Bár a tüntetések a társulási szerződés november végére tervezett aláírásának elmulasztását követően kezdődtek, a megállapodás hiánya inkább ürügyet szolgáltatott a demonstrációknak, mintsem valós okot. Lapunk megkeresésére Gereben Ágnes külpolitikai elemző kifejtette: jóllehet a százezres tömegeket mozgósító tüntetések látványosak, mégsem tükrözik az EU-integráció társadalmi támogatottságát. Janukovics elnök Moszkva nyomására, pontosabban zsarolására döntött az integrációs folyamat felfüggesztéséről. Ugyanakkor nem mondható, hogy ezzel a döntésével Ukrajna lakosságának nagy részével szembement volna, hiszen az ukránoknak csupán harmada üdvözölne egy NATO-csatlakozást, és az országnak leginkább a nyugati – korábban lengyel – fennhatóság alá tartozó területe támogatná az EU-integrációt. Az Ukrajnában zajló tüntetéseknek valójában nem az EU-integráció a tétje, hanem Janukovics ellen és a torz ukrán politikai szerkezet ellen vonultak utcára az emberek. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy az Európai Unió és Oroszország harca zajlik e terület birtoklásáért: a nyugati civilizáció határát ezer kilométerrel lehetett volna keletebbre tolni, ha létrejön a megállapodás ennek fegyverkezési, biztonságpolitikai vonatkozásaival együtt.
A szakértő véleménye szerint az ukrán társadalom marad a saját tehetségtelen, nem egyszer köztörvényes bűnözői múltú elitjének a markában: Janukovics bűncselekmények miatt börtönviselt ember, a háttérből pedig bizonyos oligarchák, például az úgynevezett EMFESZ- ügy kapcsán Magyarországon is ismertté vált Dmitrij Firtas, valamint Rinat Ahmetov donyecki milliárdos maffiamódszerekkel irányítanak. Az ukrán oligarchák tevékenysége ráadásul nem hasonlítható az oroszokéhoz, ugyanis Oroszországban a „jó” – azaz a Kreml érdekeit képviselő – oligarchák konstruktív szereplői az orosz közéletnek, a „rosszakat” – azaz a Kreml érdekeivel szembemenőket – meg eltávolítják. Ilyen politikai berendezkedés mellett nem elképzelhető egy demokratikus jogállam működése.
Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési és európai szomszédságpolitikai biztosának december 15-én a Twitteren közzétett információja szerint az EU felfüggeszti a szabadkereskedelmi és társulási megállapodás további egyeztetéseit, mivel Ukrajnától egyértelmű elkötelezettséget várnak el. Noha Ukrajna küldöttséget indított Brüsszelbe a szerződés további tárgyalására, Stefan Füle egyértelművé tette, hogy kizárólag a már késznek nyilvánított társulási és szabadkereskedelmi megállapodás megvalósításáról hajlandó tárgyalni, és abban akár segíteni is kész Kijevnek. Két nappal ezt követően azonban Vlagyimir Putyin olyan nagylelkű ajánlatot tett Janukovicsnak, amely valószínűleg szükségtelenné teszi a további uniós tárgyalásokat: a gáz árát harmadával csökkenti (ezer köbméterenként 406-ról 268 dollárra), és 15 milliárd dollár értékű állampapír-vásárlásra tett ígéretet, továbbá feloldotta a vám- és exportkvóták egy részét. Ennek folyományaként az ukrán parlament – már ha az ellenzék nem bojkottálná annak munkáját – elfogadhatná a jövő évi költségvetést.
Rövid távon ez Janukovics politikai túlélését jelentheti, hiszen Ukrajna számára a jelen pillanatban ez lenne a lehetséges legkedvezőbb megoldás a fizetésimérleg-válság megoldására. Másfelől viszont - ahogy arra Gereben Ágnes utalt - a jelenlegi elnöknek nincs kihívója. A Németország által támogatott szimpatikus bokszbajnok, Vitalij Klicsko semmiféle kormányzati vagy államigazgatási tapasztalattal nem rendelkezik, és jelen pillanatban nincs más olyan jelölt, aki az esetleg távozó elnököt válthatná. Ukrajna tehát orosz segítséggel most megmenekült a csődtől, Putyin újra bemutathatta a potens, karizmatikus vezető képét, Janukovics pedig marad a helyén, miközben országa tovább agonizál a korrupció, a szegénység és a gazdasági nehézségek terhe alatt.
2013. 12. 20. (XVII/51)
