Kereső toggle

Nemzetközi csatatér alakul Szíriában

Világok harca

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jelentősen megváltozhatnak az erőviszonyok Szíriában, miután az Egyesült Államok eddigi hozzáállásával szakítva a múlt héten bejelentette, hogy kész katonai támogatást nyújtani a szíriai ellenzéknek. Döntését azzal indokolta, hogy Bassár el-Aszad elnök erői vegyi fegyvert vetettek be a harcok során.  A lázadók felfegyverzését illetően Európa megosztott. A másik oldalon viszont Oroszország eltökélt: a G8-ak észak-írországi csúcstalálkozóján Putyin felvetette, hogy újabb fegyverszállítmányokkal láthatja el a szíriai kormányerőket.

Talán nem véletlen, hogy épp a lehallgatási botrány kirobbanása után nem sokkal jelentette be az amerikai kormányzat, hogy a szíriai kormányerők átlépték az úgynevezett vörös vonalat, mivel állítólag ideggázt vetettek be a lázadók és a civilek ellen. Az Egyesült Államok vezetése ezért úgy döntött, felhagy eddigi „tartózkodó” magatartásával, és kilátásba helyezte, hogy fegyverszállítmányokkal látja el az ellenzéket.

Az Egyesült Államok egyes értesülések szerint több tényező hatására szánta rá magát a lépésre. Április végén II. Abdullah jordán király figyelmeztette az amerikaiakat Washingtonban, hogy Szíria szektariánus miniállamokra bomolhat fel. A múlt héten pedig Barack Obama segélyhívást kapott a lázadók egyik vezetőjétől, aki közölte, hogy Bassár el-Aszad erői jelenleg Aleppóra összpontosítanak, és hamarosan visszafoglalhatják a várost, amely nagyrészt a felkelők kezén volt. Emellett az amerikai elnök figyelmét a Hezbollah libanoni terrorcsoport egyre intenzívebb szerepvállalására hívták fel a konfliktusban. 

Az Egyesült Államok vezetése egy részletes listát is kapott már az ellenzéktől, hogy mire lenne égetően szükségük. Ez állítólag 200 tankelhárító rakétát és 100 vállról indítható rakétát tartalmazott, valamint lőszereket kértek nagy mennyiségben Kalasnyikovokhoz és egyéb gépfegyverekhez. Jordánia északi részén, a szíriai határhoz már odarendeltek egy 300 tengerészgyalogosból álló amerikai munkacsoportot a fegyverszállítmány előkészítésére. 

A lázadók felfegyverzése azonban ellentmondásos lépésként értékelhető Obama részéről, aki az elnökségért folytatott kampánya során azt ígérte, hogy kihozza Amerikát a költséges közel-keleti háborúkból. Másrészt pedig sokan attól tartanak, hogy a fegyverek a szíriai ellenzék dzsihádista elemeinek kezébe kerülhetnek, akik aztán az Egyesült Államok ellen vethetik be azokat.

A katonai támogatást illetően Európa is megosztott. A németek többsége szerint a szíriai lázadók felfegyverzése csak tovább rontja a helyzetet. Az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító Nagy-Britanniában is sokan határozottan ellenzik a szíriai fegyverszállítmányokat – köztük a kormánypárt több képviselője is. London polgármestere, Boris Johnson, akinek sajtóértesülések szerint miniszterelnöki ambíciói is vannak, azt nyilatkozta, hogy nem jelent megoldást a válságra, ha „fegyvereket nyomnak őrültek kezébe”. Véleménye szerint ugyanis elkerülhetetlen, hogy a fegyverek végül terroristáknál kössenek ki. David Cameron brit miniszterelnök, aki egyébként támogatta, hogy az Európai Unió függessze fel a szíriai lázadókra vonatkozó fegyverembargót, valószínűleg nem tudná a parlamentben elfogadtatni a katonai támogatást, hiszen a három nagy pártból komoly ellenállásra számíthat.

A lázadók eddig főként olyan arab államok segítségével jutottak fegyverekhez, mint Szaúd-Arábia. Az Arab-félszigeten fekvő királyság két hónappal ezelőtt légelhárító rakétákat kezdett szállítani a Szabad Szíriai Hadsereg számára.

A vállról indítható rakéták Franciaországból és Belgiumból származnak, és állítólag a franciák fizették a transzfert. Beszámolók szerint Szaúd-Arábia az elmúlt hetekben egyre aktívabb szerepet vállal a konfliktusban. A szaúdi uralkodó állítólag ezért rövidítette le a múlt héten marokkói szabadságát. Turki bin Fejszál szaúdi herceg pedig a Der Spiegelnek adott interjújában arról beszélt, hogy ha az Egyesült Államok és Európa tank- és légelhárító fegyvereket biztosított volna a lázadóknak, akkor már végeztek volna azokkal, akik a szíriai népet gyilkolják.

Az amerikai indok egyébként, miszerint a szíriai elnök katonái vegyi fegyvert vetettek be a harcok során, sokakat nem győzött meg a Közel-Keleten. Az oroszok is vitatják a megállapítást, de még az ENSZ szíriai ügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottsága képviselőjének is erős kétségei vannak. Carla del Ponte még azt sem tartja kizártnak, hogy a szaringázt igazából az ellenzék használta.

Vlagyimir Putyin a G8-ak csúcstalálkozója előtti londoni látogatásán azt igyekezett hangsúlyozni, hogy mindkét fél kezéhez vér tapad. Az orosz elnök azt is mondta, hogy nem lehet olyanokat támogatni, akik megölt ellenségeik belső szerveiből esznek, és ezt még videóra is veszik, utalva arra a pár héttel ezelőtt nyilvánosságra került felvételre, amelyen állítólag egy lázadó fegyveres egy megölt kormánykatona szívét eszi. Putyin szerint ez nem összeegyeztethető az európai értékrenddel. Abban viszont semmi kivetnivalót sem talált, hogy Aszadot fegyverekkel látja el: mint mondta, korábbi szerződési kötelezettségeinek tesz eleget, és ezt semmilyen törvény nem tiltja. Az észak-írországi G8-ak csúcstalálkozóján pedig már újabb szállítmányokat helyezett kilátásba a szíriai kormányerőknek. Egyesek Putyin Aszad melletti kiállását az oroszok csecsenföldi tapasztalataival magyarázzák. Az orosz elnök úgy véli, hogy szövetségese azokkal a szunnita lázadókkal harcol, akikkel Moszkva is Csecsenföldön.

A szíriai vezetés másik nagy támogatója Irán: a The Independent on Sunday értesülései szerint már a múlt hétvégi iráni elnökválasztás előtt a perzsa állam úgy döntött, hogy az Iráni Forradalmi Gárdából 4000 fős kontingenst küldenek Aszad megsegítésére. Teherán állítólag egy újabb „szíriai” front nyitását is javasolta a Golán-fennsíknál, Izrael ellen. Az iráni befolyás pedig tovább nőhet a lassan esedékessé váló afganisztáni kivonulás miatt, egyes hírek szerint ugyanis az Egyesült Államoknak szüksége lehet Teherán segítségére, ha fegyvereit és katonáit ki akarja juttatni Afganisztánból. Állítólag a francia erők 50 tankot voltak kénytelenek hátrahagyni kivonulásukkor, mert nem rendelkeztek iráni támogatással. A tálibok ugyanis már hivatalosan is felvették a kapcsolatot a perzsa állammal.

Az Egyesült Államok szíriai szerepvállalásával a szunnita oldalra áll, ami azt jelenti, hogy a gazdag Arab-öböl menti államokkal, az Egyiptom és Marokkó közötti szunnita térséggel, Törökországgal és Jordániával lépett szövetségre, amelyek mind Aszad mielőbbi bukását szeretnék látni. Némely elemző azonban ironikusnak tartja, hogy az Obama-kormányzat tulajdonképpen azok mellé a szunnita-vahabita iszlamisták mellé áll, akik elkövették a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat, amelyekben amerikaiak ezrei vesztették életüket. Meglepő fordulat az is a térségben, hogy a Hamasz palesztin terrorszervezet is felhagyott Damaszkusz támogatásával, és a felkelők mellé állt. Szíriai kormányerők azt állítják, hogy a Hamasz kiképzést is adott a lázadóknak, és megtanították őket házi készítésű rakéták gyártására.

A másik oldalon a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet, a damaszkuszi alavita rezsim, Irán és Irak áll. Iraki síiták ugyanis a Hezbollah terroristáival együtt aktívan kiveszik a részüket a szíriai harcokból. A többségében síiták lakta Irak helyzete azért is érdekes, mert az Egyesült Államok abban a reményben szabadította fel az országot a Szaddám Huszein nevével fémjelzett szunnita kisebbség diktatúrája alól, hogy megfelelő ellenpólusa lesz majd a síita Iránnak. Ez azonban nem jött be, az ország nagy része ugyanis Teherán befolyása és irányítása alá került.

Szakértők szerint is jogosak azok a félelmek, hogy a fegyverszállítmányok szélsőségesek kezébe kerülhetnek. Értesülések szerint ugyanis az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges al-Nuszra Front uralja az ellenzéki harcokat, így ők könnyen hozzájuthatnak majd az új fegyverekhez. Ez a csoport szintén több súlyos atrocitásért felelős már: kivégzéseket hajtottak végre úgymond háborús bűnösök ellen, és saját szülei szeme láttára lőttek le egy tizennégy éves fiút azzal a váddal, hogy megsértette Mohamed prófétát. A tizenéves fiú italokat árult, „bűne” pedig az volt, hogy mikor barátja hitelre kért tőle kávét, azt mondta, hogy még a prófétának se adna ingyen kávét. Mindezek fényében nem meglepő, hogy Izraelben például sokan jobban tartanak attól, hogy Damaszkuszban iszlamista kalifátus alakul ki, mint Aszad uralmának a folytatódásától.

Iszlám Emirátus

Az afgán kormány visszavonta tárgyalási szándékát az Egyesült Államokkal, miután a tálibok Afganisztáni Iszlám Emirátus néven hivatalos képviseleti irodát nyitottak a katari Dohában. Washingtonban kedden jelentették be, hogy Amerika közvetlen tárgyalásokba kezd a tálibokkal, a lázadók támadásainak felfüggesztése érdekében. Hamid Karzai afgán elnök szóvivője útján kijelentette: nem ismerik el az iroda nevében említett entitást, és a továbbiakban felfüggesztik az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági tárgyalásokat, amelyek lehetővé tették volna, hogy az amerikai csapatok 2014 után is az országban maradjanak. Washington a béke megteremtésére hivatkozva elállt attól a korábbi tárgyalási feltételétől, hogy a tálib vezetés hivatalosan határolódjon el az al-Kaidától. A Dohában szerdán tartott sajtótájékoztatón a tálibok képviselője elmondta: politikai megoldást keresnek, új kormányt és a külföldi megszállás megszűnését szeretnék, valamint garanciát az iszlám rendszerre. Szándékukra azonban más fényt vet az a tény, hogy a tárgyalások bejelentése után nem sokkal  rakétával lőttek egy amerikai támaszpontot.

Olvasson tovább: