Kereső toggle

Elveszik Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga kitüntetést

Keserű legenda

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonásáról döntött a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága. Az öt szavazattal, egyetlen tartózkodás mellett hozott döntést a testület elnöke, Ionel Haiduc ismertette a múlt heti ülés után. Tőkést azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.

A becsületbíróság döntése konzultatív jellegű, de Traian Basescu államfő már korábban közölte: aláírja az érdemrend visszavonásáról szóló elnöki rendeletet, ha ilyen jellegű felterjesztést kap. A döntéstől függetlenül az egykori püspök szerepe egyre nehezebben értelmezhető, hiszen politikai pályáját nem a józan kiegyensúlyozottság, hanem a szélsőség irányába való elmozdulás jellemzi – mondta lapunknak egykori munkatársa, aki szerint itt az ideje kimondani: a valaha volt forradalmi ikonból mára mind Erdélyben, mind az anyaországban egyre nagyobb politikai és személyes terhet jelentő keserű „legenda” lett.
Az Adevarul című román lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva nemrég kész tényként jelentette ki, hogy Tőkés László Magyarországon Fidesz-listán indul az újabb európai parlamenti képviselői mandátumáért. A cikk szerzője magyarázatképpen hozzáfűzte: 2009-ben Tőkés a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján jutott mandátumhoz, de időközben a viszonyuk megromlott, saját pártot alapított, amely azonban a tavaly decemberi parlamenti választásokon mindössze hibaszázalékba illeszkedő eredményt ért el.
Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró-politológus szerint Tőkés László politikai pályájának végét is jelentheti, ha a Fidesz listáján indul. Az erdélyi választók nem bocsátanák meg neki ezt a lépést, mivel a magyar állam képviseletében már nem az erdélyi magyarokat képviselné. Tőkés ezzel elmenekülne onnan, ahol a gyökerei vannak, az egész eddigi „Tőkés-legenda” semmivé foszlana az anyagi jólét oltárán – fogalmaz némi iróniával Ferenczi, hozzátéve: maga Tőkés is érzi a Fidesz-listán való indulás fonákságát, hiszen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közelmúltban rendezett tisztújító közgyűlésén kifejtette: az erdélyi magyarság számára a pártkoalíciós közös lista lenne az optimális, hiszen a hatályos törvények szerint az EP-be jutáshoz a pártkoalícióknak sem kell a pártoknál magasabb küszöböt elérniük, ugyanúgy öt százalékot kell teljesíteniük.
Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus szerint mindenkinek jó megoldás lenne, ha a volt püspök a Fidesz-listán indulna, mert ez gyakorlatilag felszámolná a legfőbb együttműködési akadályt az RMDSZ és az EMNP között, és talán lehetne szó egy szélesebb párbeszédről. Tőkés László személyeskedései, az RMDSZ-szel szembeni támadásai helyreállíthatatlan személyes ellentéteket szültek az RMDSZ vezetőségi szintjén. Ha Tőkés úgy dönt, hogy magyarországi Fidesz-színekben megy vissza az Európai Parlamentbe vagy az anyaországiba, akkor ezek az akadályok elhárulnak, és Kelemen Hunor meg tudna egyezni az erdélyi jobboldal vezetésével egyfajta együttműködésben – véli Kolumbán.
Az óhaj azonban süket fülekre talált, az RMDSZ elnöke lapunk kérdésére határozottan elutasította az együttműködés lehetőségét. Kelemen Hunor szerint már biztosan kijelenthető, hogy nem lesz az EMNP-vel közös lista 2014-ben az európai parlamenti választásokon. „Bárki is akar ilyen listát, és bárkit is akar annak élére, azzal közölnünk kell, nem lesz együttműködés a Néppárttal. A Néppárt ugyan igyekezett egy közös lista tervezetét felvázolni a volt püspök vezetésével, sőt tárgyaltak is Toró T. Tiborral, az EMNP vezetőjével, de azok után, hogy 2009-ben az RMDSZ listavezetőjeként az uniós parlamentbe jutva Tőkés László szinte azonnal elárulta a szövetséget, szó sem lehet arról, hogy az RMDSZ jelöltjei közös listán szerepeljenek Tőkés Lászlóval. Erről még gondolkodni is felesleges” – szögezte le az elnök. Kelemen Hunor szerint kibékíthetetlen ellentét feszül Tőkés és a szövetség vezetői között, ami 2012-ben éleződött ki a legjobban: Tőkés pártja azért indult a parlamenti választásokon, hogy kiüsse az RMDSZ-t a román parlamentből. Mindezt annak tudatában tette, hogy pár hónappal korábban a helyhatósági választásokon világossá vált: az EMNP-nek esélye sincs a parlamenti küszöb átlépésére.

Karrier

Tőkés László politikai karrierje hitelesen indult. 1986-tól működött lelkészként Temesváron. 1988-tól az állami falurombolást és az egyházi állapotokat illető kritikai megnyilvánulásaiért folyamatosan zaklatták, a román titkosszolgálat állandóan figyeltette. 1989-ben pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és Menyő községbe „száműzték”, illetve száműzték volna, de a Tőkés erőszakos kilakoltatása ellen tiltakozó hívek, valamint a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása elindította azt az egész Romániára átterjedő forradalmi láncot, amely végül a Ceausescu-diktatúra megbuktatásában teljesedett ki.
A lelkész a forradalom ikonjává vált – az új rendszerben igyekezett minden lehetőséget megragadni, hogy képviselje a romániai magyar kisebbség érdekeit. A rendszerváltozás után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front tagja, majd 1990 és 2003 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt. Emellett lelkészi feladatait is folytatta; 1990-től a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és a Romániai Református Zsinat társelnöke volt.
Tőkés László viszonya az RMDSZ-szel 1996-tól, a párt kormány-koalícióban való részvétele miatt kezdett romlani. Az RMDSZ – szűk egyéves megszakítással – azóta is kormányon van, vagy kívülről támogatja az épp aktuális hatalmat, de ezt a magatartást Tőkés László antidemokratikusnak, elvtelennek tartja. Egyre élesedtek a viták Tőkés és az RMDSZ vezetősége között, a püspök mögé felsorakozott a Reform Tömörülés nevű RMDSZ-platform is. 2000-ben odáig fajult a konfliktus, hogy Tőkés a parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzon az RMDSZ-re.
A végleges szakítás 2003-ban következett be, amikor az RMDSZ eltörölte a tiszteletbeli elnöki posztot, és többekkel együtt Tőkés is kilépett a pártból. Ekkor megalapította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) amelyből létrejött az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a feltétel nélküli autonómia kivívását tűzve zászlajára. A református püspök egyike azoknak, akik a leghangosabban emelik fel a szavukat az erdélyi magyarság önigazgatási jogaiért.
Több kellemetlen ügy kapcsán az elmúlt hét évben nagyot esett Tőkés támogatottsága az erdélyi közvélemény körében. Az egyik kényes pont két évvel ezelőtti válópere, amelynek minden pikáns részletéről beszámolt a román bulvársajtó, de ugyanilyen szinten tárgyalták a lapok a volt püspök titkosszolgálati kapcsolatait is. A vádak szerint a Securitate beszervezte Tőkés Lászlót, aki 2000-ben be is vallotta, hogy kétszer is írt besúgói nyilatkozatot a román titkosszolgálatnak, de azokat sohasem írta alá. A püspök elismerte, hogy Kolozsvári László álnéven vállalta a feljegyzések továbbítását, és a kényszerítések hatására kijelentette, hogy ,,lojális lesz az államhoz”. Ennek ellenére nem adott ki adatokat, így az ügyben indított pert meg is nyerte.

Olvasson tovább: