Kereső toggle

Nagy-Britannia ellensége

Vörös Ed a bársonyszékben?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ember, aki gyűlölte Nagy-Britanniát címmel jelentetett meg egy írást a Daily Mail Ralph Milibandről, Ed Milibandnek, a Labour párt vezetőjének édesapjáról. Az írás hatalmas port vert fel az angol belpolitikában, ugyanis nem mást állít, mint hogy a Munkáspárt vezetője osztja apja marxista és szocialista ideológiai nézeteit. Az állításnak az ad különös jelentőséget, hogy ha most vasárnap lennének a választások, akkor minden bizonnyal ő lenne Nagy-Britannia következő miniszterelnöke.

A Daily Mail cikke alcímében azt állítja: „Vörös Ed eltökélt szándéka, hogy apja emlékének adózva visszahozza a szocializmust.”  Bár ezek kemény szavaknak tűnnek, tény, hogy Ed Miliband vonzódik a szocializmushoz. A párt közelmúltbeli brightoni konferenciája során egy járókelő azt kérdezte, mikor hozza vissza a Labour a szocializmust, amire Miliband azt válaszolta: „Éppen azt csináljuk.”
És valóban, a konferencia során Milibandnek sikerült előállnia néhány igazán populista ígérettel, többek között azzal, hogy ha a Labour 2015-ben hatalomra kerül, akkor 20 hónapra nemcsak a lakosság, hanem a cégek számára is befagyasztják a gáz- és a villanyárakat. Ezt a lépését a szabadpiachoz szokott Angliában rengetegen kritizálták.
A Daily Telegraph kommentárja szerint ez maga a szocializmus, az árképzés ugyanis az eladó és a vevő ügye, nem pedig a kormányé. Az újság emlékeztet arra, hogy egy korábbi interjúban Miliband kiemelte: a szocializmus nem egy gazdasági doktrína, hanem értékek halmaza, így „a szocializmus története egy véget nem érő történet”.
De ki is volt Ralph Miliband, akinek az öröksége – fia megválasztása esetén – egy egész ország életét változtathatja meg gyökeresen? Ralph Miliband a nácizmus elől menekült Belgiumból Angliába, hetekkel a német megszállás előtt. Azt követően, hogy gyorsan megtanult angolul, a London School of Economics nevű egyetemre járt, ahol később maga is oktatott. Tanulmányait három évre, a Királyi Haditengerészetnél végzett szolgálat idejére meg kellett szakítania. Egyetemi tanulmányai alatt a Labour egyik nehézsúlyú politikusánál, Harold Laskinál tanult politikaelméletet. Ahogy Laski, Miliband is megrögzött marxista volt, így már röviddel Angliába érkezése után ellátogatott Marxnak a Highgate Temetőben található sírjához, ahol megesküdött arra, hogy mindig hűséges marad a munkások ügyéhez. Marxhoz való ragaszkodása egész életében olyan erős maradt, hogy sírja alig több mint tíz méternyire található a filozófus sírjától. Miliband gyűlölte az úgynevezett régi „burzsoá Angliát”, és a Labour 1945-ös győzelmére úgy tekintett, hogy az ország végre „megszabadult tradicionális vezetőitől”. Egyik barátjának írt levelében így írt: „Eton és Harrow, Oxford és Cambridge, a klubok, a Times, az Egyház, a hadsereg, a tekintélyes vasárnapi újságok…ezek mind az uralkodó osztály értékei, amelynek lényege, hogy a munkásokat a helyükön tartsa, megerősítse a Felső Házat, és fenntartsa a társadalmi hierarchiát.”
Miliband 1961-ben vette feleségül egy korábbi tanítványát. 1965-ben és 1969-ben születtek meg fiai, David és Ed, akik valamivel több mint négy évtizeddel később megküzdöttek egymás ellen a Labour vezetéséért. A küzdelemben a 2005 és 2010 között több kormányzati pozíciót is betöltő Daviddel szemben a fiatalabb és egyben tapasztalatlanabb Ed győzött, aki valószínűleg a szakszervezeti szavazatok segítségével nyerte meg a választást. Ebben is apját követte, aki szerint „a szakszervezetekkel való szövetség nem a párt egyik erőssége, hanem messze a legfontosabb erőssége”.
A nagy kérdés persze az, hogy közel két évtizeddel Ralph Miliband halála után miért érezte úgy a Daily Mail szerkesztősége, hogy érdemes lefújni a port a marxista filozófus életművéről. Az újság szerkesztőségi cikkében kiemelte: bár nem gondolják azt, hogy – bibliai példával élve – „az apák bűnéért a fiak feleljenek”, de ebben az esetben, amikor a miniszterelnöki szék lehetséges jövendő birtokosa a saját barátai szerint is bálványozza apját és annak ideológiáját, a választóknak tudniuk kell, ki is volt ez az apa.
A Daily Mail cikkét követően David Cameron miniszterelnök és Boris Johnson londoni főpolgármester is azt üzente Ed Milibandnek: helyesen tette, hogy kiállt az apja védelmében. Alacsonyabb szinten már árnyaltabb a kép: Jeremy Hunt egészségügyi miniszter szerint Ralph Miliband sohasem volt barátja a szabadpiacnak, és arra emlékeztetett, hogy „Ed Milibandet sem hallottam, hogy támogatná”. A Miliband-ügy gyorsan a szólásszabadság lakmusz tesztjévé vált. Amellett, hogy a baloldal kígyót- békát kiáltva a Daily Mail szerkesztőjének menesztését követelte, a BBC gyorsan felkarolta a fiatal pártvezért, aki a csatorna összes fontos hírműsorát végigturnézhatta apja védelmében. Múlt hét szerdán, miközben százak fulladtak a Földközi-tengerbe, és leállt az amerikai kormányzat, a BBC legfőbb híre a Miliband-ügy volt, honlapjára mintegy harminc írás került fel a témában, és több nyelvre, közöttük még fárszira is lefordították. A korábban tárgyilagosságáról és kiegyensúlyozottságáról ismert csatorna elfogultsága miatt parlamenti képviselők a BBC igazgatótanácsához fordultak.

Olvasson tovább: