Kereső toggle

Drogháború másképp

Legális lesz-e a marihuána?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fordulatot várnak az idei évtől a drogliberalizációért küzdő aktivisták az Egyesült Államokban. Optimizmusukat még inkább fűti  Barack Obama nemrégiben tett nyilatkozata, miszerint a marihuána nem veszélyesebb az alkoholnál, csupán olyan rossz szokás, mint a dohányzás. De nem csak a liberális oldal kampányol az ügy mellett. Meglepő módon egyre több konzervatív közéleti személyiség támogatja a könnyűdrogok legalizálását.

Colorado állam fővárosa, Denver közel egy évszázaddal ezelőtt még az első olyan város volt az Egyesült Államokban, ahol börtön járt azért, ha valaki marihuánát árult. A helyzet olyannyira megváltozott, hogy év eleje óta ugyanez a város legális marihuánaboltokban árulja a drogot. 2012 novemberében ugyanis Colorado és Washington állam úgy döntött, hogy a szert nemcsak orvosi, hanem szórakozási célból is elérhetővé teszik. Ezen a két államon kívül pedig további tizennyolcban, valamint a fővárosban is engedélyezik – orvosi ajánlásra – a marihuána „egészségügyi” célból történő használatát. És az államok listája hamarosan tovább bővülhet például Floridával, Oklahomával, Indianával és Alaszkával – itt a szórakozási célból történő fogyasztást is engedélyeznék.

Coloradóban január 1-jén nyolc városban nyíltak marihuánaboltok, ahol egyszerre legfeljebb 28,4 grammos mennyiségben vásárolhat a fűből bárki, aki betöltötte a 21. életévét. Az állam 25 százalékos adót vetett ki a drogra, amiből évi hatvanhét millió dollár adóbevételt remél. Ennek egy részét állítólag iskolák építésére akarják költeni. Washington államban a tervek szerint az év közepén nyílnának meg a drogboltok, amelyekre a coloradói tapasztalatok alapján úgy tűnik, van igény.

Az amerikai közvélemény a drogliberalizációt illetően jelentősen megváltozott az elmúlt években. A Gallup tavaly októberi közvélemény-kutatása alapján többségbe kerültek azok, akik legalizálnák a marihuánát: 58 százalékuk helyeselné a lépést, míg ez az arány egy évvel korábban, 2012-ben 48 százalék volt. Hogy honnan jutott idáig az amerikai társadalom, az az 1969-es adatokból látható, amikor a témában a közvélemény-kutatás indult: akkor 12 százalék támogatta azt, hogy tegyék elérhetővé a könnyűdrogokat. A liberalizációért küzdő aktivisták szerint a folyamat azt jelzi, hogy az amerikaiak többsége elismeri, hogy a marihuána elleni háború kudarcot vallott.

Az idei évtől pedig jelentős előrelépést várnak. Véleményük szerint a coloradói tapasztalatok alapján meg tudják majd győzni azokat, akik még nem foglaltak állást a kérdésben, hogy nincs mitől tartaniuk.

„Optimizmusuk” nem alaptalan: megdöbbentő módon olyan rétegeket, illetve közéleti személyeket is sikerült a maguk oldalára állítaniuk, akiknek hagyományosan az ellenzők táborához kellene tartozniuk. A Public Religion Research Institute egy tavaly áprilisban közzétett felmérése szerint az amerikai keresztény fiatalok fele helyesli a marihuána legalizálását. A megkérdezett 18 és 29 év közötti keresztények 18 százaléka támogatja, 32 százalékuk pedig határozottan támogatja a könnyűdrogokhoz való hozzáférést. A kutatás meglepő tényt állapított meg a fehér evangéliumi protestánsokról is: többségbe kerültek azok, akik nem tartják bűnnek a marihuána fogyasztását.

Ezek után talán nem is annyira megdöbbentő, hogy a liberálisok nagy örömére a konzervatívok közül is egyre többen a drogliberalizáció mellett foglalnak állást. A marihuánalegalizálás egyik támogatójaként nyilatkozott nemrég Rick Perry, Texas állam republikánus kormányzója, ahol egyébként az ország egyik legszigorúbb büntetései vannak érvényben a könnyű-droggal kapcsolatos szabálysértésekre vonatkozóan. Perry múlt héten Svájcban, a Világgazdasági Fórum egyik vitafórumán szólt hozzá a témához és közölte, hogy helyesel minden olyan lépést, ami drogliberalizációhoz vezet.

Két évvel ezelőtt pedig Pat Robertson, a CBN alapítója a kijelentéseivel nem kis örömöt okozott a marihuána legalizálásáért küzdők számára. Az evangéliumi keresztény műsorvezető egy interjúban azt mondta, hogy szerinte úgy kellene kezelni a marihuánát, mint az alkoholt. Azt persze hangsúlyozta, hogy soha nem fogyasztott marihuánát és nem is akar senkit arra bátorítani, hogy kábítószerezzen, de úgy véli, a drogok elleni háború sikertelennek bizonyult. Robertson stábja a médiában is felkapott kijelentések után mindössze annyit tett hozzá, hogy a konzervatív műsorvezető különösen a fiatalkorú szabálysértők miatt aggódik, mert a szigorú börtönbüntetések következtében ezek a fiatalok kemény bűnözőkké válnak.

A marihuána legalizálásért küzdők természetesen Barack Obamára is számíthatnak. Bár a Fehér Ház nemrég megerősítette, hogy az amerikai elnök továbbra is ellenzi a marihuána legalizálását, Obama kijelentései ezt nem igazán támasztják alá. Az elmúlt hetekben a The New Yorker magazinnak az elnök azt mondta, hogy folytatni kell a marihuána legalizálását, ami véleménye szerint nem veszélyesebb az alkoholnál, és csupán olyan rossz szokás, mint a dohányzás. De azt hangsúlyozta, hogy az engedélyezéstől nem szabad azt várni, hogy az majd megold sok társadalmi problémát. Utalva arra, hogy gyerekként ő maga is füvezett, Obama azt is megjegyezte: senkit nem bátorít erre, és még a lányait is figyelmeztette, hogy a marihuána „rossz ötlet, időpocsékolás és nem túlságosan egészséges”. De úgy véli, a szigort főleg a szegény afroamerikai és spanyol ajkú fiatalokkal szemben alkalmazzák, miközben a középosztálybeli fogyasztók általában megússzák a súlyos büntetéseket.

John P. Walters, aki George W. Bush drogellenőrzési politikájáért volt felelős, ugyanakkor több kivetnivalót is talál a jelenlegi folyamatokban. Az orvosi céllal történő használat kapcsán felveti, hogy a marihuána az egyetlen „gyógyszer”, ami nem felel meg a modern orvosi előírásoknak. Walters arra is felhívja a figyelmet, hogy az elnök meglehetősen alábecsüli a marihuánafogyasztás következményeit. 2012-ben az illegális drogokat használó 23,9 millió amerikainak 79 százaléka füvezett. A marihuánafogyasztók pedig több mint egy ötöde, vagyis 4,3 millió ember szorult kezelésre emiatt.

Walters ezt azzal magyarázza, hogy ma már sokkal töményebb, erősebb szerek vannak, mint amiket Obamáék az 1970-es években szívtak, amelyek nagyban megnövelik a függőség és a különböző mentális, valamint pszichés megbetegedések kialakulásának az esélyét. A szakember azt is megemlíti, hogy Obama elnöksége alatt a marihuánafogyasztók aránya közel 24 százalékkal nőtt. Véleménye szerint ellentmond a tényeknek az is, hogy ártatlan fiatalokat büntetnek a jelenlegi törvények. Walters szerint a jogrendszer alapján két esetben ítélnek el valakit kábítószer birtoklása miatt: ha kereskedett is vele, vagy ha erőszakos bűncselekményt követett el.

Olvasson tovább: