Több ügyet próbál elsimítani az amerikai külügyminiszter, az elmúlt időszakban ugyanis az Egyesült Államok kapcsolata több szövetségesével is megromlott. John Kerry először Egyiptomba érkezett előzetes bejelentés nélkül – amire amerikai külügyminiszternél még nem volt példa. Elemzők szerint ez annak a jele, hogy Washington aggódik az országban uralkodó instabil állapotok miatt, de azzal is magyarázható, hogy az elmúlt időszakban erősödött az Amerika-ellenesség. Kerry mindenesetre az első magas rangú amerikai politikus, aki Mohamed Murszi megbuktatása óta a legnépesebb arab országban járt, és éppen a megbuktatott elnök perének kezdete előtti napra időzítette villámlátogatását, melyen az erőszak felszámolására szólított fel, és a demokratikus átalakulást szorgalmazta. De természetesen nem győzte hangsúlyozni, hogy Kairóra továbbra is fontos partnerként tekintenek, és hogy az évi 1,3 milliárd dolláros segély egy részének befagyasztását nem büntetésnek szánták. Ez viszont valószínűleg sovány vigasz a gazdasági nehézségekkel küzdő Egyiptomnak.
Az Egyesült Államok egyiptomi politikája is szerepet játszott abban, hogy elhidegülés tapasztalható a Szaúd-Arábiával való kapcsolatban is, de emellett Szíria és Irán kérdésében is mélyül az ellentét. Kerry rijádi látogatása során ezt próbálta áthidalni több-kevesebb sikerrel, arra hivatkozva, hogy stratégiai és tartós kapcsolat van Washington és Rijád között, és hogy a szíriai konfliktusban is ugyanaz a céljuk. Szaúd el-Fejszál herceg (képünkön fent) azonban leszögezte, hogy nem tarthatnak örökké a tárgyalások Szíriáról. Rijád egyébként nyíltan támogatja a szíriai lázadókat, és már kifejezte csalódottságát amiatt, hogy az Egyesült Államok nem avatkozott be katonailag a konfliktusba.
A múlt hónapban emiatt példátlan módon nem volt hajlandó elfoglalni az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nem állandó soros tag helyét. A szaúdiak nem nézik jó szemmel Washington diplomáciai nyitását nagy riválisa, Irán felé sem, de elégedetlenek amiatt is, hogy szerintük az amerikaiak nem gyakorolnak elég nyomást Izraelre.
Kerry kemény fába vágta a fejszéjét az izraeli–palesztin kérdést illetően is. Az amerikai külügyminiszter kinevezése óta nagy buzgalommal ügyködik, hogy valamiféle békemegállapodást hozzon tető alá – nyáron annyit már sikerült kicsikarni a felekből, hogy leüljenek tárgyalni, de a kiszivárgott hírek alapján úgy tűnik, nem éppen az amerikai elképzeléseknek megfelelően alakulnak az események. Az izraeli és palesztin tárgyalófelek az elmúlt három hónapban állítólag tizenötször találkoztak Jeruzsálem és Jerikó más-más részein. Az egyeztetések általában három-négy órán át folytak, amelyeken az utóbbi két hónapban az Egyesült Államok küldöttje, Martin Indyk is részt vett. Izrael követelései leginkább a biztonsággal kapcsolatosak, a palesztinok pedig továbbra is az úgynevezett 1967-es határok mellett ágálnak. De úgy tűnik, az izraeli küldöttségen belül sincs egységes álláspont. A delegációt vezető Cipi Livni igazságügyi miniszter és Jichák Molho, Benjamin Netanjahu miniszterelnök megbízottja beszámolók szerint a palesztin tárgyalók előtt is vitatkozni kezdtek, amikor Jeruzsálemre vonatkozó kérdések merültek fel. Livni ugyanis meglehetősen „bőkezűnek” mutatkozott, amikor az került szóba, hogy Jeruzsálem mekkora része legyen mind a zsidók, mind a palesztinok számára megközelíthető. Mahmúd Abbász szóvivője egyébként a hétvégén egyértelművé tette, hogy a Palesztin Hatóság ragaszkodik ahhoz, hogy az önálló Palesztin Állam fővárosa Jeruzsálem legyen. Jair Lapid pénzügyminiszter ugyanakkor az izraeli rádióban a héten kijelentette: Jeruzsálem kérdése nincs napirenden a tárgyalásokon, mert a város Izrael államának meghatározó alapja, amit semmilyen körülmények között sem lehet felosztani. Lapid szerint, ha a palesztinok államot akarnak, akkor tudniuk kell, hogy ennek ára van, és nem fognak megkapni mindent, amit akarnak.
A békefolyamat megrekedéséért a palesztin fél most is az izraeliekre mutogat, leginkább a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi új lakónegyedek építését használva ürügyül. Pedig Izrael nyár óta tett gesztusokat: már két ízben is palesztin foglyokat engedett el, legutóbb a múlt héten szabadult huszonhat elítélt, akik valamennyien gyilkosságért, illetve gyilkossági kísérletért kerültek börtönbe. Emellett több terrortámadás is ért izraelieket. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke ugyanakkor még arra sem hajlandó, hogy zsidó államként elismerje Izraelt. „Nem fogadjuk el a zsidó államot, sem az állam zsidóságát” – mondta Abbász Ramallahban a Fatah vezetőivel való találkozóján.
Az amerikaiak azonban egyre türelmetlenebbek: az izraeli Merec baloldali párt vezetője szerint az Obama kormányzat jövőre komoly diplomáciai áttörést akar elérni a tárgyalásokon, ezért azt tervezik, hogy a „harmadik fél” szerepe helyett közvetlenül irányítani fogják a folyamatot. A múlt hónapban egyébként Kerry washingtoni rezidenciáján fogadta a delegációkat, és állítólag közölte, hogy ha nem születik megállapodás a kijelölt kilenc hónapon belül, akkor nem fogja tudni megakadályozni azt, hogy palesztinok felvételt nyerjenek a Nemzetközi Büntető Bíróság tagállamai közé.
2013. 11. 08. (XVII/45)
