Kereső toggle

Túlzott volt Európa felháborodása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

További hullámokat ver az amerikai lehallgatási botrány. Úgy tűnik, Európa felháborodásának – legalábbis politikai szinten – kevés a jogalapja, ugyanis az uniós polgárok megfigyeléssel szembeni védelmét sikerült feláldozni a transzatlanti kereskedelmi egyezmény megvalósulásának oltárán. Nincs kegyelem azonban az ügyet megszellőztető Edward Snowden számára; Obama a sajtóban megüzente, hogy mindent megtesznek a kiadatása elérésére.

Viviane Reding alapjogi EU-biztos első, felháborodott reakciója túl hevesnek bizonyult a múlt hét végi, Egyesült Államok–EU miniszteri szintű találkozóval kapcsolatban napvilágra került tények fényében. Kiderült ugyanis, hogy az unió nemcsak tudott a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA PRISM programjáról,  de az uniós tagállamok titkosszolgálatai régóta együtt is működnek a szervezettel – nyilván nem a civilekkel kapcsolatos adatgyűjtésben, ám ezek az adatok többször is jó szolgálatot tettek bizonyos terrorakciók elhárításában. A vita, hogy a terror elleni küzdelem legitimálja-e civilek magáncélú kommunikációjának ilyen mértékű, engedély nélküli tárolását és kezelését, továbbra sem zárult le.
Az uniós felháborodás azért is túlzott, mert a politikusok előre tudhatták, hogy az amerikai kormány titkosszolgálati adatokat gyűjt az európai polgárokról is. A transzatlanti kereskedelmi egyezmény megkötése érdekében ugyanis a megállapodás szövegéből az EU egyetértésével vették ki az úgynevezett „FISA-ellenes” záradékot, lehetővé téve az amerikaiak külföldieket érintő lehallgatási törvényének alkalmazását az uniós polgárokkal kapcsolatosan.
A német titkosszolgálat (BND) is évek óta magas szinten működik együtt az NSA-val, amelynek vezetője, Keith Alexander tábornok rendszeresen fogad német delegációkat Fort Meade-ben, a szervezet központjában. A két intézmény sok esetben közös munka eredményeképpen állított meg tervezett terrorakciókat, ugyanis az NSA mindig sokkal több információval rendelkezik, mint az európaiak.
Pontosan ez volt a problémája Edward Snowdennek is, aki hosszú évekig dolgozott a hírszerzés világában, és CIA-alkalmazottként, úgy tűnik, elég rálátással rendelkezett az ügyekre ahhoz, hogy ekkora botrányt robbanthasson ki az újságíróknak átadott információval, amelynek a valóságtartalmát egyetlen fórumon sem vonta kétségbe az amerikai kormány. (Adatgate. Hetek, 2013. június 14.)
Snowden a Guardian által szervezett online beszélgetésben az újság olvasóinak kényes kérdéseire válaszolva elmondta: igen nagyot csalódott Obamában. Azért várt ugyanis az információk nyilvánosságra hozatalával, mert arra számított, hogy a liberális új elnök majd fordulatot hoz a Bush-kormányzat által indított PRISM programmal kapcsolatban – ám ez nem történt meg, sőt, Obama még komolyabban kiszélesítette a megfigyelési munkát.
Az érintett cégek, mint a Yahoo, a Google, és a Facebook most az amerikai kormányhoz fordultak, hogy engedélyt kapjanak az NSA-tól érkező igények tartalmának nyilvánosságra hozatalára, ezzel is bizonyítandó, hogy nem jószántukból működtek közre a magánszemélyek e-mail-, chat- vagy telefonos kommunikációjának megfigyelésében.
Obama az elmúlt héten nemzetközi fórumokon is minden eszközt megragadott a megfigyelési program megvédésére, hangsúlyozva annak katonai jelentőségét, illetve a terror elleni küzdelemben betöltött kulcsszerepét. Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy egy független bizottság fogja kivizsgálni a kérdést, és hogy utasítást adott annak megállapítására, milyen dokumentumok hozhatók nyilvánosságra a terror elleni küzdelem sérelme nélkül. Obama továbbra is ragaszkodik ahhoz az állításhoz, hogy az NSA nem figyelt meg civileket, ugyanis ehhez csak az FBI-nak van joga, és neki is csak engedéllyel. A PBS tévécsatornán az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a rendszerbe beépített fékek és ellensúlyok garantálják a gyűjtött és tárolt információk megfelelő és törvényes felhasználását, illetve védelmét. Ezek az ellensúlyok többek között a kongresszus, az állami bíróságok, és a külön erre a célra létrehozott FISA-bíróság is, amelynek viszont egyelőre a teljes tevékenysége zárt ajtók mögött zajlik.

Merényletet akadályozott meg az adatbányászat

Rövidesen nyilvánosságra hozzák annak a több mint 50 tervezett terrorcselekménynek a pontos részleteit, amelyeket a két közelmúltban kiszivárogtatott és kereszttűzbe került megfigyelési programnak köszönhetően hiúsított meg az amerikai Nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) – ígérte Keith Alexander, az intézmény igazgatója (képünkön). 2001 szeptember 11-e óta ugyanis ennyi esetben akadályozott meg súlyos terrortámadást az FBI az NSA információinak segítségével.
Kongresszusi meghallgatásán Alexander vehemensen védte az amerikai telefonhívás-listák elemzésével és internetszerverek megfigyelésével operáló módszereket. Néhány jelentősebb, meg nem valósult merényletről már most említést tettek a hírszerzési tisztviselők, hogy nyilvánvalóvá tegyék: nem öncélú adatgyűjtésről van szó. Állítólag a megfigyeléseknek köszönhetően sikerült megmenteni egy robbantástól a New York-i metrót és a Wall Street-i tőzsdét is. Ez utóbbi ellen egy Kansas Cityben élő személy szervezett merényletet, aki azután került az NSA látóterébe, hogy kiderült: kapcsolatban áll egy jemeni szélsőségessel. Meghiúsítottak egy olyan támadást is, amely a Mohamed-karikatúrákat kiadó dán lap szerkesztősége ellen irányult volna. 2007-ben lelepleztek és letartóztattak egy amerikai pénzembert, aki terroristákat támogatott jelentős összegekkel. Az akcióra azután került sor, hogy a férfi hívásait elemezték, és felfedezték, hogy rendszeresen beszél telefonon egy szomáliai szélsőséges csoporttal. Mivel ügyében már ítélet is született, egyedül az ő nevét hozták eddig nyilvánosságra: Khalid Ouazzani, aki 2010 óta büntetését tölti terrorizmus támogatásáért, adócsalásért és pénzmosásért.
Alexander az európai oldalról tapasztalható közfelháborodásra reagálva kiemelte, hogy a meghiúsított terrortámadások egy része európai célpontok ellen irányult, amire a készülő jelentésben részletesen kitérnek majd. Nemzetközileg igen kiterjedt munkáról van szó, hiszen az NSA nélkül összesen 20 országban valósult volna meg terrortámadás, többek között például Indiában is, a 2010-es Nemzetközösségi Játékok alatt. Az igazgató kitért arra is, hogy a begyűjtött adatokat az ügynökségnél megsemmisítik, és csak akkor adnak át egy információt az FBI-nak, ha egyértelmű, hogy terrorcselekménnyel áll kapcsolatban. Az ügynökségnél 10 olyan személy van, aki döntést hozhat ilyen kérdésekben. (Kenessei Katalin)

Csalódások

Nemcsak Edward Snowden csalódott Obamában. Az elmúlt időszak botrányai hatására az elnök népszerűsége 8 százalékkal csökkenve 2011 óta nem látott mélypontra esett, és ma már csak a lakosság 45 százaléka támogatja – derül ki a CNN és az ORC közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felméréséből. A PRISM-botrány, az amerikai adóhivatal konzervatív csoportok ellen irányuló célzott vizsgálatai, valamint az igazságügyi minisztérium újságírói kommunikációt megfigyelő tevékenysége együttesen vezettek az elnök népszerűségének zuhanásához, amiben közrejátszottak a bengázi támadással kapcsolatos, sokak szerint inkorrekt beszámolók is.
A legjelentősebb esés az eddig Obamára szavazó 30 év alattiak körében figyelhető meg, akik eddig az elnök leglelkesebb támogatói közé tartoztak – emellett a pártoktól független szavazók körében is jelentősen csökkent a népszerűsége. A lakosság 57 százaléka nem ért egyet Obamának
a szövetségi kormány hatáskörére vonatkozó nézeteivel, sőt a megkérdezettek fele szerint az elnök még csak nem is szavahihető. Ugyanakkor az illegális adatgyűjtés bírálása mellett a megkérdezettek 52 százaléka elítéli Edward Snowden tettét is, és ennél is többen vannak, akik szeretnék hazavitetni és felelősségre vonni. (K. D.)

Olvasson tovább: