Magdalena Ferkova és társai cseh polgárokat invitáltak magukhoz, azzal az ígérettel, hogy segítenek nekik Nagy-Britanniában munkát találni. A kiutazókat bejelentkeztették a helyi munkaügyi hivatalban, majd rövidesen hazaküldték őket Csehországba azzal, hogy sajnos nincs munka a részükre. A csavar abban volt, hogy Ferkováék a bejelentkezéskor azt hazudták, az álláskeresőknek gyermekeik vannak, majd számlát is létrehoztak a nevükre, amihez ők maguk fértek hozzá. Ezekről rendszeresen felvették a gyermekek után járó állami támogatást, és kihasználták a családi adókedvezményeket is. A haszonból többek között luxus BMW-t és aranyékszereket vásároltak – ezekkel a Facebookon pózoltak –, illetve nagy tétekben játszottak a közeli kaszinókban.
Az esetet épp a legjobbkor leplezték le ahhoz, hogy jól illusztrálja, miért is akarja Iain Duncan Smith brit munka- és nyugdíjügyi miniszter megszigorítani a külföldi EU-polgárok szociális juttatásaival kapcsolatos törvényeket. A tervek szerint a más EU-országokból érkező polgároknak életvitelszerű, 6-9 havi nagy-britanniai tartózkodást kellene igazolniuk ahhoz, hogy igénybe vehessék a szociális juttatásokat. Egy nemrég napvilágot látott, az Európai Bizottság megrendelésére készült jelentés szerint Nagy-Britanniában 2006 és 2012 között jelentősen, 42 százalékkal megnövekedett a „gazdaságilag nem aktív” európai bevándorlók száma. Jelenleg több mint 600 ezer inaktív külföldi EU-polgár él Nagy-Britanniában, akiknek csak az egészségügyi ellátása hatalmas összeggel terheli meg az egészségbiztosítást. A jelenséget „jóléti turizmusnak” nevezik a britek, akik Dániát, Németországot és lehetőség szerint más államokat is szeretnének megnyerni szövetségesnek a szigorításhoz. A brit EU-tagság ellenzői az uniós jelentés számaira hivatkozva követelik a segélyhez jutás feltételeinek megszigorítását, arra hivatkozva, hogy az ország nem képes ennyi bevándorlót bevonni az állami segélyrendszerbe, még akkor sem, ha az unióból érkezőkről van szó.
A 291 oldalas uniós jelentésből kiderül, hogy a 2011-et megelőző három évben 73 százalékkal megnőtt a munka nélkül Nagy-Britanniába érkezők száma. Ugyanakkor a brit kormánynak gyakorlatilag nincsenek adatai arról, vajon a jóléti kiadások, köztük a munkanélküli segély mekkora részét kapják az uniós bevándorlók, mivel az igénylők nemzetiségét nem tartja számon a rendszer.
Az uniós jelentés az első olyan konkrét vizsgálat, amely kimutatja, hogy az eurózóna válságával párhuzamosan tömegesen indultak meg a kelet-európai EU-tagországokból – elsősorban lengyelek, litvánok, csehek és szlovákok – Nagy-Britannia felé. Douglas Carswell euroszkeptikus konzervatív képviselő egyenesen „gazdasági menekültek cunamijáról” beszél. Ugyanakkor David Cameron miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott: az angol fiatalok nem versenyképesek a dolgozni szerető kelet-európaiakkal, akik a kevésbé népszerű kétkezi munkák elvégzésére is hajlandóak. A miniszterelnök szerint nem lehet őket hibáztatni azért, ha látva a lehetőséget, munkát akarnak vállalni.
Az unió részéről nem marad válasz nélkül a brit lépés: Andor László EU-biztos jogi úton készül megtámadni a törvénymódosítást. A tisztviselő – akit a Telegraph az EU egyik legnagyobb hatalmú és legbaloldalibb bürokratájának nevez – ugyanabból a jelentésből kiindulva azt állítja, hogy a „jóléti turizmus” létezésére nincsenek meggyőző bizonyítékok. A brit újságírók marxizmussal vádolják Andort, aki viszont szóvivőjén keresztül arra hivatkozott, hogy közép- és kelet-európai munkások nélkül London még a 2012-es olimpiához szükséges infrastruktúrát sem tudta volna megteremteni.
2013. 10. 31. (XVII/44)
