Kereső toggle

Nemzetközi lobbi Irán ellen

Felkavarta a világpolitikát a washingtoni konferencia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban az a törvényjavaslat, amelyet republikánus képviselők nyújtottak be az Irán elleni szankciók szigorításáról. Barack Obama elnök azt kérte a törvényhozóktól, hogy adjanak időt a nagyhatalmak számára a teheráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások végig-vitelére. Ted Cruz texasi képviselő szerint azonban pontosan a tárgyalások komolysága érdekében szükségesek a szigorítások, ezért szó sem lehet a kezdeményezés visszavonásáról. Cruz minderről az Izrael Szövetségesei Alapítvány (Israel Allies Foundation - IAF) washingtoni konferenciáján beszélt, amelyen amerikai, izraeli és európai előadók egyaránt elítélték az iráni rezsim nukleáris fegyverkezési programját.

Váratlanul érte a Fehér Házat és a washingtoni külügyminisztériumot az a képviselőházi kezdeményezés, amelynek nemzetközi támogatást biztosított az IAF rendezvénye. Mint beszámoltunk róla, több mint 20 országból – köztük Magyarországról – gyűltek össze vezető politikusok és közéleti szereplők, hogy megvitassák azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyekkel globális szintű válaszokat lehet adni az Izraelt és a zsidóságot fenyegető legaktuálisabb kihívásokra. Az IAF konferenciáján magyar részről  Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője szólalt fel, aki beszédében programjavaslatot is ismertetett az antiszemitizmus és anticionizmus visszaszorítására.

Magyar modell

Az Izrael Szövetségesei Alapítvány felkérésére Németh Sándor ismertette azt a programot, amelynek alapján Magyarországon sikerült hatékonyan fellépni az antiszemitizmus és anticionizmus jelenségével szemben. A Hit Gyülekezete vezető lelkésze elmondta, hogy ebben a tevékenységükben évtizedek óta alapelvnek tartják, hogy igazolják és megismertessék, miszerint „Izrael összegyűjtése és létezése üdvtörténeti, spirituális jellegű és jelentőségű is. Európában sokan Izrael Állam létezését csupán a holokauszt következményének tartják” – mondta Németh Sándor a washingtoni törvényhozás épületében tartott beszédében.
Mint mondta, további céljuk, hogy igazolják „Izraelnek az Ígéret Földjére és Jeruzsálemre vonatkozó történelmi előjogait”, valamint leleplezzék és korrigálják a helyettesítési teológia tévedéseit, mert Európában számos zsidóellenes intézkedésnek a keresztény antijudaizmus volt az alapja. Kiállnak a szent helyek sérthetetlensége és megközelíthetősége mellett, amelyet Izrael állama tud a leghatékonyabban garantálni.
Emellett törekednek arra, hogy bemutassák „a modern Izrael hétköznapi életét”, és elősegítsék a Magyarország és Izrael közötti baráti viszony fejlődését, valamint támogassák „az izraeli-palesztin megbékélés reális lehetőségeit és perspektíváját”. Magyarországon jövőre emlékeznek meg a holo-kauszt 70. évfordulójáról, amelyet arra is fel kívánnak használni, hogy hangsúlyozzák a magyar zsidóság pozitív szerepét a magyar nemzet történetében és jelenében; valamint küzdjenek az antiszemita és anticionista szervezetekkel és mozgalmakkal szemben. „Országos programot indítunk Izrael, Jeruzsálem és a cionizmus történetének és célkitűzéseinek megismertetésére és népsze-rűsítésére. Budapest a politikai cionizmus egyik szülőhelye, ugyanis Herzl Tivadar itt született.
A személye és munkássága előtti tisztelet jegyében nyílik meg 2013. december elsején Budapesten a Herzl Központ” – zárta beszédét a vezető lelkész, aki a keresztények zsidósággal kapcsolatos viszonyában emlékeztetett János apostol szavaira: „Ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal.”

Barack Obama kérésére a Szenátus pénzügyi bizottsága elhalasztotta a szankciók szigorítására benyújtott törvényjavaslat tárgyalását. A republikánus képviselők mellett azonban sok demokrata törvényhozó is úgy véli, hogy elfogadhatatlan Obama engedékenysége Iránnal szemben. Ezt tükrözte a Képviselőház döntése, ahol 400:20 arányban szavazták meg a szigorítást. Ezt követően négy republikánus szenátor – köztük a befolyásos floridai Marco Rubio – levélben fordult Obamához, tiltakozva, hogy a kormányzat anélkül ígért 20 milliárd dolláros enyhítést Iránnak, hogy nem követelte cserébe az urándúsítás és az atomlétesítmények leállítását. „Nem szabad engedékenynek lennünk – írták a szenátorok Obamának. – Addig kell erősítenünk a szankciókat, míg Irán feladja nukleáris és ballisztikus rakéta programját.” John Kerry külügyminiszter szerint viszont éppen a törvényjavaslat „torpedózná meg” a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek a héten indulnak újra Genfben, a P5+1 csoport (az ENSZ BT állandó tagjai, valamint Németország) és Irán között. 

A Reuters hírügynökség úgy tudja, hogy a Képviselőház Iránnal szembeni  keményebb fellépésére „a befolyásos Izrael-párti lobbi támogatása” miatt került sor. Az elnökhöz intézett levél egyik aláírója, Mark Kirk republikánus szenátor kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kormányzat tovább akadályozza a törvényjavaslat vitáját, akkor a jövő évi katonai költségvetésbe építenék be a szigorításokat.

Az amerikai törvényhozó kezdeményezését támogatta a washingtoni konferencián felszólaló Naftali Bennett izraeli gazdasági miniszter is. „Senki nem gondolhatja komolyan azt, hogy a Nyugatnak jobb lehetőségei lesznek Iránnal szemben fél év múlva, ha most feladják a szankciókat. A teheráni vezetők csak akkor szerelik le nukleáris programjukat, ha azt látják, hogy a rendszerük másként nem maradhat fenn” – állította Bennett, aki figyelmeztette Obamát, ne gondolja, hogy Rohani iráni elnökben „új Gorbacsovra” talált. A szankciók erősítését az IAF konferenciájának több mint ötszáz résztvevője közös nyilatkozatban támogatta.

Közben Benjamin Netanjahu Moszkvában Putyin elnököt igyekszik meggyőzni arról, hogy Oroszország ne vegyen részt a „Teherán elbűvölésére indított mosolyoffenzívában”. Az izraeli kormányfő egyik közeli munkatársa, Cahi Hanegbi Likud-képviselő szerint „Izrael semmi olyan egyezményt nem ismer el kötelezőnek maga számára, amely nem akadályozza meg az iráni atomfegyver előállítását”.

Olvasson tovább: