Kereső toggle

A harmadik nem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Azt se tudom, fiú vagyok-e vagy lány – a legújabb német szabályozások szerint ez már nem vicc. Sőt, az LMBT aktivisták szerint a hermafrodita gyerekeken elvégzett operáció súlyosan sérti a gyerek személyiségi jogait, aki  elveszíti a lehetőséget, hogy ő döntse el, fiú akar-e lenni vagy lány, és ezáltal súlyosan sérül a pszichéje. Bradley Manning, akit leginkább a WikiLeaks-botrány fő szivárogtatójaként ismerhetünk, ugyancsak azt vallja, hogy ő egy férfitestbe zárt nő, és ezentúl szeretné, ha Chelsey-nek szólítanák.

A Svájci Nemzeti Biomedikai Etika Tanács 2012-ben bocsánatot kért azoktól, akiket születésükkor „akaratuk ellenére” megoperáltak, és felszólította az orvostársadalmat, hogy a mindkét nem jegyeit magukon viselő újszülött gyermek nemét véglegesítő operációt halasszák el addig, amíg a gyerek saját maga tudja eldönteni, hogy milyen nemű is akar lenni. Sőt, olyan szabályozást követelnek, hogy ha valaki nem követi ezt a javaslatot, az büntetőjogi felelősséget legyen kénytelen vállalni.

Ausztráliában is elfogadták a transzneműek diszkriminációját csökkentő törvényt, és törölnek minden nemre való utalást az egészségügyi dokumentumokból, arra való tekintettel, hogy a korábbi szemléletet, hogy „mi szolgálja legjobban a gyermek érdekét”, fel kell, hogy váltsa a „személyiségi jogok leghatékonyabb védelme”. A közelmúltban Kaliforniában megszületett új szabályozás szerint pedig a transznemű gyerekek eldönthetik, hogy a fiú- vagy a lánycsapatban akarnak-e sportolni, függetlenül a biológiai tulajdonságaiktól, sőt azt is szabadon megválaszthatják, hogy a férfi vagy a női mosdót kívánják-e használni az iskolában. A rendelet jövő januárban lép hatályba.

Németországban november 1-jén lép hatályba az a törvény, amely a férfi és a női nem mellé egy harmadik lehetőség megnevezését is lehetővé teszi a gyermekek születési anyakönyvi kivonatán, ám az LMBT (leszbikus-meleg-biszexuális-transznemű) aktivisták számára ez csak az első lépés. A kozmetikai műtétek, illetve a hermafrodita gyerekek nemét véglegesítő hormonkezelések nem szakadnak meg. A német LMBT szervezet egyik aktivistája, Silvan Agius szerint a fő cél annak az elérése, hogy a  gyerekek saját maguk határozhassák meg, hogy szerintük mi a legjobb nekik. Az aktivista szerint a törvény felkeltette a közvélemény figyelmét, most már jöhetnek a megoldások.

A „harmadik nem opció” viszont nemcsak a hermafroditák számára lesz választható, hanem bárki úgy dönthet, hogy üresen hagyja a gyerek nemét tartalmazó rubrikát a születési anyakönyvi kivonaton. Hátha úgy jár a gyerek, mint Bradley Manning, a WikiLeaks-botrány egyik főszereplője, akit a napokban ítéltek 35 év börtönre Amerika történetének legnagyobb nemzetbiztonsági információkiszivárogtatási ügyében. Manning az ítélet kihirdetése után azonnal sokkolt mindenkit, bejelentve, hogy a büntetését nőként kívánja letölteni, ugyanis ő sokkal inkább érzi magát Chelsey-nek, mint Bradley-nek. Az angol nyelvű sajtó már mindenhol női személyes névmással (she) idézi a nyilatkozatát, amely szerint „én nő vagyok. Azt tekintve, ahogy érzem magam, és éreztem magam gyermekkorom óta, ahogy csak lehet, el szeretném kezdeni a hormonterápiát.”

Manning életérzését látszik alátámasztani a Massachusettsi Egyetem Stonewall Központjának munkatársa, Genny Beemyn által készített tanulmány. A kutató állítása szerint az ember neme és szexuális identitása nem határozható meg feketén-fehéren, sokkal inkább a szürke szín széles skálájú árnyalataival írható le. Dr. Dick Veltman, a VU Orvosi Központ idegsebésze szerint pedig a transznemű gyerekeknek az agya is különbözik a többiekétől, nem csak a nemi szerveik. Dr. Veltman tanulmányt készített a nemi identitási problémákkal küzdő gyermekekről, amelyben azt vizsgálták, hogy az ilyen gyerekek agya inkább női vagy férfi tulajdonságokkal rendelkezik-e. Arra jutottak, hogy „mind a térbeli, mind a beszédképességeik aktivitása a kívánt, és nem a biológiai nemükhöz volt hasonló.” A kutatások ellenére nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ha meghagyják a gyereknek a választás lehetőségét, akkor kevésbé sérül a pszichéje, mintha a szülei a születésekor döntenek helyette.

A kutatások azonban egyelőre gyerekcipőben járnak, alig van két egyforma eredménnyel járó vizsgálat a kérdésben. „Chelsea” Manning számára azonban, akiben nyilvánvalóan elég hosszú ideig érett a döntés, sokkal égetőbb kérdés, hogy megkapja-e a hőn áhított hormonkezelést – a hadsereg ugyanis kijelentette, hogy abban az intézményben, ahol a büntetését tölteni fogja, nem kaphat ilyen ellátást. Manning ügyvédje viszont máris háborút hirdetett az ügyben, kijelentve: „Mindent megteszek majd, ami hatalmamban áll, hogy rákényszerítsük őket” arra, hogy védence számára hozzáférhetővé váljon a hormonkezelés a Fort Leavenworth-i börtönben is, ahol a következő 35 évet tölti majd.

Olvasson tovább: