A beiktatási ünnepség igen jó hangulatban zajlott a keddi napon. Angela Merkel történelmet ír, ugyanis harmadik ciklusát kezdi meg kancellárként, és még mindig töretlen népszerűségnek örvend az egész országban. Az új kormányban találunk régi motorosokat, de sok az újonc is, akik első miniszteri ciklusukat kezdik meg. Régi, stabil útitársa Merkelnek Wolfgang Schäuble, akivel közösen az elkövetkező négy évben is harcosan védelmezni fogják a német adófizetők pénzét uniós szinten is. Schäuble újabb négy éve pénzügyminiszterként senkit sem ért meglepetésként, a dél-európai államok pedig továbbra sem lélegezhetnek fel, marad a költségvetési szigor.
A héten megrendezésre kerülő brüsszeli uniós csúcs előtt viszont már folynak a találgatások: vajon Németország eddigi hozzáállása változni fog-e az új védelmi miniszter, Ursula von der Leyen beiktatásával, vagy a miniszter asszony Merkellel együtt továbbra is kerékkötője lehet a nagy közös európai hadseregnek. Ezzel kapcsolatosan ugyan igen kevés konkrét terv van, ám a 22 pontból álló iránymutatás, amely a közös európai védelmi politikáról szól, a németek törekvéseinek (is) köszönhetően még kevesebb konkrétumot rögzít, mint korábban. Biztonságpolitikai szakértők szerint sokat nyerhetnének a tagállamok azzal, ha együtt alakítanák a védelmi politikájukat. Az uniós tagállamok összesen ugyanis mintegy 195 milliárd eurót adnak ki különböző katonai költségekre, ami több, mint amit Kína, Oroszország és Japán együtt költ. Ha regionális összefogás jönne létre, évente legalább 130 milliárd eurót lehetne spórolni a védelmi büdzsében.
Andrea Nahles, a szociáldemokrata párt főtitkára, a nagy lázadó, aki nem átallott nekimenni Gerhard Schröder és Franz Münterfering korábbi szocdem pártvezetők programjának, ha nem értett azzal egyet, most mintegy 120 milliárd euró fölött fog diszponálni a szociális és munkaügyi tárca élén. Az biztos, hogy eddig nagy meggyőző erőről tett tanúságot – most ki fog derülni, hogy miniszterként is ilyen sikeresen tudja-e érvényesíteni az érdekeit.
Guido Westerwelle, Angela Merkel korábbi koalíciós partnere és külügyminisztere ugyancsak jelen volt az új kormány beiktatásakor, ám mivel pártja, a liberális FDP nem jutott be a parlamentbe, ezért csak a dísztribünön foglalt helyet a többi meghívott vendéggel. Frank-Walter Steinmeier veszi vissza tőle a külügyi tárcát, akitől ő vette át azt négy évvel ezelőtt. Steinmeier miniszteri beiktatását mindenki nagy örömmel fogadta, sőt, a diplomaták szerint visszahozhatja a tárca „régi fényét”, ugyanis tapasztalata és kiállása kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy a nemzetközi diplomáciában képviselje a német kormánykoalíciót.
2013. 12. 20. (XVII/51)
