Kereső toggle

A lovasi eset

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szerb igazságszolgáltatás szégyenének nevezi a horvát sajtó a belgrádi fellebbviteli bíróság ítéletét, amely Lovas, a horvátországi magyar falu lakossága ellen elkövetett háborús bűncselekmény ügyében született nemrég: a szerb reguláris hadsereg segítségével egy félkatonai alakulat tagjai hetven civilt végeztek ki a balkáni háború elején. Az elsőfokú elmarasztaló ítélet ellenére az év első napjaiban szabadlábra kerültek a tettesek.

2012 augusztusában összesen 128 év börtönre ítélte az első fokon eljáró belgrádi bíróság a Rettenetes Dusán nevet viselő szerb félkatonai alakulat tizennégy tagját. A vádirat szerint ők gyilkoltak meg ártatlan civileket, amikor 1991 őszén bevonultak az akkor 1300 lakosú, főleg magyarok lakta Duna menti faluba, Lovasra.
„A szerb katonákat megelőzte a hírük, és kegyetlenségükről legendák keringtek a balkáni háború alatt. Tetteikért azonban nagyon kevesen kerültek később bíróság elé, ezért is került a figyelem középpontjába a lovasi eset” – mondja Jovan Dimitrovic újvidéki lapszerkesztő. „A háború ugyan véget ért, de a sebek még elevenek, főleg, mivel az igazságszolgáltatás nem segít azokat begyógyítani.”
A lovasi eset kapcsán a bizonyítottság egyértelmű volt. Az első fokon eljáró bírói testület elnöke, Olivera Andjelkovic az ítélethirdetéskor kijelentette: a bíróság minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a vádlottak bűnösek a civil lakosság ellen elkövetett többrendbeli emberölésben, bántalmazásban és kínzásban. A bíró szerint a vádlottak horvát nemzetiségű civilek elleni támadásokra adtak utasítást, és végre is hajtottak ilyen támadásokat.
 „Már az első héten házának udvarán fejlövéssel végeztek huszonhárom emberrel, huszonkét férfit pedig a fogdában vertek agyon. Újabb huszonkettő az aknamezőkön robbant fel, miután a szerb szabadcsapat ötven embert – köztük nőket és gyerekeket is – élő pajzsként küldött maga előtt a harctér irányába. Hárman nem voltak hajlandók elindulni, ezért őket mindenki szeme láttára agyonverték” – indokolta határozatában a bírónő a kiszabott súlyos ítéleteket. A négy parancsnok 20–20 évet kapott, a többiekre pedig négy és tíz év közötti börtön várt az elsőfokú döntés után. A háborús bűnösök azonban fellebbeztek az ítélet ellen, és január első hetében a fellebbviteli bíróság – minden indok nélkül – felülbírálta az ítéletet, s elrendelte az ügy újratárgyalását.
Natasa Kandic, az egyik legismertebb szerb emberjogi aktivista az ügy kapcsán kiemeli: ez megronthatja a Szerbia és Horvátország közötti, az utóbbi időben rendeződni látszó viszonyokat, és megnehezíti, hogy az áldozatok hozzátartozói megnyugvást találjanak személyes tragédiájuk után. Kandic szerint számos bizonyíték támasztja alá, hogy az elkövetők egyike sem lehet ártatlan. A megismételt eljárásnak igazolnia kell az első fok megállapításait.
Jovan Dimitrovic szerint a lovasi eset szorosan összefügg a balkáni háború utolsó szabadlábon lévő háborús bűnöse, Goran Hadzsics személyével. A horvátországi szerb Hadzsics volt a Krajinai Szerb Köztársaság második elnöke 1992-től 1994-ig. Hatalma alatt Krajinában tömeges deportálásokkal és gyilkosságokkal űzték el a helyi horvátokat és bosnyákokat. A Nemzetközi Törvényszék többek között a lovasi és a vukovári mészárlások és atrocitások megszervezésével vádolja.

Goran Hadzsics

1991. június 25-én a horvátországi szerbek kongresszusán a résztvevők döntöttek a krajinai szerb autonóm terület létrehozásáról, amely később csatlakozott a Krajinai Szerb Köztársasághoz, magába foglalva Kelet-Szlavóniát, Baranyát és Nyugat-Szerémséget. Hadzsics 1992-es elnökké választását követően a terület etnikai homogenitásának megvalósításán munkálkodott, a helyi horvátokat és muzulmánokat kitelepítésekkel és tömeggyilkosságokkal űzték el otthonaikból. A Nemzetközi Törvényszék által beterjesztett vádpontok között szerepel a vukovári mészárlás megszervezése, melynek során a város kórházának betegeit a közeli Ovcsara település egyik tanyájára terelték, itt pedig szerb paramilitáris erők kivégezték őket. Hadzsics felelőssége a Lovas községben elkövetett etnikai tisztogatás is, melynek magyar áldozatai is voltak. Lovast egy masszív tüzérségi előkészítés után foglalták el a szerb irreguláris fegyveres erők, melyek nyílt támogatást, ellátást és segítséget is kaptak a jugoszláv hadseregtől. Miután a községet elfoglalták, a helyi szerbekből álló erők lerombolták a horvátok és magyarok házainak nagy részét, valamint a település katolikus templomait, és több civilt kivégeztek.
A legsúlyosabb eset mégis az volt, amikor egy kizárólag civilekből álló csoportot arra kényszerítettek, hogy kézen fogva szaladjanak át az előzőleg a szerbek által elaknásított területen. Hadzsicsot ezenkívül felelősség terheli a Lovasban történtekhez hasonló dalji és az erdődi tisztogatásokért, valamint számos, a Krajinai Szerb Köztársaság területén fekvő koncentrációs táborban tapasztalt embertelen állapotokért és az itt elkövetett gyilkosságokért, nemi erőszakért, kínzásokért és ezzel összefüggésben emberiesség elleni bűncselekményekért.

Olvasson tovább: