Kereső toggle

Ellenséges vizeken

Gibraltárról vitáznak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hadihajókat vezényelt Gibraltár közelébe Nagy-Britannia, azt követően, hogy Spanyolország megnehezítette a belépést  a brit fennhatóság alá tartozó területre. A kezdetben csak technikainak tűnő vita az elmúlt két hétben kölcsönös sértegetésbe és fenyegetőzésekbe torkollott, amelynek során újra előkerült Gibraltár szuverenitásának kérdése.

Erőt sugározva úszott ki a nyílt tengerre a HMS Illustrious helikopterhordozó anyahajó, a brit flotta egyik büszkesége a portsmouth-i haditengerészeti bázisról hétfőn.
A nevében és megjelenésében is előkelő hadihajó hivatalosan a Cougar’13 elnevezésű hadgyakorlaton vesz részt a Földközi-tengeren kilenc másik hadihajóval együtt. Annak ellenére, hogy a hadgyakorlatot már korábban eltervezték, jelenlegi célja az erődemonstráció egy régi tengeri ellenséggel – egyben jelenlegi szövetségessel –, a szintén NATO–tagország Spanyolországgal szemben, amely Gibraltár ügyében húzta meg a brit oroszlán bajszát.
A lassan határvitává fajuló ügy egy mesterséges zátony miatt robbant ki közel két hete. A Gibraltár által mintegy hetven betontömbből épített zátony Spanyolország szerint sérti a spanyol halászok érdekeit, így az ország tiltakozásul szigorított határellenőrzéssel büntette a Gibraltárra, vagyis a Nagy-Britanniába belépni kívánókat, ötveneurós határátlépési adót helyezve kilátásba. A szigorítást követően a Gibraltárra belépni szándékozóknak négy-öt órát kell a határon várakozniuk, mindezt a legnagyobb melegben.
David Cameron miniszterelnök szóvivőjén keresztül jelezte, hogy keresik a jogi lehetőségét annak, hogy a spanyolok beszüntessék az indokolatlan várakoztatásokat a határon. Az oda-vissza üzengetés során azonban Spanyolország olyan területre tévedt, amely vörös posztó Nagy-Britannia szemében. Az El País című spanyol lap vasárnapi száma ugyanis arról számolt be, hogy a spanyol külügyminiszter a jövő hónapban esedékes argentínai látogatását arra használja fel, hogy közös diplomáciai offenzívát kezdeményezzen a Falkland-szigetek és Gibraltár ügyében. Egy ilyen jellegű szövetség már csak azért is érdekes, mert Cristina Kirchner korábban államosította az YPF nevű spanyol érdekeltségű olajtársaságot, aminek következtében a spanyol-argentin kapcsolatok meglehetősen megromlottak.  
A kiszivárgott hír több brit politikusnál „kiverte a biztosítékot”. Mint arról korábban beszámoltunk, a brit politikusok szerint a Falkland-szigetek szuverenitásának újra és újra felemlítése Cristina Kirchner argentin elnök trükkje, hogy elterelje a figyelmet országa valós és súlyos problémáiról. Kirchnert, aki augusztus 7-én hozakodott elő újra a szuverenitás kérdésével, szemmel láthatóan az sem zavarja, hogy a márciusban megtartott népszavazás során a lakosság 99,8 százaléka szavazott a Nagy-Britanniához tartozás mellett.
Falkland felemlegetése harcias reflexeket váltott ki a britekből. Boris Johnson, London polgármestere a Daily Telegraphnak úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britanniának ugyanolyan határozottan kell megvédenie Gibraltárt, mint a Falkland-szigeteket. A The Guardian című angol lapnak nyilatkozva pedig a polgármester kijelentette: „Lehet, hogy véletlen egybeesés – ahogy a külügyminisztérium állítja –, hogy éppen most küldtünk hadihajókat Gibraltárhoz. Lehet, hogy a véletlen műve, hogy a HMS Illustrious éppen most bukkan fel Spanyolország déli partjainál több ezer tengerésszel és elit kommandós egységgel a fedélzetén. De remélem, hogy nem az. Remélem, hogy vagy így, vagy úgy, de lefejtjük a spanyol kezeket gyarmatunk torkáról, mivel ami most történik, az aljasság.”

A brit korona sziklája

Gibraltárt 711-ben alakította erődítménnyé Tariq ibn Ziyad – innen a szikla arab neve, Jabal Tariq –, 1502-ben spanyol kézre került, majd a britek foglalták el. 1713 óta Nagy-Britanniához tartozik, miután az a sziklát „örökre” a brit koronának ítélte. Ennek ellenére az amerikai függetlenségi háború idején Spanyolország és Franciaország 1779 és 1783 között ostromzár alá vette, ami végül ismét a britek győzelmével végződött. A nyolcvanas években Nagy-Britannia és Spanyolország brüsszeli nyomásra újra tárgyalásokba kezdett Gibraltár ügyében. A folyamat azonban nem vezetett túl sok eredményre, tekintettel arra, hogy a spanyolok a teljes szuverenitást szerették volna elérni, a britek viszont nem kívánták feladni stratégiai fontosságú haditengerészeti bázisukat.  2002-ben váratlan fordulatként Tony Blair miniszterelnök Gibraltárra látogatott, és bejelentette, hogy Nagy-Britannia arra készül, hogy megossza a szikla feletti szuverenitást Spanyolországgal. A bejelentés hatalmas ellenállást váltott ki, és tekintettel arra, hogy az 1969-es alkotmány úgy rendelkezik, hogy a szuverenitás nem adható át Spanyolországnak népszavazás nélkül, Peter Caruana, Gibraltár első minisztere népszavazást írt ki a kérdésben. A népszavazás során a szavazók 98,48 százaléka a Nagy-Britanniához tartozás mellett és a megosztott szuverenitás ellen szavazott. Gibraltár lakosai brit állampolgárok, és saját képviselőjük van a brit parlamentben. Gibraltár kormányzóját a brit uralkodó nevezi ki, a külügyi és védelmi politikát leszámítva azonban a gyarmat teljes önállóságot élvez.

Olvasson tovább: