Kereső toggle

Brutális párkapcsolatok

Globális probléma a nők elleni erőszak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Világszerte a nők majdnem egyharmada szenvedett valaha párja fizikai vagy szexuális agressziója miatt, és a meggyilkolt nők 38 százalékának halálát a velük intim kapcsolatban élő férfi okozta. Európában pedig minden negyedik asszony vált már erőszak áldozatává – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) júniusi jelentéséből, amely felhívja a figyelmet a nőkkel szembeni brutalitás hosszú távú, egészségüket súlyosan károsító hatásaira is.

A Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Intézet és a Dél-Afrikai Orvostudományi Kutató Tanács közreműködésével készített WHO-jelentés az első globális, szisztematikus tanulmány a 15 évnél idősebb nőkkel szembeni erőszak előfordulási gyakoriságáról. A jelentés tudományos és régióspecifikus adatbázisok több ezer dokumentuma alapján 81 ország adatait tartalmazza, megkülönböztetve az áldozatokkal intim viszonyban élő párjuk és a mások által elkövetett támadást. Eszerint a bizalmi viszonyon kívüli férfi által elkövetett erőszak minden esetben szexuális jellegű, a párkapcsolaton belüli erőszak pedig fizikai vagy szexuális bántalmazást jelent. Fizikai erőszak alatt a tényleges testi sértés mellett a veszélyeztetés, vagy éppen fegyverrel való fenyegetés is értendő, a szexuális erőszak pedig a nemi erőszak mellett magában foglalja a megfélemlítés általi nemi aktust és a megalázó szexuális tevékenységre való kényszerítést is.
A jelentés szerint minden harmadik nő vált már életében fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává, ezen belül is kimagaslóan nagy arányban házastársuk vagy partnerük részéről érte őket az atrocitás: kereken 30 százalékukkal kegyetlenkedett már valaha a párja. Ezzel szemben jóval kevesebben, százból heten szenvedtek el velük intim viszonyban nem élő, de nem feltétlenül idegen férfiak általi szexuális agressziót.
Bár regionális különbségek vannak, a nőkkel szembeni – különösen az intim partner által elkövetett – erőszak súlyos globális probléma. A leginkább érintett területek Afrika, a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia, ahol a valaha is párkapcsolatban élő nők átlagosan 37 százaléka vált erőszak áldozatává. A sorban a latin-amerikai országok következnek, ahol tízből három nő szenvedett el támadást. A magas átlagjövedelmű országok, mint Japán, Ausztrália, illetve az észak-amerikai vagy a nyugat-európai országok kevesebb incidenst regisztráltak, de itt is a nők több mint ötödét bántalmazta már a párja. A közép- és kelet-európai régióban viszont Nyugat-Európához képest magasabb a párkapcsolaton belüli erőszak előfordulási aránya, százból 26-28 nőt érint.
Bár korcsoportonként megfigyelhető némi eltérés, 15 és 70 év között nincs érintetlen korosztály. Leggyakrabban a 40 év körüli nőket éri támadás. A 15-19 éves lányok közül pedig minden harmadik élt már át partnere részéről fizikai vagy szexuális erőszakot, annak ellenére, hogy az utóbbi sok országban büntetendő visszaélésnek számít 18 év alatti áldozat esetén. Máshol, például a közel-keleti muzulmán országokban az erőszak ebben a korban már házassági kapcsolaton belül történhet. Mivel a tanulmány nem választotta külön a házasságon belüli és azon kívüli intim társ részéről történő agressziót, a 15-19 éves korosztály esetében a randevúzás során elkövetett fizikai vagy szexuális erőszak is hozzájárul a magas arányokhoz.
A nőkkel intim kapcsolatban nem álló elkövető által megvalósuló erőszak esetén is vannak regionális különbségek. A legmagasabb arányt a magas átlagjövedelmű országokban regisztrálták: eszerint minden tizedik nőt ért már támadás. Ennél kissé kevesebb erőszak éri a nőket Afrikában, az adatok azonban nem tekinthetők teljesnek. A Közel-Keletről például egyáltalán nincs erre vonatkozó dokumentáció. Mivel a szexuális erőszak áldozata sokszor megbélyegzettnek érzi magát, különösen az erős férfidominanciájú társadalmakban, az eset titokban marad, ami megmagyarázhatja az adatok hiányát, illetve azok aránytalan voltát.
Minden, de különösen a párkapcsolaton belül elkövetett brutalitás nemcsak rövid, de hosszú távon is komolyan befolyásolja a nők érzelmi, mentális és fizikai állapotát. Gyakoribbak köztük az alkohol- vagy más függőségek, és kétszer gyakoribb náluk a depresszió előfordulása, mint a partnerük által nem bántalmazott társaiknál. Folyamatos erőszak esetén a krónikus stressz miatt szív- és érrendszeri megbetegedések, gyomor- és bélpanaszok alakulhatnak ki, terhesség esetén pedig gyakoribb a koraszülés és a vetélés. A bántalmazott nők kétszeres arányban jelentkeznek művi abortuszra. Egyes régiókban partnerük hanyagsága miatt nagyobb a HIV- vagy más nemi úton terjedő fertőzés veszélye.
A WHO-jelentés szerint az egészségügyi dolgozóknak a bántalmazott nők fizikai és pszichés ellátására való felkészítése mellett fontos irányelv a prevenció, amelynek lényeges eleme a diszkrimináló, a férfi felsőbbrendűségét hirdető, a nőkkel szembeni kontrollt és erőszakot elfogadó társadalmi normákkal való harc, és a gyermekkorban átélt erőszak csökkentése érdekében folytatott küzdelem.

Olvasson tovább: