Kereső toggle

Kapucnis forradalom

Polgári lázadást kavart a Zimmerman-ítélet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Törtek-zúztak a tüntetők Los Angelesben, miután július 13-án felmentették George Zimmermant az aljas indokból elkövetett gyilkosság vádja alól. A latin származású amerikai férfi még tavaly februárban lőtt le egy 17 éves afroamerikai fiút a floridai Sanfordban. A per hatalmas médianyilvánosságot kapott Amerikában, és a felmentő ítélet zavargásokat váltott ki, mivel a lakosság jelentős része faji okokat lát az önvédelemnek minősített gyilkosság hátterében.

2012. február 26-án egy önkéntes polgárőr, George Zimmerman önvédelemre hivatkozva lőtte agyon a 17 éves, fegyvertelen Trayvon Martint, aki lakóparkjának egyik utcájában igyekezett hazafelé, és állítólag az őt követő polgárőrre támadt. Vallomása szerint a polgárőr felhívta a rendőrséget, hogy gyanús, kapucnis, feltehetőleg fekete alakot követ egy olyan helyen, ahol mostanában sok betörésre került sor. Hét perccel később a segélyvonalra érkezett hívás segítségkiáltásokkal és egy pisztolydörrenéssel. A kiszálló rendőrség halva találta a mellbe lőtt Trayvont, akinek meggyilkolását Zimmerman vállalta magára, de önvédelemre hivatkozva ártatlannak vallotta magát. Állítása szerint az áldozat megütötte, és fejét többször a járdához csapta. A helyi rendőrség hamar „rendezte” az ügyet, és Zimmermant vádemelés nélkül elengedték.

Az ügy eleinte nem keltette föl egyetlen nagyobb sajtóorgánum érdeklődését sem, de a szülők aktív kampánya és civil szervezetek csatlakozása révén gyorsan eszkalálódott, és hamarosan országos botránnyá nőtte ki magát. A fiú halála mögött egyre többen kerestek rasszista indítékokat, ami nem egyértelmű annak fényében, hogy Zimmerman maga is latin származású, és családja szerint sosem volt rasszista. Az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért nevű szervezet (NAACP) végül a főügyészhez fordult, arra hivatkozva, hogy Sanfordban „elvetélt az igazságszolgáltatás”. A főügyész vádesküdtszéki eljárást ígért. Barack Obama a széles körű felháborodás nyomán akkor azt nyilatkozta, hogy a nemzetnek önvizsgálatot kell tartania, miként történhetett meg ilyesmi, majd hozzátette: ha fia lenne, ő is úgy nézne ki, mint Trayvor.

A hosszúra nyúlt eljárás során Trayvor Martinról drogfogyasztásra és fegyverbirtoklásra utaló videók is nyilvánosságra kerültek, továbbá az, hogy nem egyszer felfüggesztették az iskolában. A mobiltelefonjáról szerzett adatok egészen más személyről tanúskodtak, mint szülei beszámolói. Debra Nelson bírónő végül ezeket az elemeket irrelevánsnak nyilvánította. Zimmermannak a lövést megelőző, a rendőrséghez érkezett telefonhívása ugyanakkor némiképp árnyalta az ügyet: „Rohadt szemetek! Ezek a s…fejek mindig mindent megúsznak” – hangzott a felvételen. John Guy ügyész erre alapozta vádbeszédét, mely szerint George Zimmerman faji előítélettől vezetve érezte úgy, hogy lőnie kell. Az esküdtszék végül aljas szándékra utaló bizonyíték hiányában felmentette a vádlottat.

A kizárólag nőkből álló, hat fős esküdtszék (köztük 5 fehér) döntését sok civil polgár, továbbá számos híresség és nem egy lelkész is rasszistának és igazságtalannak titulálta. Az Egyesült Államok több városában a szintén faji alapú, 1992-es Los Angeles-i zavargásokat (lásd keretes írásunkat) idéző tüntetések, helyenként rendbontások kezdődtek a hét elején. A tömegek a fehér elnyomás elleni jelszavakkal, Martin Luther Kingre hivatkozva vonultak utcára. Bár a legtöbb helyen békés tüntetésekre került sor, helyenként a tömegből kiváló kisebb csoportok máris jelentős kárt okoztak, mivel a „kapucnis forradalom” résztvevői gyújtogatni, garázdálkodni és fosztogatni kezdtek. A multikulturalizmustól talán leginkább sújtott Los Angelesben törtek ki a legsúlyosabb zavargások. A hollywoodi Sunset Boulevard-on egy 80 fős csoport „ha nincs igazság, nincs béke sem” jelszót skandálva támadt a hatóságok védőfalának, majd válogatás nélkül estek neki közlekedő autóknak, boltkirakatoknak és szeméttárolóknak.

A nagy nyilvánosságot kapó tüntetést egyesek más célokra is felhasználták, így a „rasszista bíróság” mellett a melegügy és a bevándorlás ügye is a transzparensekre került. Az Igazságügyi Minisztérium további vizsgálatot indít az ügyben, aljas motívumokat keresve.

Los Angeles ’92

A Rodney King-zavargások néven is elhíresült lázadás annak nyomán tört ki, hogy a bíróság felmentette a King megölésével vádolt Los Angeles-i rendőröket. Egy főleg fehérekből álló rendőri egység egy autós üldözést követően brutálisan agyonverte Kinget. A King elleni rendőri intézkedésről videofelvétel is készült, amit a média széles körben bemutatott. Az Egyesült Államokban az 1960-as évek óta ez volt a legnagyobb zavargási hullám, amely 1992. április 29-én tört ki, és hat napig tartott. A zavargások hat napja alatt a csőcselék fosztogatott, gyújtogatott, sőt gyilkosságokra is sor került. A károk becsült összege egymilliárd dollárnál is magasabb volt. Mivel a helyi rendőrség nem tudott úrrá lenni a helyzeten, végül a Nemzeti Gárda és a haditengerészet beavatkozására volt szükség a zavargások elfojtásához, melyeknek összesen 53 halottja és több mint kétezer sebesültje volt.

Olvasson tovább: