fog kikerülni” – fogalmazott ünnepi beszédében az ukrán elnök, aki a retorikán túli eszközökkel történő konfliktuskezelést továbbra is a rendfenntartó erőkre bízza. Ahogy azt Anton Sehovcov szélsőjobb-kutató lapunknak korábban prognosztizálta: a kijevi események egyre kilátástalanabbá teszik a demokratikus rendezést, és a rendőri diktatúra irányába mozdítják el az országot.

Olvasson tovább: