Az emberi jogi szervezet átfogó jelentése sokkoló számokat tartalmaz: a világon mintegy egymillió ember esett áldozatául háborús konfliktusnak az elmúlt évben. Egyedül a szíriai konfliktus halálos áldozatainak – az ENSZ által becsült – létszáma meghaladta a 80 ezer főt. Noha Németország és más európai államok nagylelkű adományokkal támogatják az övezetből a környező országokba menekülteket, az Amnesty International (AI) felrója az Európai Uniónak, hogy a menekülők nagy száma ellenére országai mindössze 40 ezer menekültet fogadtak be Szíriából. Az EU menedékjogi és menekültügyi politikája – amely miatt a Nobel-békedíjra méltatlannak ítélte az Amnesty német ága – „egyre szigorúbb, bezárkózik a külföldi menedékkérők előtt.” „Európa erődbe vonult” – fogalmazott Selmin Caliskan, az AI németországi főtitkára.
A sajtóközlemény kitért Magyarországra is, ahol az AI egyfelől aggasztónak találja az alkotmány emberi jogokat szűkítő részeit, másrészt sürgeti az unió beavatkozását ennek megakadályozására. Ezen túlmenően felhívja Németországot, hogy szüntesse meg a menedékkérők Magyarországra toloncolását, ahol emberi jogaikat veszélyeztetik a hatóságok. Hazánkkal kapcsolatban még a romák helyzete került említésre, akik szélsőjobbos csoportok zaklatásának vannak kitéve a szervezet szerint.
Az emberi jogokat sértő országok listája hosszú: a vizsgált 159 országból tizenkettőben fordultak elő kínzások, továbbá több mint ötvenben voltak felelősek a biztonsági szervezetek illegális kivégzésekért. 21 állam kormányát marasztalták el alapvető jogok megsértéséért. 57 országban tartottak fogva politikai elítélteket, és 101 állam korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindemellett kifejezetten veszélyeztetett csoportot képeznek az emberi jogi aktivisták, akik közül az egyik legismertebb Malala Yousafzai (képünkön lent), egy tizenöt éves pakisztáni diáklány, akit a tálibok a nők egyenjogúságért és oktatáshoz való jogáért való kiállása miatt lőttek fejbe. Csodával határos módon a lány túlélte a támadást, és a nők jogaiért folyó küzdelem egyik ikonja lett.
Oroszország is begyűjtött pár heves kritikát annak kapcsán, hogy tavaly a parlament úgy határozott: minden külföldi székhelyű civil szervezetnek regisztráltatnia kell magát. Emellett egy sor szervezetnek kellett elszenvednie házkutatást, így például a német Konrad Adenauer Alapítványnak, amely Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniójához köthető, vagy a Friedrich Ebert Alapítvány, amely a szociáldemokratákhoz áll közel.
A jelentés természetesen kitért Afrika legégetőbb problémáira: a Szomáliát, Malit és Dél-Szudánt sújtó polgárháborús konfliktusokra, a civilek ellen elkövetett erőszakra. Csak a Szudán és Dél-Szudán között zajló konfliktus mintegy 200 ezer menekültet szült. Szociális és humanitárius válság alakult ki a térségben, de a szomszédos Kongót is destabilizálják a Maliból érkező fegyveres csoportok. Mintegy 400 ezer férfi, nő és gyerek kényszerült elhagyni otthonát a mali felkelés miatt. Nigériában a Boko Haram nevű szélsőséges muszlim csoport hajtott végre törvénytelen kivégzéseket, házakat égettek fel; az erőszak elszenvedői főleg keresztény vallásúak.
A törvénytelenségek és jogsértések felsorolásán túl a jelentés pozitív fejleményként említi, hogy Szingapúr és Malajzia megszüntette a halálbüntetést. Emellett az ENSZ 155 országa csatlakozott a globális fegyverkereskedelem korlátozására hivatott egyezményhez, amely ellen csupán Irán, Észak-Korea és Szíria voksolt.
2013. 05. 31. (XVII/22)
