Kereső toggle

Szuperrepülőtér Jerikóban

Kerry milliárdokat ígért a palesztinoknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Húsz évvel az oslói szerződés után az egyezmény egyik megalkotója, Simon Peresz új, nagyszabású javaslattal állt elő az izraeli-palesztin békemegállapodás megkötésére. Meglepetés-re Peresz – aki 1993-ban külügyminiszter volt, ma pedig Izrael elnöke – őszinte békepartnernek nevezte Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, annak ellenére, hogy az elmúlt két évben Abbász volt az, aki nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Az érdemi lépéseket azonban nem Peresz, hanem John Kerry amerikai külügyminiszter tárta – egyelőre bizalmasan – az érintettek elé.

A Holt-tenger partján egy jordániai üdülőhelyen tartották a Világgazdasági Fórum legújabb fordulóját. A rendezvényen a 90. születésnapjára készülő izraeli államelnök újra bebizonyította, hogy rendíthetetlen optimista, ami a palesztinokkal való megegyezés lehetőségét illeti. „Tisztában vagyok azzal, hogy bizonyos kapcsolódási pontok hiányoznak a két fél között, de saját tapasztalatomból állíthatom, hogy ezek pótolhatók, mégpedig rövid idő alatt. Itt az idő a békére, és ez nem bonyolult feladat. Nem mulasztjuk el a kínálkozó alkalmat, mert ennek helyébe nagy csalódás léphet ” – jelentette ki Peresz. Az izraeli elnök húsz évvel ezelőtt is ezen az állásponton volt, amikor az oslói „békefolyamat” megindulása után közzétette az „Új Közel-Keletre” vonatkozó vízióját, ami könyv formájában a világ számos nyelvén megjelent, köztük magyarul is.
Peresz kezdeményezésére a legismertebb izraeli high-tech befektető, Josszi Vardi és a „Nablusz hercegeként” is emlegetett palesztin milliárdos, Munib al-Masri új gazdasági kezdeményezést jelentett be. A „Zsákutca áttörése” című javaslatot már több mint háromszáz vezető üzletember írta alá. A kezdeményezés szerint a „csendes többség” a gyors megegyezés mellett van, és a politikusok csak a két oldalon lévő „szélsőségesek” miatt nem merik felvállalni a „valódi tárgyalásokat” és a kétállami megoldás tető alá hozatalát.
Izraeli publicisták azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a húsz évvel ezelőtti békemegállapodás aláírása óta több mint 1400 izraeli vesztette életét a palesztin terror miatt, háromszor annyi, mint az 1973 és 1993 közötti két évtizedben. Másrészt az utóbbi években Mahmúd Abbász hallani sem akart a tárgyalások újrakezdéséről, helyette az állami státus egyoldalú elismertetésére törekedett a nemzetközi fórumokon, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsában és Közgyűlésében.
A tárgyalások megkezdésére szolgáló érdemi feltételeket azonban nem Peresz és Abbász, hanem az Obamakormány dolgozta ki. John Kerry nyilvánosan csak annyit mondott, hogy a Közel-Kelet „minden konfliktusforrásnak, ha úgy tetszik, nagypapája”. Kerry szerint az alapkérdések mindenki számára ismertek, ezért a kérdés csupán annyi, hogy túl tudnak-e lépni a felek a véleménykülönbségeken? „A palesztinok rászolgáltak az államra, Izraelnek joga van a biztonságra” – ismételte el a Barack Obama jeruzsálemi beszédében felállított képletet az amerikai külügyminiszter.
Kerry Jeruzsálemben egy dossziéban tette le a kétoldalú tárgyalások újrakezdésére szolgáló feltételeket az izraeli vezetők, Benjamin Netanjahu kormányfő és a béketárgyalások vezetésével megbízott Cipi Livni volt külügyminiszter elé. A dosszié tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Netanjahu a találkozó után csak annyit közölt, hogy Izrael „előfeltételek nélkül készen áll a tárgyalások azonnali megkezdésére”. A DEBKAfile izraeli biztonságpolitikai portál azonban a miniszterelnök környezetéből származó információkra hivatkozva ismertette az állítólagos feltételeket. Eszerint Kerry három jelentős engedményt kér Izraeltől, annak érdekében, hogy Mahmúd Abbász tárgyalóasztalhoz üljön. Újdonság, hogy Washington nem a ciszjordániai és jeruzsálemi települések építésének leállításával próbálja meg újraindítani a tárgyalásokat, hanem új kezdeményezésekkel áll elő. Érdekesség, hogy a javaslatok mindegyike gazdasági jellegű, és közülük kettő a Holt-tenger térségéhez kapcsolódik.
Kerry azt kérte a jeruzsálemi kormánytól, hogy engedélyezze Jerikóban egy nagy nemzetközi repülőtér felépítését, ami teljes egészében palesztin fennhatóság alatt állna. Ez a légikikötő fogadná a közvetlen tengerentúli repülőjáratokat, amelyek az izraeli légtéren keresztül érkeznének palesztin területre. Egy hasonló kezdeményezés már kudarcot vallott 2006-ban, amikor a gázai Rafahban állítottak volna fel nemzetközi repülőteret európai személyzettel. A külföldi légiirányítókat és biztonsági alkalmazottakat ért palesztin fenyegetések miatt azonban senki nem vállalta a beruházást.
Kerry második pontja a Holt-tenger partjának közvetlen elérését kéri a palesztinok számára. Ennek érdekében Izrael átadná a tó északi felén fekvő Kália kibucot és térségét a Palesztin Hatóságnak. Ezt a területi engedményt továbbiak követnék, amerikai védnökség mellett.
A harmadik tárgyalási előfeltétel nagyszabású gazdasági segítséget ígér a palesztinoknak. A 4 milliárd dolláros befektetés célja, hogy a palesztin területeken előállított össztermék 50 százalékkal növekedjen, a munkanélküliség pedig 21 százalékról 8 százalékra csökkenjen. A program fővédnöke Tony Blair volt brit miniszterelnök, a közel-keleti kvartett főképviselője lesz.
A DEBKAfile szerint Kerry javaslataival a legnagyobb probléma nem azok tartalma, hanem az, hogy egyoldalúan Izraeltől követel engedményeket, cserébe a tárgyalások megkezdéséért. Az igazi feketeleves – Jeruzsálem felosztása, a menekültek visszatérése és a ciszjordániai zsidó települések kiürítése – pedig csak ezután kerülne terítékre.

Olvasson tovább: