Kereső toggle

A britek is húznak a nadrágszíjon

Tíz szűk esztendő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évtizedes megszorítások elé néz Nagy-Britannia – jósolja két befolyásos gazdasági kutatóintézet előrejelzése. A tanulmány szerint a visszavágások javarészt a közszférát érintik, és a költségvetési csökkentések és hatásuk az elkövetkező két parlamenti választáson is átívelnek majd.

George Osborne, a brit kormány 42 éves pénzügyminisztere (képünkön) magabiztos: meggyőződése, hogy nem szükséges adót emelni, és a segélyeket sem kell kurtítani. A kormányzati szervektől azonban 11,5 milliárd fontot kíván bekasszírozni – derül ki a legújabb költségvetési tervezetből, amely a 2015–16-os évekre vonatkozóan már a következő választások nyertesét érinti. Többek között az igazságügyi, az energiaügyi, a környezetvédelmi, a külügyi és védelmi tárcák, valamint az Észak-Írország ügyeiért felelős tárcák néznek elébe a legnagyobb, csaknem 10 százalékos költségvetési csökkentésnek. A megszorítás az elemzők szerint további 250 ezer közszolgálati alkalmazott menesztését jelentené. A végkifejlet azonban akár rosszabb is lehet, figyelembe véve az északi-tengeri olajkitermelés csökkenését és az egészségügyi kiadások növekedését.
A 2010-ben megszavazott válságköltségvetés szerint az ország deficitjének idén csupán 89 000 milliárd font nagyságúnak kellene lennie, aminek az elkövetkező két év alatt kevesebb mint a felére kellene csökkennie. Ezzel szemben a hiány jelenleg 121 000 milliárd font, amely az előrejelzések szerint a következő két évben sem csökken majd drasztikusan. A gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó tanácsadó cég, az OBR már korábban jelezte, hogy a közszférában munkanélkülivé váló dolgozók száma 2010 és 2017 között eléri az egymilliót.
A 2015-ös és 2020-as választásokon a pártok a megszorítások talaján mérkőznek majd meg egymással. Carl Emmerson, a londoni Pénzügyi Kutató Intézet igazgatóhelyettese szerint bárki is lesz 2015-ben a pénzügyminiszter, igencsak valószínűtlen, hogy el tudja kerülni az adóemelést.
A kormányzati hivatalok büdzséjének megkurtítása különösen érzékenyen érinti a védelmi tárcát, amely a woolwich-i terrortámadás miatt még inkább a fókuszpontba került. A 2010-ben 102 ezerről 82 ezer főre csökkentett brit hadsereg tábornoka, Sir Peter Wall (képünkön) jelezte: a további megszorítások a szervezet jövőbeli terveit, és egyes területeken professzionális kompetenciáját veszélyeztetik. Nagy-Britanniának nem sok esélye marad háborúk megnyerésére, ha a védelmi tárcának további megszorításokkal kell szembenéznie – jelentette ki Wall tábornok.
A munka- és nyugdíjügyekért felelős miniszter, Iain Duncan Smith a védelmi tárca vezetőivel tartott megbeszélése után felajánlotta, hogy inkább a közjóléti költségvetésből vegyenek el többet, mintsem a hadseregtől. A toryk mellett a kormányzást biztosító koalíciós partner, a Liberális Demokraták viszont ezt a lépést ellenzik.

Zsákutcában

A könyörtelen megszorítások évei után az EU vezetői előtt kezd realizálódni, hogy a megszorítások csak lebénítják a nemzeteket. Mindezidáig valamennyi tagország meg volt győződve arról, hogy gazdaság helyreállításához vezető út kizárólag a költségvetési hiány és az államadósság leszorításával érhető el. Németország kivételével az európai kormányok egymás után bocsátottak el közszférában dolgozókat, csökkentették a juttatásokat és tették félre a nagy léptékű projekteket. A megszorítások azonban a vártnak éppen az ellenkezőjét, a vásárlói kereslet csökkenését, ezáltal a gazdasági növekedés lassulását váltották ki. Az eurozóna tizenhét tagországa hosszú kollektív recesszióban vesztegel, és a gazdasági mutatók csökkenésével szinte párhuzamosan nő az adósságállomány. Az elmúlt hónapban kibocsátott statisztikák szerint a munkanélküliségi ráta az Eurozónában áprilisban 12,2 százalékos rekordot ért el; ez mintegy 19,4 millió főnek felel meg. A közvélemény türelme a folyamatos recesszió miatt egyre csökken, a politikusok azonban újra és újra csak a távoli jövőbe vizionálják a gazdaság helyreállását. Az utcai tüntetések szinte már közhelynek számítanak.  Úgy tűnik, mostanra a régió vezetői, különösen Berlinben és Brüsszelben, újra fontolóra veszik eddigi, a kiadások csökkentését és a kiegyensúlyozott költségvetést előirányozó dogmatikus elképzeléseiket. „Noha úgy gondolom, hogy alapvetően ez a megközelítés jó, az hiszem, elérte a korlátait” kommentálta a megszorításokat Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke áprilisban. Közgazdászok, amerikai szakértők, valamint az IMF hónapok óta ugyanezen a véleményen vannak, sürgetve az EU-t, hogy lazítson a megszorításokon, és tegyen hangsúlyt a növekedésre, különösen a válságtól leginkább érintett országokban.

Olvasson tovább: